2017.08.20.

Rómában augusztus 20-án, vasárnap 11 órakor a Szent István Házban a szentmisén emlékeztek meg arról, hogy 50 éve szentelték fel a kápolnát és áldottaták meg a ház első ütemét.

A római Szent István Ház felszentelésének 50. évfordulójára Németh László prelátus a következő írásával emlékezik:

Beszél az alapító okirat

Augusztus 20-án lesz 50 éve annak, hogy felszentelték a római Szent István Zarándokházat. Az alapkő letételekor az oda elhelyezett okiratot így keltezték: Kelt Rómában, 1966. november 19-én, magyarországi Szent Erzsébet ünnepén, VI. Pál pápa uralkodásának 4., Mindszenty József bíboros, esztergomi érsek, magyar prímás fogságának 18., a magyar nép szabadságharcának 10., Szent István király egykori zarándokháza és a magyar nemzeti templom lebontásának 190. évében. A ház létrehozásának szinte minden körülménye benne van ebben. Szent Erzsébet ünnepe, az alapkő letételének napján túl utal Fáy Erzsébetre, arra a nemes asszonyra, aki Oliver Duncan angol lordtól örökölt vagyonból vállalta, hogy felépíti a házat. VI. Pál pápa említése két szempontból is sokat mondó. A ház felépítésére azután került sor, hogy a Vatikán keleti-politikájának a keretében 1964-ben megkötötték a Vatikán és a magyar állam között a részleges megállapodást és az emigráns magyar papok átadták a Pápai Magyar Intézetet a Magyar Katolikus Püspöki Karnak. Magyar lelkipásztori központ létrehozására ekkor adott adományt VI. Pápa pápa.

Mindszenty József bíboros álmodta meg a Szent István zarándokház újraélesztését

A 18 éve fogságban lévő Mindszenty József bíboros említése arra utal, hogy ő volt az, aki megálmodta a szentistváni zarándokház újra élesztését, és a ház felépítése, amelynek alapkövét letették, az ő jóváhagyását is elnyerte. Az 1956-os forradalom tízedik évfordulójának említése egyrészt utalás arra, hogy a telek, amire a ház épülhetett, az emigráns magyarság adományából került megvételre, akiknek többsége 1956-ban menekült Nyugatra, de utalás lehetett arra is, hogy tervbe volt véve, hogy 1956-ra, Kapisztrán Szent János születésének 500. évfordulójára felépítsenek egy zarándokházat, ami akkor meghaladta a külföldi magyarság anyagi lehetőségeit. És végül a szentistváni zarándokház és a magyar templom lebontásának évfordulója azt jelzi, hogy a tervezett zarándokház, annak a zarándokháznak az utóda, amelyet István király építtetett a Szent Péter-bazilika mellett azért, hogy legyen magyar otthona minden Rómába zarándokló magyarnak.

Házszentelés 1967-ben

A ház felszentelésekor 1967-ben Carlo Confalonieri bíborossal hat magyar pap koncelebrált, akik képviselték a világ magyarságát, a közel 750 világi és szerzetes papot, és az 1.500.000 hívőt. Az oltárba magyar szentek ereklyéit helyezték el, köztük Szent Gellértét is, akinek az ereklyéjét Angelo Roncalli bíboros, velencei pátriárkától, a későbbi XXIII. János pápától kérték még 1958-ban. Az ereklye egy részét a Pápai Magyar Intézet oltárába helyezték, egy részét pedig magukkal hozták, amikor az Intézetből ki kellett költözni. Szent Gellért ereklyéje így összeköti a két intézetet. A felszentelési ünnepségre Zágon József, a Szent István Alapítvány első elnöke, meghívta a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnökét Hamvas József érseket, aki a Pápai Magyar Intézet akkori rektorát, Zemplén Györgyöt bízta meg azzal, hogy képviselje a Püspöki Kart az ünnepségen. Azzal is megbízta, hogy olvasson fel egy levelet, amelyben neheztelését fejezi ki azért, hogy a ház megvalósításából kihagyták a Magyar Püspöki Kart. Zágon József ezt a levelet nem engedte felolvasni, hogy ne alakuljon ki ellentétes hangulat a Püspöki Karral szemben. Nem volt véletlen ugyanis, hogy a Szent István Alapítványt, amelynek feladata volt a ház felépítése, úgy hozták létre, hogy abba a Magyar Püspöki Karnak ne legyen beleszólása.

Az alapítók szándéka szerint a Magyar Katolikus Püspöki Kar fennhatósága alatt is

Mára elérkezett az idő, hogy az alapítók szándéka szerint a Szent István Alapítvány és a Zarándokház a Magyar Katolikus Püspöki Kar fennhatósága alá is kerüljön. A 2015-ben megújított alapszabály már ezt a helyzetet rögzíti. Szerettük volna zarándoklattal megünnepelni az 50. évfordulót, de elhalasztottuk azt, mert a magyar kormánytól tavaly decemberben több éves előkészítés után elnyert céltámogatás, 482 millió forint, lehetővé teszi, hogy az ősszel elkezdjük a ház felújításának első ütemét. Ezt a jelentős támogatást a Magyar Katolikus Püspöki Kar közvetítésével kapjuk. Így el tudjuk végeztetni azokat a munkákat, amelyek halaszthatatlanul szükségesek annak érdekében, hogy a ház eddigi ideiglenes működési engedélyét véglegesre cseréljük.

Pió atya az első adományt küldte Mindszent bíboros álmának megvalósítására

Az augusztus 20-i jubileumi szentmisén szeretettel emlékezünk meg az Alapítvány egykori elnökeiről: Zágon Józsefről, Mester Istvánról, Kada Lajos érsekről, Lehoczki Donát ciszterci és Ruppert József piarista atyáról, az adakozókról, elsősorban Fáy Erzsébetről, VI. Pál pápáról és Szent Pió atyáról, aki a pénztárkönyvek tanúsága szerint az első adományt küldte Mindszenty József bíboros álmának megvalósítására. A tervezőkről és kivitelezőkről is megemlékezünk, valamint Prokop Péter pap festőről, aki évtizedekig a ház lakója és alakítója volt. Az ünnepi szentmisén imádkozunk továbbá a kalocsai iskolanővérekért, akik hosszú évtizedekig vezették a házat, és megemlékezünk mindenkiről, akik az elmúlt ötven évben hosszabb vagy rövidebb ideig vendégeink voltak.
Köszönet a magyar kormány és a magyar püspöki kar támogatásáért

Az évforduló alkalmából az ősz folyamán a kápolna bejáratánál elhelyezzük Mindszenty József bíboros képét azzal a bejegyzéssel, amelyet 1971-es látogatása alkalmával írt a vendégkönyvbe: „A magyar katolikus egyház megvalósult álma boldogsággal tölt el”.

http://hu.radiovaticana.va/news/2017/08/15/a_szent_istv%C3%A1n_h%C3%A1z_felszentel%C3%A9s%C3%A9nek_50_%C3%A9vfordul%C3%B3ja/1330966

-----------------------------------------------------------------------