2019.08.24.
Róma Termini pályaudvarának szívében található egy hatalmas építészeti maradvány, a nagy ókori faldarab, ami azonban csak a kirakós egy darabja, egyike a város körül szétszórt töredékeknek. Van ahol egy házból áll ki, máshol egy közlekedési sziget közepén található, egy körforgalomban. Részei egy gigantikus műemléknek, amit Servius-féle falnak neveznek.
A legelső fal, amely körbevette Róma hét dombját, egy 18 km hosszú kolosszális védelmi vonal.

Ezeket a hatalmas falakat sietve építették, évszázadokkal azután, hogy a várost már megalapították. A kérdés az, hogy miért?
A Servius féle fal fő vonalát, amit ma láthatunk jórészt a krisztus előtti negyedik században építették, a híres fosztogatások miatt. A gallok fosztogattak.

Egy nagy nomád törzs, a gallok szállták meg az itáliai félszigetet. A rómaiak azonnal eléjük mennek, de szétzúzzák őket. Akkor a gallok szabadon bejutnak a városba, pusztítanak, fosztogatnak, és rabolnak. Ez a római történelem hírhedt pillanata, az ókorban csak ők jutottak be a városba, végigsöpötrtek rajta és a földdel tették egyenlővé. Hol volt eközben a hadsereg? Ez a nagy kérdés. Ez a vereség lényege, a római hadsereget készületlenül érték nem tudták megállítani a barbárokat, akik bosszúból támadták meg Rómát. Kifosztották a várost, felégették az otthonokat és a boltokat, megölték a polgárokat. Az összeomlás határára taszították Rómát. Ijedt túlélők szöktek el a városból, és hihetetlen módon rémült katonák is. Camillus hadvezér Vei hódítója csak akkor lépett elő, amikor a gallok váltságdíjat követeltek, és az utolsó pillanatban megmutatta, milyen az igazi római erő.
Camillus összeszedte a menekülő rómaiakat s rövid idő alatt a gallok csapatait teljesen szétverte; ezért hálából második honalapítónak, pater patriaenek nevezték.

Kr.e 390-ben Rómát majdnem elpusztították a gallok, és akkor a rómaiak elhatározták, hogy többé nem engednek meg maguknak ilyen vereséget. Új és bevehetetlen falakat építettek, és a hadsereget profi haderővé alakították át, ahol nincs hely gyávaságnak.

A hagyomány által Servius Tulliusnak (uralkodása: i. e. 578 – 535 között), Róma legendás 6. királyának, az etruszk dinasztia második tagjának tulajdonított fal hatalmas (59 cm × 59 cm × 150 cm) kövekből, a helyszínen tört tufából épült, a völgyekben úgy látszik kettős falazással, a dombok lejtőin a hegy szegélyénél valamivel alább. Legerősebb az Esquilina közti kb. 1300 méteren volt, ahol a 15 méter magas, 4 méter vastag fal előtt 30 méter széles és 9 méter mély árok húzódott, belülről pedig hatalmas földtöltés (agger Servii Tullii) emelkedett egészen a fal koronájáig, hogy a védők kényelmesen helyezkedhessenek el a fal oromzatánál. Bástyák – úgy tűnik – csak a kapuknál voltak.

Történelmi tény, hogy a rómaiakat súlyos adók is terhelték i. e. 378-ban egy új, a saxo quadrato technikával épült falrendszer építése miatt, de ennek jó oka volt.

--------------------------------------------------------------------------------------------

https://hu.wikipedia.org/wiki/Servius-f%C3%A9le_fal
https://it.wikipedia.org/wiki/Mura_serviane
http://inbiciperoma.blogspot.com/2015/11/passeggiata-in-bici-lungo-il-percorso.html
http://www.annazelli.com/mura-serviane-stazione-termini-roma.htm
https://hu.wikipedia.org/wiki/Marcus_Furius_Camillus

---------------------------------------------------------------------------------------------

 ------------------------------------------------------------------------------------------

 -----------------------------------------------------------------------------------------

 --------------------------------------------------------------------------------------------

 -----------------------------------------------------------------------------------------

 --------------------------------------------------------------------------------------------

 -----------------------------------------------------------------------------------------------

 -----------------------------------------------------------------------------------------

 ----------------------------------------------------------------------------------------------