2013.06.01.

Június 1-je Szent Jusztinusz vértanú emléknapja. Az első keresztény filozófus („filozófus apostol”), a II. század legkiemelkedőbb apologétája (hitvédője), a szentmise bemutatását leíró legrégebbi szövegtanú szerzője 100 körül született Flavia Neapolis-ban (az ókori Szichem, jelenleg Nablusz, Palesztina) és 165 körül halt meg Rómában.

Ereklyéi Rómában a Szent Jusztinusz templomban és Mosarz-ban (Fehéroroszország) a Szent Anna templomban találhatók. A filozófusok védőszentje.

Szent Jusztinusz pogány családban született. Néhány forrás szerint édesapja tehetős római polgár volt, amelynek köszönhetően sokoldalú képzésben részesülhetett. Azonban már kora fiatalságától kezdve a filozófia és a teológia iránt vonzódott, mivel más tanok mestereinél sikertelenül kereste az igazságot.


Áttörő esemény volt életében – ahogy erről az egyik ismert művében beszámol (Párbeszéd a zsidó trifónnal) – egy ismeretlen sztáreccel folytatott beszélgetése a tengerparton, aki a próféták könyveinek olvasására bíztatta. Ez vezetett megtéréséhez és keresztségéhez. Harminchárom évesen ő volt az első keresztény filozófus. A kor szokásainak megfelelően – mint filozófus – palástot (palliumot) viselt, amelyben bejárta a birodalom részeit és hirdette Krisztust. Elnevezték „filozófus apostol”-nak. Rómában iskolát alapított, ahol ingyen tanította az egyedül „igaz filozófiát”, a kereszténységet.

Nyilvános vitákat is vezetett a pogány filozófusokkal, akikkel szemben gyakran látványos eredményeket ért el. Több művet is írt, amelyből azonban csak három maradt fenn (két Apológiája és a Párbeszéd a zsidó trifónnal c. műve). A keresztény hit védelmén és a pogány vallás kritikáján túl felbecsülhetetlen értékű képet kapunk műveiből a keresztény Ősegyház életéről és liturgiájáról (többek között a szentmise bemutatását leíró legrégebbi szövegből). Jusztínusz nézetei, tevékenysége, de mindenekelőtt sikerei a hitről szóló vitákban, óhatatlanul is ellenségeket szerzett neki.

A legellenségesebbnek Kreszcensz pogány filozófus tűnt, akivel szemben többször is sikeresen védte meg álláspontját. Éppen ő volt az, aki Jusztinuszt feljelentette a római prefektusnál, aki azonnali halálra ítélte őt néhány más hitvallóval együtt. Diocletianus uralkodása alatt halt vértanúhalált.



A szöveg a következő oldalról származik http://hu.radiovaticana.va/news/2013/05/31/a_hét_szentje_–_arkadiusz_nocoń_atya_sorozata/ung-697323
a Vatikáni Rádió honlapjáról

Szent Jusztinusz temploma Rómában a San Giuliano dei Fiamminghi chiesa.

A belgák nemzeti temploma a Largo Argentinánál van. A templomot először a XV.században említik, zarándokház és kórház állt mellette.

Létszíntes, háromtengelyes homlokzata 1661-ből származik, és belesimul a környező épületekbe.

Egyenes záródású az apszisa, két mellékoltra és egy jelentős síremléke van. Az apszistól balra Celles grófnő neoklasszikus síremléke (M.Kessels) áll.

Ez évi XV.századi régi zenei koncert sorozata június 11-én zár.

Jegyár: 5 euró

Volgend concert: 11 JUNI 2013"QUADRI" Muziek :

Antonio VIVALDI (1678 – 1741)

Georg Friedrich HÄNDEL (1685 – 1759)

Johann Friedrich FASCH (1688 – 1758)

Georg Philipp TELEMANN (1681 – 1767)

Uitvoerders :

Giorgio MATTEOLI - flauto dolce

Pere SARAGOSSA - oboe

David SIMONACCI - violino

Rebeca FERRI - cello

Massimiliano FARACI - cembalo/organo

A templom csak kérésre látogatható :

Tel. 0039 066872550 (Tuesday, Wednesday, Thursday from 9.00am to 12.00am) or by fax 0039 066873854 or via e-mail.

http://www.sangiuliano.org/

http://www.060608.it/it/cultura-e-svago/luoghi-di-culto-di-interesse-storico-artistico/chiese-cattoliche/san-giuliano-dei-fiamminghi.html

-------------------------------------------------------------------------------------------

-------------------------------------------------------------------------------------------

 -------------------------------------------------

 ------------------------------------------------------------------------------------------

 --------------------------------------------------------------------------------

 ---------------------------------------------------------------------------------------

 -----------------------------------------------------------------------------------------

-------------------------------------------------------------------------------------------

-------------------------------------------------------------------------------------------