2010 szeptember 20-án, több mint három évig tartó felújítási és átalakítási munka után, újra megnyílik a Vatikáni Apostoli Könyvtár. Kéziratok, levéltári dokumentumok, könyvek, nyomtatványok, rajzok, pénzérmék és érmek – a világ egyik leggazdagabb gyűjteménye újra a kutatók és tudományos munkát végzők rendelkezésére áll.

Cesare Pasini, a Vatikáni Apostoli Könyvtár prefektusa a Vatikáni Rádiónak adott interjúban elmondta, hogy szeptember 13-án, sajtótájékoztatón mutatják be a három év alatt folytatott munka eredményeit. Raffaele Farina bíboros, a Római Szentegyház könyvtárosa bemutatja a teljes munkafolyamatot, amely nemcsak e három évről szól, hanem az előzményekről és a jövőbeni tervekről egyaránt: ilyen egyebek mellett a könyvtár új olvasóterme, a Sixtus-terem néhány éven belüli megnyitása. A Sixtus-terem 1590 óta egészen XIII. Leó pápaságáig, vagyis mintegy 300 éven keresztül őrizte a vatikáni könyvtár egyes dokumentumait, amelyeket most egy klimatizált helyiségbe csoportosítottak át.

A 2007 júliusában megkezdett felújítás során korszerűsítést is végeztek: elektronikus belépőkártya, vezeték nélküli wifi, internetes online katalógus, továbbá új biztonsági eljárások alkalmazására nyílik lehetőség. A könyvtár gyűjteményének digitalizálásáról Cesare Pasini prefektus elmondta, hogy a sikeres próbákat követően a rendszer készen áll az elindítására. Egyelőre úgy tűnik, hogy 2011-től lehet a szolgáltatást teljes mértékben használni, amelyet folyamatosan bővítenek majd, de már szeptembertől el lehet érni egyes dokumentumokat.

A Szentszék könyvtára – Bib­lotheca Apostolica Vaticana – egyike a világ legrégibb könyvtárainak, és az egyik legkülönlegesebb történelmi iratgyűjteménnyel rendelkezik. Formálisan 1475-ben alapították, valójában azonban sokkal régebben; 75 ezer kéziratot, 1,1 millió nyomtatott könyvet, ebből 8500 ősnyomtatványt őriz. A könyvtár leghíresebb darabja a Codex Vaticanus, a legrégebbi ismert Biblia-kézirat.

A vatikáni könyvtár állománya rendkívül sokrétű: egyszerre történelmi, jogi, tudományos, teológiai és filozófiai kutatókönyvtár. Bárki szabadon használhatja, aki megfelelő kutatói okmányokkal rendelkezik, és tudományos munkájához szüksége van a könyvtár anyagára.

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Ismét látogatható a Vatikáni Könyvtár

2010. szeptember 21.

A pápának írt levélben tiltakozott a nemzetközi tudósközösség, amikor 2007-ben bezárultak előtte a Vatikáni Könyvtár kapui. Egyedül a Vatikáni Könyvtár prefektusának a munkák üteméről részletesen beszámoló email-értesítései nyugtatták meg a professzorokat arról, hogy az ígért dátumra visszatérhetnek elefántcsont-tornyukba, és a könyvtárban nem csak a számukra kedves kódexek illata, hanem számos újdonság is fogadja őket. Három évnyi restaurálás után tegnap óta ismét látogatható a Vatikáni Könyvtár, a világ egyik legnagyobb és legértékesebb bibliotékája.

A Vatikáni Könyvtár Róma szívében, a pápai állam területén található. A Szent Annáról elnevezett vatikáni kapun lehet hozzá a leggyorsabban eljutni. A könyvtár a tudósok és kutatók fellegvára: a világ minden részéből érkező, évente közel húszezer tudós között magyarok is vannak. A Római Magyar Akadémia igazgatója, a történész Kovács E. Péter elmondta, évente mintegy húsz magyar kutat a Vatikáni Könyvtárban.

A bibliotékában való munka feltételeiről a könyvtár többnyelvű honlapja ad részletes felvilágosítást. A vatikáni könyvtáros (bibliotecario) tekintélyes címét 2007 óta Raffaele Farina bíboros viseli, a könyvtár látogatói azonban a polcok között elsősorban a prefektus Cesare Pasini atyával találkoznak.

A könyvtár mintegy 150 ezer kötetnyi kéziratot őriz, egymillió a raktáraiban sorakozó nyomtatott művek száma, háromszázezer darabos a szintén ritka érem- és pénzgyűjteménye, hetvenezer metszetet és rézkarcot gyűjtött össze. Nehéz megmondani, melyik a könyvtár legféltettebb kincse. A Zenit.org katolikus hírügynökség szerint a Vatikáni Könyvtár a Bibliáira lehet a legbüszkébb. A könyvtár tulajdonát képzik az 1975-ben Egyiptomban talált Bodmer-papíruszok, melyeken az Ó- és Új-Testamentumnak eddigi legrégebbi szövegei olvashatók. Kincsnek számít Szent Péter apostol két levelének legrégebbi kézirata is és az a 4. századi Szentírás, melyből az egész világon csak két példány maradt fenn.

A könyvtár modern történetének kezdetét XI. Gergely pápa Rómába való visszatérésével(1378) datálják. V. Niccolo (1447-1455) döntött arról, hogy a vatikáni latin, görög és héber nyelvű kódexeket "a tudósok is konzultálhassák" egyetlenegy olvasóteremben.

Új helyszínre, a Belvedere-udvarra nyíló palotába költöztette a könyvtárat az ennek feladatait szabályozó IV. Sixtus (1471-1484). A már négy olvasóterem élére a pápa Bartolomeo Platinát nevezte ki könyvtárosnak. A gyűjteményt négy részre osztották: megszületett a latin nyelvű Biblioteca latina, a görög Biblioteca Graeca, a titkos levéltár Biblioteca Secreta és a pápai archívumot és regisztereket nyilvántartó Biblioteca Palatina. A kódexek száma ekkor már megközelítette a három és félezret.

A könyvtár jelenlegi épülete V. Sixtus (1585-1590) és az általa megbízott építész, Domenico Fontana nevéhez kötődik. A pápáról elnevezett olvasóterem, a Salone Sistino freskói a világ akkori legjelentősebb könyvtárait ábrázolják. Annyira szép, hogy ebben a teremben nem lehet koncentrálni - állítják a tudósok, akik a Salone Sistinóba, az itt még tartó helyreállítás miatt, csak 2012-re térhetnek vissza.

A 17. században a Vatikáni Könyvtár jelentős gyűjteményekkel bővült, az olasz nemesi családok, egyházi rendek, külföldi könyvtárak anyagával. Megkezdődött a könyvtár katalógizálása is. Ekkor kerülnek a könyvtár tulajdonába a római katakombákban talált régészeti leletek, a görög-római érem- és pénzgyűjtemény is, mely később a napoleóni csapatok római portyázásának zsákmánya lett.

XIII. Leó (1878-1903) nyitotta meg a Vatikáni Könyvtárat a tudóstársadalom előtt. A könyvek szabad olvasásra a polcokra kerültek, meghosszabbították a nyitvatartást. 1902-ben a Vatikán felvásárolta a sokáig vele versenyző Barberini család könyvtárát. Innen származnak a könyvtár jelenlegi barokk fabútorai. A II. világháború alatt a könyvtár egy akadémiai évig zárva tartott (1943. július 13-tól 1944. október 2-ig). Egyházi és más gyűjtemények találtak menedékre a Vatikáni Könyvtár falai között, itt őrizték például a teljesen lebombázott cassinói bencés apátság könyvtárát is.

"Végre visszatérünk a normális kerékvágásba" - mondta a könyvtár újranyitására készülő Pasini prefektus. Az általa vezetett könyvtár három jelszavát hangsúlyozta: szolgálat, humanista szellem a komolyan végzett és dokumentált tudományos munka érdekében, egyetemes nyitottság a könyvtárban egymásra találó kultúrák és emberek iránt.

Ami az újdonságokat illeti, a hagyományt szerető tudósok nem fognak átrendezett polcokat találni, de a katalógusba való belépést és a konzultációt teljesen számítógépesítették. Mostantól kezdve a könyvtárba mikrocsippel ellátott elektromos belépőkártyával léphetnek be. A wi-fi hálózat segítségével a látogatók saját számítógépükkel csatlakozhatnak a könyvtár belső hálózatához. A könyvtárosok pedig, az informatikai háttérrel, a könyvek mozgását is ellenőrizni tudják - nem illő, de már a Vatikáni Könyvtárban is akadt olyan tudós, aki nem tudott ellenállni egy ritka kötet csábításának.

A könyvtár újranyitása közös ünnep legyen - hangoztatta a könyvtáros Pasini atya. November 11-től a Szent Péter térre nyíló Braccio di Carlo Magno-kiállítóteremben mutatják be a restaurálás fázisait. A látogatók a kódexek másolatait lapozhatják, úgy mint a tudósok a könyvtárban. November 11. és 13. között nemzetközi konferencián számolnak be a Vatikáni Könyvtárban a múltban és jelenben végzett tudományos munkáról. Szintén novemberben jelenik meg a könyvtár történetét bemutató sorozat első kötete, "Humanizmus és Reneszánsz között" címmel.

---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

http://www.mult-kor.hu/20100921_ismet_latogathato_a_vatikani_konyvtar

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

http://roma.repubblica.it/cronaca/2012/09/22/news/i_tesori_della_vaticana_riapre_il_salone_sistino-43006861/

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Teljes könyvkatalógusát digitalizálja a vatikáni könyvtár

2012.09.26.

 A digitalizálás után több mint másfél millió könyv tartalma kerül a világhálóra, emellett újranyitnak egy V. Sixtus pápáról elnevezett, 425 éves termet is.

“A jövőbe lépett az emberi tudásnak a világon az egyik legfontosabb központja” – így jelentette be az olasz sajtó a Vatikánban őrzött több mint másfél millió könyv listájának világhálóra kerülését.

A hatalmas terjedelmű, kézzel írt katalógus számítógépes rögzítése 1985-ben kezdődött el – mondta el Andrea Manfredi vatikáni könyvtáros.

A nyomtatott könyvek mellett az 550 éves pápai könyvtár falai között 180 ezer kéziratot, 8600 ősnyomtatványt, háromszázezres pénz- és érmegyűjteményt, valamint százötvenezer rajzot is őriznek.

A kéziratok internetes katalogizálása 10 százaléknál tart. “Kiszámoltuk, hogy az ezzel foglalkozókra még fejenként kilencszáz év munka vár” – hangoztatta Manfredi.

Újdonságnak számít a könyvtár V. Sixtus pápáról elnevezett, 1587-es termének újranyitása is. Évek óta zárva tartották, most a könyvtárat látogató olasz és külföldi tudósok visszatérhetnek a hetven méter hosszú, tizenöt méter széles terembe. A felújítást a Vatikán Paolo Portoghesi olasz építészre bízta.

A reneszánsz könyvespolcok mellett a teremben további negyven diófa könyvszekrényt állítanak fel és huszonnyolc asztalt. További kétszáz asztalon dolgozhatnak a tudósok a könyvtár XIII. Leó-termében. Itt a polcokon sorakozó könyvek mindegyikét már mikrochippel regisztrálták és védik.

------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

http://www.dehir.hu/kultura/teljes-konyvkatalogusat-digitalizalja-a-vatikani-konyvtar/2012/09/25/

http://www.ansa.it/web/notizie/photostory/primopiano/2010/09/13/visualizza_new.html_1783412674.html?idPhoto=1

http://roma.repubblica.it/cronaca/2012/09/22/news/i_tesori_della_vaticana_riapre_il_salone_sistino-43006861/

-----------------------------------------------------------------------------------

-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------