2019.12.18.

Tavaly Szilveszterkor a Narancsligetben egy Óriás Hold világított, idén a magyarok világítják meg egy óriási medveállatkával Róma Narancsligetét.

A Vicsek Viktor Zsolnai fényfesztivált is megjárt, majd a Virágkarnevál alatt a Debreceni Nagyerdőbe kerülő medveállatka installációját Rómában várják tárt karokkal a Narancsligetben.
Szilveszter napján december 31-én 21 h-tól 2020 január 1-én Újév napján 21 h-ig, tehát egy teljes napig fog működni a Led fényekben játszó mű, amiben Vicsek Viktor a mikroszkópikus méretű medveállatkát óriás méretűvé alakította.

https://www.romeing.it/festa-di-roma/

A medveállatkák világszerte előfordulnak, a Himalája 6000 m-es csúcsai fölött, a tengerek 4000 m-nél is mélyebb területein éppúgy megtalálhatók, mint a sarkvidékeken vagy az Egyenlítő környékén. Leggyakoribb életterük a zuzmók és mohák alkotta életközösségek, de a világ bármely pontján fellelhetők, így homokdűnékben, mocsarakban, gleccserekben, kőfalakon, háztetőkön, óceáni üledékekben, hőforrásokban, radioaktív hőforrásokban, forró kénforrásokban, jég alatt, tengerben, és édesvízben is.

Hihetetlen túlélők, a Föld legellenállóképesebb élőlényei. Kedvezőtlen körülmények között anyagcseréjük leáll, és a kriptobiózis állapotába lépnek, cisztát képezhetnek. Testük víztartalmának 99%-át elveszíthetik ilyenkor, életműködéseik felfüggesztődnek, és ebben az alakban évekig, akár 100 évig is életképesek maradnak. Kriptobiózis során testüket viasszal vonják be, lábaikat behúzzák, és hordó alakot vesznek fel. Anyagcseréjük ilyenkor a normálisnak kevesebb, mint 0,01%-ára, oxigénigényük 6 századrészére, testük térfogata pedig 50%-ára csökken. Nedvességtartalmuknak 99%-át is elveszíthetik. Mivel szinte teljesen ki vannak száradva, így szervezetükben nem tudnak megtelepedni a vírusok, baktériumok és a különböző szövetkárosító gombák, mivel ezek csak nedves környezetben képesek életben maradni. A medveállatkák életműködései felfüggesztődnek. Ebben a formában akár 100 évig is életben maradhatnak élelem és víz nélkül. Ha újra nedvesség éri őket, néhány percen vagy néhány órán belül újra aktívvá válnak.
2007. szeptemberében az Európai Űrhivatal a svéd Kristianstadti Egyetem vezetésével Kazahsztánból két fajhoz tartozó medveállatkát lőtt fel a világűrbe az orosz Foton M3-as űrszondán. A medveállatkák a kriptobiózis állapotában voltak. Az űrszonda 270 km magasan keringett a Föld körül 10 napig. Amikor visszajött, a kutatók vízbe helyezték a medveállatkákat, hogy feléledjenek. 68%-uk túlélte a szabad világűrbe való kibocsátást bármiféle védőfelszerelés nélkül, és utána még szaporodtak is.
A világűrben egyszerre kellett elviselniük a -270°C-ot, a légüres teret, a teljes oxigénhiányt, a kozmikus sugárzást, és a földi ultraibolya sugárzás 1000-szeresét. Az ultraibolya sugárzás sterilitást okoz, a DNS-t erősen roncsolja, de a medveállatkák még ennek ellenére is képesek voltak szaporodni. Valószínű, hogy ki tudják javítani a saját DNS-üket ért károsodást. A kísérlet előtt eddig csak bizonyos baktériumokról tudták, hogy életben maradnak a világűrben, de most kiderült, hogy bonyolultabb szervezet is képes erre.

http://www.erdekesvilag.hu/igazi-tulelok-a-medveallatkak/

https://www.youtube.com/watch?v=Jot9_PFR5Uc&fbclid=IwAR0dMza3lI2FvahbZMPb6nJpzGG-EROf0WbJYD1t530IhzEiRFsJC-Fhv_U

https://www.facebook.com/culturaaroma/photos/a.217843988363131/1494608104020040/?type=3&theater

----------------------------------------------------------------------------------------------

 ----------------------------------------------------------------------------------------------

--------------------------------------------------------------------------------------------

https://www.facebook.com/photo.php?fbid=10158218961882708&set=pcb.10158218870187708&type=3&theater

------------------------------------------------------------------------------------------------

 ------------------------------------------------------------------------------------------------

 ---------------------------------------------------------------------------------------------

Egy igazi medveállatka felnagyítva:

 ---------------------------------------------------------------------------------------------

Na, erre a hírre varrjunk gombot!

Az alig fél milliméter nagyra növő medveállatkák – amellett, hogy elektronmikroszkópos felvételeiken kifejezetten mackósnak hatnak – eddig is híresek voltak szinte hihetetlen ellenálló-képességükről. Gyakorlatilag lehetetlenség elpusztítani őket. Ennek háttere mindeddig rejtély volt, de a genomjuk analízise most némi támpontot ad e szupererő magyarázatához. A felfedezés egyszer akár az űrhajósokat is megvédheti a káros űrbéli sugárzástól.

Felfedeztek egy gént, amelynek Dsup-nak nevezett fehérjeterméke (a Dsup a damage supressor – ártalomelnyomó – rövidítése) egyszerre védi a DNS-t az ionizáló sugárzástól és a legalább annyira ártalmas végletes dehidratációtól.
Génmódosítással elérték, hogy emberi sejtek DNS-ébe épüljenek a medveállatkák vizsgált génjei. A biológusok legnagyobb meglepetésére erre a Dsup fehérjét termelő emberi sejtek jelentősen, negyven százalékkal ellenállóbbá váltak a röntgensugárzással szemben.

https://molnarcsaba.wordpress.com/2016/10/28/a-medveallatkak-dns-et-sugarpajzs-vedi/

-----------------------------------------------------------------------------------------------