2014.06.29.

Korábbi blogjainkban már írtunk Róma döntéshozó palotáiról, illetve ahol a döntések születnek: a Palazzo Chigi, a Palazzo Madama és a Palazzo del Quirinale épületeiről.

Molnár Éva viszont az Olaszissimo honlapon mindhárom palotáról olyan érdekesen ír, hogy úgy érzem, meg kell veletek osztanom élményeit.

Források:

http://olaszissimo.blog.hu/2014/06/03/tortenelem_es_a_palotika_romaban_ahol_a_dontesek_szuletnek_iii

http://olaszissimo.blog.hu/2014/05/31/tortenelem_es_a_palotika_romaban_ahol_a_dontesek_szuletnek_ii

http://olaszissimo.blog.hu/2014/05/23/tortenelem_es_a_palotika_romaban_ahol_a_dontesek_szuletnek_i

----------------------------------------------------------------------

Történelem és a palotika Rómában - Ahol a döntések születnek... I.

Keveseknek adatik meg a lehetőség egy rövid római nyaralás során, hogy olyan palotákba is ellátogathasson, mint a Palazzo Chigi, a Palazzo Madama vagy a Palazzo del Quirinale. Pedig ismerősen csenghet e helyszínek neve, hiszen mindennap hallhatjuk őket az olasz – és gyakran a nemzetközi - híradókban. Nagy szerencsém volt, ugyanis sikerült bejutnom mindháromba.

-

-

A Palazzo Chigi minden szombat délelőtt ingyenes belépési lehetőséggel és idegenvezetéssel várja az érdeklődőket. További időpontokról és jegyfoglalási lehetőségekről a www.palazzochigi.it honlapon lehet tájékozódni.

Az 1578-ban az Aldobrandini család megbízásából épített palota a Piazza Colonnán található; Agostino Chigi, a palota névadója 1659-ben vásárolta meg. 1961 óta az olasz kormány székháza, az olasz miniszterelnök rezidenciája. A közbeeső három évszázad során a palota otthont adott a spanyol, későbbiekben pedig az Osztrák-Magyar Monarchia nagykövetségének is.

A belváros szívében található palota mindig is fontos helynek számított: 1916-ban az Olasz Királyság gyarmati ügyekkel foglalkozó hivatalának, majd az akkoriban Mussolini vezetése alatt álló Külügyminisztériumnak volt a székháza. A Via del Corso és a Piazza Colonna sarkán levő miniszterelnöki irodából (La galleria Deti) nyíló teraszt - ahol Mussolini ellen 1925-ben támadást kíséreltek meg - Prua d’Italia-nak, Olaszország hajóorrának hívják, annak formája, egyben pedig vezető szerepe miatt.

A miniszterelnöki lakosztályt 1994-ben Berlusconi, első kormányának megalakításakor teljesen átalakítatta, Giorgio Pes designer tervei alapján.

Ez a szeglet sajnos nem látogatható, de a palota más részei igen: a rendőrség díszegyenruhás őrségének jelenlétében a Díszudvaron kezdődik az idegenvezetés, majd a Felice della Greca tervei alapján épített Díszlépcsőház hosszú, elnyújtott lépcsőfokain mentünk fel, ahol korábban lovakkal közlekedtek.

Csodálatos termeken át vezet a látogatás útvonala, négyszáz éves gobelinekkel díszített falak mentén, és XVII. századi világtérképek, földgömbök mutatják be az akkor ismert világot. Bevezettek a miniszterelnöki előszobába és a miniszterek tanácsának tárgyalójába is, ahol az olasz Alkotmány másolata is megtekinthető. Gyönyörűek a második emeleti Aranyszalon falain és mennyezetén látható, XVIII. századi arany díszítések, melyeket Sigismondo Chigi herceg és Maria Flaminia Odescalchi hercegné esküvűjére készítettek.

Érdekes az épület tetején levő, aszimmetrikus kilátóterasz eredete: Donna Olimpia Aldobrandini állítólag azért építette, hogy az magasságában rivalizáljon a közvetlen mellette álló, a Ludovisi család tulajdonában álló Palazzo Montecitorio épületével (amely ma a Camera dei Deputati, azaz az Országgyűlés képviselőházának székhelye).

--------------------------------------------------------------------------

----------------------------------------------------------------------------

Következő látogatásom az olasz Szenátus székházába, a Palazzo Madama épületébe vezetett. Aktuális kérdése az olasz politikának a Szenátus mint intézmény sorsa, a jelen pillanatban azonban még nélkülözhetetlen szerepet játszik a törvényhozási folyamatban.

-

-

A csoportos idegenvezetés ingyenes, nem szükséges előzetes helyfoglalás, de érdemes korábban odamenni időpontot választani és jegyet kérni. A csoportok 20 percenként indulnak, kizárólag olasz nyelvű idegenvezetéssel, az időpontok a Szenátus honlapján olvashatóak.

Kolostornak szánták az épületet, de csodálatos elhelyezkedése miatt (a Piazza Navonával szemben van), hamar felkeltette a nemesi családok érdeklődését. 1505-től a Mediciek bérlik, Giovanni de’Medici, a későbbi X. Leó pápa is itt lakott. Nevét Madama Margherita d’Austria, Alessandro de’Medici korán özvegyen maradt feleségéről kapta. 1755-ben XIV. Benedek pápa vásárolta meg az épületet, majd a pápai állam bírósága és rendőrsége költözött ide. Innen származik a rendőrségre utaló, „la madama” római dialektális kifejezés.

A belső udvarban jól láthatóak a reneszánsz építészet jegyei, köztük hat márvány tartóoszlop és egy márvány emléktábla. A márványpadlózat, ahogyan az épület más részei is az évszázadok során, több átalakításon esett át.

A biztonsági átvilágítás után egy kisfilmet néztünk végig, amely az olasz törvényhozás menetét mutatta be, valamint a szenátus történetét és összetételét. A látogatás során csak az első emeletet, illetve a Szenátus üléstermét lehet megtekinteni. A szobák berendezése inkább a múlt század jeleit viseli, a folyosókon a szenátorok tévéképernyőkön követhetik, mi zajlik az ülésteremben. Az első terem, a Sala Maccari falát körben Machiavelli- és Guicciardini-idézetek, továbbá az ókori Róma szenátusát ábrázoló jelenetek díszítik.

Egyetlen teremből sem hiányozhatnak az egészen modern festmények vagy szobrok, ezek Amintore Fanfaninak, a Szenátus 1968 és 1973 közötti elnökének a kérésére kaptak helyet a Palazzo Madama falai között. A legnagyobb élményt az ülésterem jelentette: szabadon választhattunk a 328 szenátori szék közül, meglepetésként a kis faasztal lehajtásakor olvashattuk az egyébként ott helyet foglaló szenátor nevét, és kipróbálhattuk a szavazást is. A szenátusi ülés „ügyelője”, csoportunk vezetője több érdekességet is elmondott a teremről, az ülés és a szavazások menetéről, a gyorsírók munkájáról.

--------------------------------------------------------------------------

Róma hét dombja közül a Quirinalén található a köztársasági elnök rezidenciája - innen a palota neve és szimbolikus jelentősége. Minden vasárnap délelőtt látogatható 5 euro belépődíj fejében, de az évben több alkalom is nyílik az ingyenes palotalátogatásra – ez ügyben is érdemes a honlapon tájékozódni.

-

A Palazzo Quirinale díszudvara

-

1583-ban kezdték meg a palota építését, a barokk két legfontosabb építészének, Bernininek és Borromininek a közreműködésével.

A palotát egy ókori, Quirinus istennek szentelt templom romjaira emelték, és 1870-ig a pápa nyári rezidenciájának adott otthont, amikor is az Olasz Királyság Róma városával bővül, és a palotát II. Viktor Emánuel király veszi birtokába.

IX. Piusz pápa minden bútort és dísztárgyat magával visz, kivéve a kínai porcelán vázákat, mert a legenda szerint azok sosem tetszettek neki. Az olasz egységgel való egyet nem értésének kifejezéseképpen a palota kapukulcsait is elteszi, így a király seregeinek szó szerint be kell törniuk a rezidenciára.

A Savoyák feladata lesz, hogy újra berendezzék a termeket - nem először a Quirinale történetében. A napóleoni seregek ugyanis egyszer már kifosztották a palotát, átfestették a falait (egy ilyen falrészen tudtak restaurálni 2001-ben egy Pietro da Cortona-festményt), és minden kincsét a Louvre-ba szállították.

A látogatás során gyönyörű termeken haladtunk keresztül, megnézhettük az V. (Borghese) Pál pápa által építetett Capella Paolinát, mely méreteiben és arányaiban a Sixtusi Kápolnával vetekszik, valamint a Sala degli Specchit, a neorokokó stílusú, Margit királyné kérésére minden falán tükrökkel díszített báltermet. Ezt akár a palotalátogatás csúcspontjának is tarthatjuk, fehérarannyal és porcellánnal bevont falain tükröződik vissza a muránói kristálycsillár. Az estélyek alkalmával ebben a teremben terítték le a világ második legnagyobb, 300 négyzetméteres, egybeszőtt szőnyegét.

Az első világháború során, részben propagandacélból, Ilona királyné utasítására kórházat rendeztek be a palota nagyobb termeiben. Folyósóit 1938-ban újították fel, és ekkor rendezték be antik mellszobrokkal Hitler római látogatásának tiszteletére. Nem látogatható a Loggia delle Benedizioni, a Quirinale előtti téren lévő obeliszkre néző terasz, ahonnan a pápák évszázadokon át köszöntötték a híveket; sem a pápa régi hálószobája, amely ma a köztársasági elnök irodája, ahonnan mindenkori újévi köszöntőjét közvetíti a televízió.

Sajnos a híres kertre is – amelyet pedig Ippolito d’Este kérésére szökőkutak játékával tettek különlegessé - csak az ablakból lehet kitekinteni. Méreteit tekintve a palota a világon a 6. legnagyobb, 1200 szobával dicsekedhet. A corazzieri, a csendőrség lovas-díszezrede őrzi a palotát, illetve a köztársasági elnököt és vendégeit. Az elnök a delegációkat a Manica Lungának, „hosszú ujj”-nak elnevezett oldalsó szárnyban fogadja, legutóbb Barack Obama, az Egyesült Államok elnöke és II. Erzsébet brit királynő járt Giorgio Napolitano köztársasági elnöknél.

-----------------------------------------------------------------------

Megjegyzésem:

A kert június 2-án látogatható, lásd a korábban írt blogokat.

--------------------------------------------------------------------------

m