2014.05.13.

Róma vízvezeték parkjában bár már nyílnak a pipacsok, a tavasz csalhatatlan hírnökei, tavasz azonban hivatalosan az Il parco delle Bellezza, Primavera, - a Szépség parkja című rendezvénnyel kezdődik.

Időpont: 2014 május 15-től május 18-ig tart, a programot a következő linken lehet megtekinteni:

http://www.parcoappiaantica.it/it/notizienew.asp?id=736

Az ókori vízvezeték park - Parco degli Acquedotti 8 km-re van Róma központjától, megőrizte vidékies hangulatát, nem kell meglepődni, ha legelésző juhnyájakkal találkozunk.

A Cinecitta filmgyár közelsége miatt gyakran volt helyszíne az olasz filmeknek, korábban a Dolce Vita c. filmből volt ismert, manapság pedig az Oscar díjas Nagy szépség című filmből.

Két ókori vízvezetéke közül a régi Aqua Claudia romos állapotában is fenségesebb, mint a ma is működő másik szépséges vízvezeték az Aqua Felice.

-------------------------------------------------------------------------------------------

------------------------------------------------------------------------------------------

 --------------------------------------------------------------------------------------

 --------------------------------------------------------------------------------------

 ---------------------------------------------------------------------------------------------

 ------------------------------------------------------------------------------------------------

 ---------------------------------------------------------------------------------------------

---------------------------------------------------------------------------------------------------

https://www.facebook.com/parcoappiaantica/photos/a.397981880228781.118623.154147947945510/880773118616319/?type=1&theater

https://sites.google.com/site/varostoertenet/home/az-antik-rma-vrostrtnete/rma-vzvezetkei

http://www.viator.com/Rome-attractions/Parco-degli-Acquedotti/d511-a9937

http://en.wikipedia.org/wiki/Parco_degli_Acquedotti

http://it.wikipedia.org/wiki/Parco_degli_Acquedotti

http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=129652691&t=9188752

---------------------------------------------------------------------------------------------

---------------------------------------------------------------------------------------------

Manipura személyes élménye a Róma-Szenvedély fórumról:

2012.08.24.

Régóta vágytam  a Vízvezetékhez is, de a fotók mellett eddig egyszer Castelgandolfó felé az útról láttam csak. Az utazást követő második nap első részét erre szántam. 

A metró kézenfekvő és kényelmes megoldás volt, de valahogy olyan sokáig tette meg útját, de szerencsére jött egy zenész, aki pörgős ritmusokkal dobott a hangulaton.

A Giulio Agricola állomásnál szálltam le, és a Viale Giulio Agricolán a templom irányába  indultam, közben egy Tuodi üzlet is van jobbra, érdemes vizet/szendvicset beszerezni. Az utca végén kisebb sétával érjük el a templomot, ott balra kanyarodva megyünk még 3-400 métert, aztán jobbra figyelgetve egyik kis utcácskában már előtűnik az alacsonyabb falszerű építmény, (a Felice) melyhez közelítve a boltíveken át már láthatóvá válik a magasabb is (Appio Claudio).

Folytonossága megszakad ugyan, de valami eszméletlen különleges ahogyan ívelt teste sejtelmesen a kis patakocska után a préri fölé emelkedik. Balra nézve már sorakoznak a ciprusok is egymás mellett, hogy előkelő vonalának megfelelő hátteret és élettel telt társaságot nyújtsanak.

Fényképen már mindannyian sokszor láthattuk, de személyre szóló, amit ott észreveszünk és  átélhetünk.  Az élet ezer apró megnyilvánulása van jelen a mozdulatlan, évezredek titkát rejtő építmények körül. Távol egy vonat zakatol s halad el, előttem egy gyíkocska keres ijedten menedéket, arrébb kerékpárosok suhannak el, közelebb korosabb férfi fut, többen kutyust sétáltatnak -  a tiltás ellenére is ösztönesen megmártóznak a patakban. A végtelen nyugalom mégis mindent áthat. Jó itt lenni, jó ezt megélni.

Továbbhaladva egészen a közelükben vagyok, fölém magasodnak .  Jól esik a vékony árnyékban megállni, ... -  nem csak a  tűző nap miatt.

Innen láthatóvá válik a szomszédos elkerített gondozott park, amin hamarosan teljes menetfelszerelésükkel golfozók jelennek meg.  Időnként különleges meditatív dallamokat hoz a szél, - körülnézek. Hamar meg is találom a forrást,  és egy gyönyörű barátságos kutya közelít hozzám,  örömteli testbeszéddel hívogat.  Didgerigó a hangszer neve, egy csillagszemű fiú gyakorolt hihetetlen hasizommunkával. Örömmel teszek pénzt a kalapba, készítek pár képet. Közben a kutyus csahol, dörgölőzik, pacsit ad, és még az arcomat is érinteni szeretné. A gazdival váltunk néhány szót a magyarokról, Budapestről, és a didgerigóról, majd a lelket is érintő hang kíséretében haladok tovább, időnként visszanézek, integetünk. A közelben kis tavacska, és a hűsítő víz csobogása állít meg. Egy fa árnyékában ücsörgünk néhányan, többen a zubogó víznél hűtik folyamatosan magukat, itt-ott olvas és napozik valaki.

Felfedezem a táblát, és lefotózom. :) A Felícia vízvezeték fölötti átkelőről még körülnézek, aztán az elhangzó kutya-vakkantás irányát keresem.. örömtánc.. integetés…

Az ezernyi csillámló- cikázó  hatással gazdagodva békével a lelkemben  elindulok a Subaugusta metróhoz. Előtte még felfedezem a test különböző izmainak fejlesztéséhez elhelyezett állomásokat, és a bekerített park kútja mellett pihenek, tisztogatom a szandálomat :).

---------------------------------------------------------------------------------------------

http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=120902504&t=9056467

-------------------------------------------------------------------------------------------

cscs0827 tapasztalata

2014.11.03.

Laza készülődés után elindultunk a tőlünk kb 500 méterre lévő Parco degli Acquedottiba. Erről sokmindent nem is tudok mondani, egyszerűen látni kell. Nagyon vártam ezt a programot, ennél jobban tán csak a Via Appiát. Az élmény minden várakozásomat beváltotta. Csodálatos környezet, hétágra sürő nap, végtelen nyugalom.

Csavarogtunk kényelmes tempóban, mindent alaposan megnézve, olvasgatva a tudnivalókat. Ezzel el is ment az egész délelőtt, de ráértünk, nem siettünk sehová.

Mikor a gyomrunk jelzett, elindultunk a bevásárlóközpontba, ahol feltankoltunk minden földi jóból és otthon alaposan beebédeltünk. Jöhetett a sarki bárban az elmaradhatatlan kávé, majd megcéloztuk a Cinecitta stúdiót, ami szintén kb 500 méterre volt tőlünk.

-

-

Visszaballagtunk a vízvezeték parkba és újra bebarangoltuk az egészet. Végre valahára sikerült tetten érnünk a kis papagájokat is, amint nagy csapatokban és igencsak hangosan röpködtek a csodálatos fenyők közt. Sikerült kis kitartással lencsevégre kapnunk őket.

Munkaidő leteltével egyre többen és többen választották a kikapcsolódásnak a parkban eltöltött formáját. Babakocsikat tologattak, kutyákat sétáltattak, futottak, egy ember megpróbált egy kát fa közt kifeszített kb 30 méter hosszú kötélen egyensúlyozva végigmenni, de a viszonylag erős szél a kötél közepe táján mindig lefújta.

Ezúttal benéztünk a San Policarpo templomba is, de sem kívülről, sem belülről nem tartogatott semmi igazán említésreméltót. Egy elég minimalista, modern épület, semmi különös, de tájékozódási pontnak kiváló lehet.

Miután alaposan körbejártuk másodszor is a parkot, kigyönyörködtük magunkat, papagájokat fotóztunk, úgy döntöttünk, hogy hazaindulunk, jól rápihenünk a másnap esedékes Via Appia napra.

-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=132317091&t=9188752

-------------------------------------------------------------------------

--------------------------------------------------------------------------------------