2021.05.13.
2020 júliusában, az olaszországi Trentóban két szegedi kutató, Kasza Péter és Petneházi Gábor Brutus művének egy szinte teljesen ép, kétezer oldalas, autográf kéziratára bukkant, amely alapjaiban változtatta meg mindazt, amit a műről és Brutus történetírói működéséről eddig tudni lehetett.
Magyarország római nagykövetségének támogatásával sikerült elérni, hogy a trentói érseki könyvtár digitalizálja a kéziratot, valamint hozzájárult ahhoz, hogy kiállítás céljából pár hónapra Magyarországra kerüljön a két, felbecsülhetetlen tudományos értékkel bíró kéziratos kötet.

A magyar humanista történetírás szempontjából nagy jelentőségű, 16. századi Brutus-mű elveszettnek hitt kéziratát vizsgálják a Bölcsészettudományi Kutatóközpont (BTK) kutatói – írta az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH).

A velencei heterodox emigráns, Gian Michele Bruto (latinosan: Johannes Michael Brutus, 1517-1592) Báthory István történetírójaként 1574-től előbb Gyulafehérváron, 1576-tól pedig Krakkóban dolgozott monumentális magyar történeti művén – idézik fel a közleményben.
A Bonfini Decadesét folytató Rerum Ungaricarum libri célja az volt, hogy egyetlen nagy narratívában mutassa be a magyar hanyatlás századát – Mátyás király halálától kezdve Mohácson, Buda és Szigetvár elvesztésén keresztül egészen Báthory István erdélyi fejedelemmé történő választásáig -, egyben legitimálja az ország keleti részén berendezkedő Szapolyai-dinasztia uralmát.

A mű elkészült, ám nyomtatásba nem került, a 19. századi akadémiai kiadásához pedig már csak töredékes kéziratok álltak rendelkezésre.

2020 júliusában, az olaszországi Trentóban két szegedi kutató, Kasza Péter és Petneházi Gábor Brutus művének egy szinte teljesen ép, kétezer oldalas, autográf kéziratára bukkant, amely alapjaiban változtatta meg mindazt, amit a műről és Brutus történetírói működéséről eddig tudni lehetett.

A szenzációs kézirat felfedezése általánosságban is rávilágított a humanista historiográfia feldolgozatlanságára, ezért a két szakember idén márciustól az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetében folytatja a kutatást. Feladatuk, Brutus munkája mellett, a 16-17. századi, elfeledett, kéziratban maradt és/vagy kritikai kiadást nélkülöző, Magyarország történetét feldolgozó történeti művek új szempontú feldolgozása, a kiadási munkálatok előkészítése és koordinálása lesz, további pályázati források bevonása mellett.

A trentói lelet kiemelkedő jelentőséggel bír: a kézirat ugyanis nem csupán a szerző autográf korrekcióit tartalmazza – és ekképpen Brutus alkotói módszeréről szolgáltat unikális információkat -, de későbbi használói is rajta hagyták a kézjegyüket. Ezek alapján a történeti művek létrejöttében fontos szerepet játszó politikai, értelmiségi elitről, illetve az általuk működtetett kéziratos nyilvánosságról nyerhetők fontos adatok.

Az érintett intézmények bevonásával már folyamatban van a magyarországi humanista historiográfia kéziratos tradícióját feldolgozó kiállítás szervezése.

----------------------------------------------------------------------------------------

https://mtabtk.videotorium.hu/hu/recordings/39912/brutus-elveszett-es-megtalalt-magyar-tortenete
https://librarius.hu/2021/05/08/szenzacios-kezirat-elveszettnek-hit-brutus-mu-keziratat-vizsgaljak-a-kutatok/
https://ujkor.hu/content/brutus_rerum_ungaricarum_libri
https://abtk.hu/hirek/1783-olaszorszagbol-kerult-elo-a-humanista-magyar-tortenetiras-elveszettnek-hitt-kezirata
https://u-szeged.hu/sztehirek/2021-majus/szte-kutatoinak?objectParentFolderId=19396

------------------------------------------------------------------------------------

 ------------------------------------------------------------------------------------------

 -------------------------------------------------------------------------------------