2012.11.15.

Megkezdődött Róma legrégebbi szennyvízcsatornája, a több mint kétezer év óta működő Cloaca Maxima karbantartása.

Az ókori Róma egyik legrégebbi műemlékéről van szó, amelyet azonban kevesen látogatnak. A Cloaca Maximát a Krisztus előtti 6. században a Rómán uralkodó Tarquinius nemzetség építette. A csatorna funkciója az volt, hogy elvezesse a vizet a Palatinus és a Capitolium dombjai közötti völgyből.

A három és fél méter széles, másfél kilométer hosszú, földalatti csatorna a mai napig működik.

Bejárata a Forum Romanumon van, a Julia Basilica déli oldalán található, a leginkább hatalmas lyukra emlékeztető kijárata pedig a Tevere-folyón lévő sziget magasságánál.

A két hónaposra tervezett restaurálási és karbantartási munka a szennyvízcsatorna folyami kijáratától indul és visszafelé halad a Cloaca Maximát eltömő hordalék eltávolításával.

A munkát egyedül a Tevere áradása lassíthatja.

-----------------------------------------------------------------------------------------

-----------------------------------------------------------------------------------------

http://roma.repubblica.it/cronaca/2012/11/14/foto/cloaca_in_piena-46592103/1/

http://hvg.hu/utazas/20121115_cloaca_maxima_karbantartas#rss

-----------------------------------------------------------------------------------------

-----------------------------------------------------------------------------------------

A Mamertinus börtön is a Cloaca Maximával volt kapcsolatban

2012.11.17.

A Kr.e. V. században épült Mamertinus a mai Clivo Argentino 1. szám alatt húzódik, a császári fórumok körzetében, a San Giuseppe dei Falegnami XVI. századi templom alatt található. Részei a robur, azaz a börtön és a tallianum, vagyis a kivégzőhely. A börtöncellák két sorban húzódtak egymás fölött: az alsó zárkákba a plafonon keresztül juthattak le a rabok. Eredetileg a szennyvízcsatornával, a Cloaca Maximával volt kapcsolatban, és a kivégzettek tetemeit azonnal a csatorna vize nyelte el. A rómaiak a legrettegettebb ellenségeiket őrizték a Mamertinus falai között. Itt végezték ki például Kr.e. 52-ben Vercingetorixot, az avernusok törzsfőnökét, aki a gallok felkelését vezette a Római Birodalom ellen.

A középkorban keresztény imahellyé vált az antik Róma börtöne. Olasz régészek 2010-ben több hónapi feltárások után olyan falfestményeket és egyéb tárgyi bizonyítékokat találtak, amelyek arra utalnak, hogy a VII. században Szent Péter kultuszának szentelték az imaházat.

"Börtönből imaházzá alakították át a VII. század körül, de lehet, hogy valamivel korábban. Az átalakítás igen gyorsan zajlott le. A VIII. században már templomként használták. Jó lenne találni valamilyen írásos bizonyítékot Szent Péter nevével, de ennek kevés a valószínűsége" - magyarázta Patrizia Fortini, a római régészeti hivatal archeológusa. A legenda szerint Szent Pétert és Szent Pált Néró császár utasítására börtönözték be, ahol a két apostol forrást fakasztott a földből, hogy megkereszteljék a börtönőröket és rabtársaikat.

Szent Pétert 64-ben fejjel lefelé keresztre feszítették, majd azon a dombon temették el, ahol 250 évvel később Nagy Konstantin hatalmas bazilikát emeltetett.

------------------------------------------------------------------------------------------

http://www.sacred-destinations.com/italy/rome-mamertine-prison

------------------------------------------------------------------------------------------

http://www.youtube.com/watch?v=5yY0EU1BXXM&feature=related

http://www.interpressmagazin.hu/index.php?page=magazin&cid=2234

http://www.rome.wiebekoo.nl/roma%20antica/Capitool/Carcer_Mamertinus.htm

-----------------------------------------------------------------------------------------

----------------------------------------------------------------------------------------

http://mek.oszk.hu/03400/03410/html/7234.html

http://www.romeguide.it/monumenti/carceremamertino/carceremamertinoeng.html

------------------------------------------------------------------------------------------

--------------------------------------------------------------------------------------

------------------------------------------------------------------------------------------

------------------------------------------------------------------------------------------

------------------------------------------------------------------------------------------

------------------------------------------------------------------------------------------