Róma: Titkos vatikáni iratok kerültek nyilvánosságra

Szeretettel köszöntelek a Róma Közösségi Oldal nyitólapján!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 1431 fő
  • Képek - 4868 db
  • Videók - 1353 db
  • Blogbejegyzések - 3779 db
  • Fórumtémák - 194 db
  • Linkek - 1258 db

Üdvözlettel,
Huszákné Vigh Gabriella
Róma Közösségi Oldala vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Róma Közösségi Oldal nyitólapján!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 1431 fő
  • Képek - 4868 db
  • Videók - 1353 db
  • Blogbejegyzések - 3779 db
  • Fórumtémák - 194 db
  • Linkek - 1258 db

Üdvözlettel,
Huszákné Vigh Gabriella
Róma Közösségi Oldala vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Róma Közösségi Oldal nyitólapján!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 1431 fő
  • Képek - 4868 db
  • Videók - 1353 db
  • Blogbejegyzések - 3779 db
  • Fórumtémák - 194 db
  • Linkek - 1258 db

Üdvözlettel,
Huszákné Vigh Gabriella
Róma Közösségi Oldala vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Róma Közösségi Oldal nyitólapján!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 1431 fő
  • Képek - 4868 db
  • Videók - 1353 db
  • Blogbejegyzések - 3779 db
  • Fórumtémák - 194 db
  • Linkek - 1258 db

Üdvözlettel,
Huszákné Vigh Gabriella
Róma Közösségi Oldala vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

  A

 kivételesnek ígérkező kiállítás 2012 februárban nyílik a Capitoliumi Múzeumban, és a Lux in Arcana címet viseli. A szervezők tájékoztatása szerint X. Leó pápa híres dekrétuma, a Decet Romanum Pontificem, amely 1521. január 3-án kelt, és amely megpecsételte az egyházszakadást a protestánsokkal, majd vallásháborúba sodorta Európát, a tárlat legjelentősebb darabjai között szerepel.


network.hu network.hu

 A titkos levéltárból kiállítják VII. Gergely pápa Dictatus papae című írását a XI. századból. Az egyházfő ebben kinyilatkoztatta, hogy a pápák minden hatalomnál nagyobbal bírnak e földön.

 (1073-1085

)  

 A több száz éves dokumentumok a Vatikán II. világháború idején játszott szerepét is bemutatják.

A Vatikán jövőre nyilvánosságra hoz titkosított archívumában őrzött dokumentumai közül száz írást - jelentette be kedden sajtóértekezleten Tarcisio Bertone vatikáni államtitkár.

Hivatalos személyiségek szerint olyan, eddig nem látott dokumentumok is nyilvánosságra kerülnek, amelyek elősegíthetik a Vatikán II. világháború idején játszott szerepének megértését. A Szentszék eddig nem engedett bepillantást a 400 éves, titkosított archívumába.

 

http://roma.repubblica.it/cronaca/2011/07/05/foto/l_archivio_vaticano-18703305/1/

http://roma.repubblica.it/cronaca/2011/08/10/foto/lux_in_arcana-20277600/1/

 

 

Forrás: mti | 2011. július 05. kedd 15:01

 

 

 tp://kultura.hu/main.php?folderID=959&articleID=316188&ctag=articlelist&iid=1

 

http://www.hirado.hu/Hirek/2011/07/05/14/Titkos_vatikani_iratok_kerultek_nyilvanossagra.aspx

http://stud-theol.blogspot.com/2009/12/vatikani-titkos-leveltar-dokumentumai.html

 

http://www.magyarkurir.hu/hirek/vatikan-titkos-archivuma-az-interneten

http://www.archiv-kiado.com/inhalte/produkte/documenta_vaticana/1.php

http://www.geographic.hu/Civilizacio/2009/02/Amikor_megsem_mozgott_a_Fold

 

http://www.osservatoreromano.va/portal/dt?JSPTabContainer.setSelected=JSPTabContainer%2FDetail&last=false=&path=/news/cultura/2011/153q11-Quell-immenso-oceano-che-abbraccia-tutto-il.html&title=That Immense Ocean  Which Embraces the World&locale=en

 

network.hu

Galileo Galilei aláírása

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

---------------------------------------------------------------Kapcsolódó link:

 

Újra megnyílik a vatikáni könyvtár

 

---------------------------------------------------------------Az alsó képen a pápai bulla, amelyben a katolikus egyház kiátkozta Luther Mártont.

network.hu

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

----------------------------------------------------------------------------------------------

----------------------------------------------------------------------------------------------

::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::

 

NASA-segítséggel korszerűsítik a Vatikáni Könyvtárat  

 A Vatikáni Könyvtár az Egyesült Államok űrkutatási szervezete, a NASA segítségével korszerűsíti, vagyis digitalizálja könyvtárát. Az állagmegőrzés terve méreteiben is példátlan.

 

A 61 éves Cesare Pasini, aki 2007 óta a könyvtár prefektusa, hangsúlyozta a milánói napilap tudósítójának, hogy az állagmegőrzés terve méreteiben is példátlan. Már 23 kéziraton próbálták ki az úgynevezett Fits-módszert, és elégedettek voltak az eredménnyel a szakértők és a könyvtárosok is. Ezután korszakonként haladva szállítják a különleges és szintén megfelelő hőmérsékletű bunkerbe a kéziratcsomókat. Egyáltalán nem olcsók a munkálatok költségei, és a tervezett tíz év alatt a bunkerben 120-150 szakértő fog dolgozik majd. Naponta legfeljebb 250 olyan kutató tanulmányozhatja a kéziratokat, aki megfelelő képesítéssel rendelkezik hozzá. A Vatikáni könyvtár vitathatatlanul a világ legjelentősebb reneszánsz és humanizmus korabeli dokumentumainak gyűjteménye. Még V. Miklós pápa (1447-1455) alapította 1450 körül, és a meglevő köteteket saját gyűjteményével gazdagította. A könyvtár állományába 1 600 000 nyomtatott könyv, 83 ezer ősnyomtatvány, 80 ezer kézirat, 74 ezer levéltári irat, százezer metszet, 300 ezer pénzdarab és érme tartozik, amiket az elkövetkező években kell konzerválni. A könyvtár egyik nagy kincse a Codex Vaticanus, a Kr. u. 175 és 225 közötti évekre keltezhető és egyben a legrégebbi ismert görög nyelvű Biblia-kézirat. A könyvtár más kincsei között őriznek görög, kopt, arab, perzsa és héber nyelvű köteteket, sőt vannak őskeresztény kódexek, de Vergilius és Terentius kései művei vagy bizánci miniatúrák is.

 

 http://www.magyarkurir.hu/node/36996

 

------------------------------------------------------------------------------------------

 

2012 – től már online olvashatjuk a vatikáni könyvtár kódexeit

 

2011. október 29

Elsőként a Palatinus-kódexeket fényképezik le oldalanként és viszik át számítógépre. Nyolcvanezer kézirat kerül digitális nyilvántartásba.


„Precedens nélküli digitalizációról van szó mennyiség és tartalom tekintetében is…, a humanista-reneszánsz kultúra páratlan művei nyernek digitális formátumot” – nyilatkozta az olasz sajtónak Cesare Pasini, a könyvtár prefektusa.

A kéziratokat egy a könyvtáron kívüli épületbe szállítják, itt fényképezik le az amerikai űrkutatási hivatalban által is használt magas szintű technológiával. Százötven fős szakértői csoport végzi a digitalizálást.

„Van olyan kódex, amelyet csak 90 fokos szögben lehet kinyitni. A legnehezebb feladatnak a miniatúrák fotózása bizonyul, nehéz az eredeti színeket, főleg az arany díszítést visszaadni. Mindezt a jelenlegi gazdasági válságban nem könnyű finanszírozni. A digitalizálás helyszínének biztonságát az erre specializált Enzo Hruby olasz cég, a Palatinus-kódexek regisztrálását pedig a heidelbergi egyetem finanszírozza” – mondta a könyvtáros.

A 2007-2010 között restaurált vatikáni könyvtárban csak tudósok férhetnek hozzá a könyvekhez, amelyeket fény nélküli bunkertermekben őriznek maximum 20 Celsius-fokos hőmérsékleten, ötven százalékos páratartalommal. Az online adatbankon keresztül a világörökség részét képező anyaghoz diákok és az érdeklődők is hozzáférhetnek.

 

http://www.pecsma.hu/kultura/2011/10/29/2012-tol-mar-online-olvashatjuk-a-vatikani-konyvtar-kodexeit/

 

 

-----------------------------------------------------------------------------------------------

 

Lux in arcana – bemutatkozik a Vatikáni Titkos Levéltár

 

A Capitolium Múzeumban március elsején megnyíló kiállításon a Vatikáni Titkos Levéltár száz válogatott dokumentumát mutatják be, melyeket eddig nem hoztak nyilvánosságra: többek között a Galileo Galilei-per aktáit; az angol parlament VII. Kelemen pápához írt levelét, melyben VIII. Henrik házasságának érvénytelenítését kérvényezik; továbbá egy bejegyzést X. Leó pápa 1521-es bullájáról, melyben elrendelte Luther Márton kiátkozását.

A látogatók megtekinthetnek néhány, a történelemkutatás számára eddig ismeretlen dokumentumot XII. Pius pápaságáról (1939–1958) a II. világháború idején – szerepel a L' Osservatore Romano január 11-i hírében.

A Lux in arcana – bemutatkozik a Vatikáni Titkos Levéltár című kiállítást szeptember 9-éig láthatják az érdeklődők. A pápai titkos levéltárat 1612-ben V. Pál (1605–1621) alapította a Vatikáni Palotában, ahol 85 kilométernyi polchosszúságon több mint százezer dokumentumot őriznek

-----------------------------------------------------------------------------------------------

 

 http://www.magyarkurir.hu/node/38058

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

 

 Mit rejt a Vatikáni Titkos Levéltár?

 

2012. 04. 20.

 

A Szentszék aktáit, iratait, dokumentumait gyűjtő levéltár ebben az évben ünnepli alapítása 400. évfordulóját. A megemlékezések sorában szerepel egy kiállítás a római Kapitóliumon és egy tudományos értekezlet a Vatikánban Religiosa Archivorum Custodia címmel.

 

Az április 17-18-án tartott kétnapos értekezlet során a tudomány kiváló képviselői megvizsgálták a levéltár történetét, kulturális jelentőségét és a legújabb kutatások eredményeit.

Rejtélyes légkör lengi körül a Vatikáni Titkos Levéltárat, amelyet elnevezésének kissé felszínes magyarázata is táplál. A segreto (titkos) szó ugyanis latin használata szerint értelmezendő, azaz helyes fordítása valójában a „privát”, „magán” szó lenne. A levéltár rendkívüli dokumentumok gyűjteménye, a maga nemében teljesen egyedülálló történelmi szerepét illetően. A levéltár alapítása a Borghese családból származó V. Pál nevéhez fűződik, eredeti magvát VII. Gergely pápáságából (1073-1085) származó kéziratok alkotják, amelyek túlélték a pápák avignoni fogságának időszakát. 

 A gyűjtemény prefektusa, Sergio Pagano prelátus elmondta, hogy a Vatikáni Levéltár 1611 körül alakult ki. Anyagát évszázadokon keresztül iktatott, pápák által írt és kapott levelek, az Apostoli Kamara, a pápai képviselők diplomáciai dokumentumai, valamint a zsinatokkal és a szinódusokkal kapcsolatos iratok alkotják.

Alapításának célja „a római pápa és a Kúria szolgálata” volt. Napóleon 1810-ben átvitette Párizsba a gyűjteményt, ám a bécsi kongresszus után visszahozták Rómába. A költöztetés során eltűnt iratok veszteségének feldolgozását követően XIII. Leó pápa 1881-ben megnyitotta a tudósok számára, akik szabadon kutathattak.
Attól az időtől kezdve számtalan intézetet hoztak létre Rómában a levéltár dokumentumainak kutatására. Arnold Esch német történész szavai szerint: „Ez a világ legnagyobb levéltára, legalábbis ami a középkort érinti, és egyetemes érdeklődésre számot tartó anyaga miatt.”

A kutatók igyekezete ellenére a titkos levéltár nagyobbik része még feltáratlan. Nemcsak a jelenlegi pápa államtitkárságának dokumentumairól van szó, amelyek ma még nyilvánvalóan nem publikusak, hanem főként arról a mérhetetlen mennyiségű anyagról, amely a második világháború idején a nunciatúrákról érkezett.

 

Raffaele Farina bíboros, a Római Szentegyház könyvtárosa és a Titkos Levéltár levéltárosa így fogalmazott: „A Vatikáni Titkos Levéltár a Vatikáni Apostoli Könyvtárral együtt rendkívül fontos kulturális jellegű feladatot lát el. A kultúra a híd szerepét tölti be a párbeszédben, minden körülmények között, így tehát a Katolikus Egyházban is más keresztény felekezetek, a zsidóság, az iszlám és általában a laikus világ felé. A kultúra által leszünk nyitottak a párbeszédre és a kultúra teszi lehetővé azt, ami talán a közvetlenebb, spontánabb kapcsolatfelvételkor nem lenne megvalósítható.”
--------------------------------------------------------------------------------------------

http://www.magyarkurir.hu/hirek/mit-rejt-vatikani-titkos-leveltar

 

video:

 

http://www.bbc.co.uk/news/world-17249425

 

 

----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

 

Fény a rejtekhelyen 

 

Morvay Péter, 2012.04.20.

Igyekezzenek, mert legközelebb négyszáz év múlva nyitunk újra" - mondja a Vatikáni Titkos Levéltár válogatott ritkaságait bemutató kiállítás sajtófőnöke, Fabiana Magri. A figyelmeztetés nem túlzás: a pápai magángyűjtemény az 1612-ben történt hivatalos megalapítása óta most először nyílik meg a nagyközönség előtt, legalábbis egy résnyire. Izgalmat rejt a kiállítás címe is: Lux in arcana - fény a titkos (vagy más fordításban misztikus) helyen, így kíváncsiak lettünk arra, milyen az új nyitás a pápai államban, amit egyes lelkes tudósítások máris a „Vatikáni tavasz" néven emlegetnek. Mielőtt útnak indulnánk, már alaposan tájékozódhattunk a kiállítás ultramodern, interneten és iPaden egyaránt elérhető interaktív katalógusából, az Örök Városban mégis értek meglepetések bennünket.

 

 Az idén Rómába látogató mintegy tízmillió turis­ta alighanem kivétel nélkül értesül a kiállításról: a Lux in arcana misztikus, amolyan Da Vinci-kód-szerű kalandfilmre emlékeztető óriásposztere már a repülőtér várócsarnokában szembeköszön, és a hirdetés a metróállomásoktól a taxik hátsó ablakáig a városban mindenfelé látható. Nem kérdés, ez az év kulturális eseménye az olasz fővárosban, pedig van versenytárs bőven: a páratlanul gazdag állandó kiállítások mellett többek között nagyszabású Caravaggio-, Tintoretto- és Dali-tárlatok is nyíltak idén tavasszal Rómában, ezek mégis szinte észrevétlenek maradnak a vatikáni bemutató reklámhadjárata mellett.

„A Vatikáni Titkos Levéltár eddig csak kutatók szűk és válogatott csoportja számára nyitotta meg a kapuit, nem csoda, hogy rendkívüli az érdeklődés, hiszen az intézmény a legtöbb ember számára különleges, misztikus képzetet kelt - magyarázza Fabiana Magri. - A levéltár nevében azonban a titkos (secretum) szó egyszerűen arra utal, hogy a pápa magángyűjteményéről van szó, amely a 17. századtól elkülönülten működik a Vatikáni Könyvtártól."

Glasznoszty vatikáni módra

A Lux in arcana a nyitást hangsúlyozza azzal is, hogy a kiállítás kilépett a Vatikán falai közül. Róma szívében, a Colosseumtól néhány száz méterre, a Capitolium Múzeumban nyílt meg, önmagában is történelmi környezetben. A bejárat előtt Marcus Aurelius, a filozófus császár ókori lovasszobra fogadja a látogatókat, a múzeum udvarán pedig szerényen, szinte csak úgy, a fal mellé állítva Constantin császár gigantikus szobrának eredeti darabjai láthatók.

A történelmi környezet azonban ne tévesszen meg senkit, a kiállítás kurátorai három emeleten ultramodern interaktív bemutatót készítettek, ahol nemcsak az információkkal, hanem a látvánnyal, a fényekkel és zenével is meg akarják ragadni a látogatókat.

 

 A kiállítás hivatalos célja, hogy betekintést adjon a Vatikán titkaiba egy új nemzedéknek. „Komputerizált világunkban az emberek nagyon gyakran olyan gyors információkat keresnek, amelyek nincsenek alaposan átgondolva, és ezért kíváncsiságukat feltételezések és érzelmi hatások irányítják. A Lux in arcana kiállítás őket is meg akarja szólítani egy olyan új nyelven, amelynek azonban az a célja, hogy általa a fény megvilágítsa a valóságot" - írja a kiállításról megjelent kétszáz oldalas katalógusban a Vatikáni Titkos Levéltár vezetője, Sergio Pagano bíboros. A bemutató kapcsán nem túlzás új eszközökről beszélni: a történelmi dokumentumok mellett érintőképernyős interaktív táblák adnak részletes információt, sőt az iPaddel vagy okostelefonnal rendelkező látogatók a rendezvényhez készült alkalmazást letöltve saját audiokalauzt foghatnak a kezükbe, és úgy járhatják végig a kiállítást. (Az applikációt az egyik legnagyobb amerikai online marketing cég, a 25 milliárd dolláros forgalmú Accenture készítette, amelynek ügyfelei között a világ politikai és gazdasági elitjének számos tagja megtalálható.)

 

Az ötvenpecsétes titok

A kiállítás a Titkos Levéltár több mint 35 ezer levéltári egységnyi anyagából kereken 100 ritkaságot tesz közzé - legtöbbjüket most először láthatja a nagyközönség. Ekkora gyűjteményből a válogatás szükségszerűen csak szubjektív lehet. A kiállítás először egy áttekintést ad a Titkos Levéltárban található dokumentumok fajtáiról, majd témakörök szerint rendezve külön termekben mutatja be a válogatott ritkaságokat. A második terem elnevezése „A tiara és a korona". Itt a pápaság világi hatalmának kialakulásával, a pápaválasztó konklávékkal és az ortodox egyházszakadással foglalkozó iratok találhatók. Ezt követően az egyháztör­ténelem legjelentősebb női szereplői következnek (Lourdes-i Bernadett, Stuart Mária, Avilai Teréz, Erzsébet királyné, és - kissé kakukktojásként - a botrányos életű, ám mélyen hívő Lucrezia Borgia). Egy nagyobb terem az „Eretnekek, keresztesek és lovagok" címet viseli (a templomos lovagok elleni pertől Giordano Brunón át Luther Mártonig), és a kiállításon helyet kaptak a még nem kutatható, 1938 utáni dokumentumok a katolikus egyház második világháborús szenvedéseiről és XII. Pius zsidómentő tevékenységéről.

 

Már az első terem sem hagy kétséget afelől, hogy a kiállítás kurátorai nagyon gondos és tudatos munkát végeztek annak érdekében, hogy a pápaság egyedülálló történelmi, politikai, kulturális és tudományos jelentőségét hangsúlyozzák, miközben a legkényesebb kérdésekről is szót ejtenek.

 A dokumentumokat úgy válogatták össze, hogy azok lehetőség szerint a legkülönbözőbb látogatókra hatással legyenek, a vallásos érdeklődőktől a szkeptikus ateistákig. Az első terem, amely az „Emlékezet őrzői" nevet viseli, azt mutatja be, hogy az évszázadok során milyen sokan fordultak tisztelettel a pápához. Van itt levél az utolsó kínai császárnőtől, aki keresztény hitre tért, és a pápa imáját kéri ahhoz, hogy férje, Jong-li császár is kövesse a keresztségben, továbbá egy díszes okirat Al-Murtada marokkói kalifától (aki a keresztesháborúk időszakának végén Mohamed próféta áldását kéri IV. Ince pápára, akivel hamarosan a muzulmán világ nevében a diplomáciai kapcsolatot is felveszik), a japán császártól, a perzsa uralkodótól és az orosz cártól éppúgy, mint az amerikai polgárháború két szemben álló vezetőjétől, Abraham Lincolntól és Jefferson Davistől, a konföderáció elnökétől (mert a pápa mindkettőjüket elismerte, mivel sokáig nem lehetett tudni, hogy az Észak vagy a Dél kerül ki győztesen a konfliktusból).

 

Az egész kiállítás

 

e­gyik leglátványosabb darabja az angol előkelőségek által aláírt, és több mint ötven pecsét­tel ellátott hatalmas dokumentum, amelyben - némi fenyegetést is kilátásba helyezve - arra kérik VII. Kelemen pápát, hogy oldozza

fel az angol uralkodót, VIII. Hen­riket Aragóniai Katalinnal kötött házassága alól. (A pápa nem teljesítette a lordok óhaját, és ennek következtében Róma a mai napig tartó érvénnyel elveszítette uralmát Anglia, majd a brit birodalom felett - bár az utóbbi években úgy tűnik, hogy megindult az anglikánok egy részének visszaáramlása a katolikus egyházba.)

network.hu 

A teremben azonban nemcsak a történelem, hanem a kultúra nagy alakjai iránt fogékony látogatók is ámulhatnak a pápaság befolyásán és nagyvonalúságán: a rendezők ügyesen egymás mellé szerkesztették Mozart pápai kitüntetéséről szóló dokumentumát (lám, még a szabadkőművességgel gyanúsított zeneszerző is térdet hajtott XIV. Kelemen pápa előtt, aki Rómában magánkihallgatáson fogadta az alig tizenöt éves ifjú zsenit, és átadta neki az Aranysarkantyú Rend nagykeresztjét - Mozart felnőttként is büszkén viselte a pápai kitüntetést), továbbá Voltaire egyik levelét (nem csekély meglepetés, hogy a nagy egyházellenes filozófus hálálkodva köszöni meg Őszentsége XIV. Benedek üdvözletét, akit a „Róma dicsőségének" és a „világ tanítójának" nevez, és neki ajánlja egyik művét), valamint a Cambridge-i Egyetemet elismerő pápai határozatot és Michelangelo saját kezű levelét, amelyben a III. Pál pápa halála miatt elmaradt fizetségért esedezett munkásai számára.

 

A kuriózumok mellett igazi történelemformáló dokumentumok is szerepelnek az első teremben. Kolumbusz felfedezése nyomán kitágult az európai horizont, ámde az Újvilág nyomban konfliktus forrása is lett a rivalizáló portugál, valamint az 1492-es expedíciót finanszírozó spanyol (aragóniai és kasztíliai) uralkodók között. Ki más lehetett volna a döntőbíró, mint VI. Sándor pápa, aki egy évvel Amerika felfedezése után a spanyol koronának ígérte az Azori-szigetektől száz mérföldre meghúzott választóvonaltól nyugatra eső területeket, míg a keletre eső rész a portugálokat illette. (A világ felosztásával a spanyolok jártak jobban, bár ezt csak később tudták meg, amikor nyugatra haladva sorra fedezték fel Latin-Amerika gazdag területeit,

miközben a portugáloknak meg kellett elégedniük Brazíliával. A döntőbíróként fellépő VI. Sándorról a kiállítás itt szemérmesen elhallgatja, hogy a Borgia-pápa a középkor egyik leghírhedtebb egyházfője volt, aki már tizenkét éves korában gyilkolt, és legalább hat törvénytelen gyermeke volt. Igaz, egy későbbi teremben bemutatják egyik gyerme­kének, a korszak ismert kurtizánjának számító Lucrezia Borgiá­nak a levelét, amelyet apjának, Sándor pápának írt.)

 

Egy eretnek pápa

 network.hu

A kiállítás első termének legrégebbi darabja a 8. század végéről származó kódex, a Liber Diurnus Romanorum Pontificum (A római pápák naplója). Miközben a Titkos Levéltár köteteinek jelentős részét alaposan kikezdte az idő (tűzvész, árvíz, katonai fosztogatások éppúgy károsították a dokumentumokat, mint a föld alatti alagutakban tanyázó rágcsálók), ez az 1200 éves kötet meglepően ép állapotban maradt.

A pápai napló legkorábbi bejegyzése 681-ből, a harmadik konstantinápolyi zsinat idejéből származik, amelyen az egyháztörténelem egyik legvitatottabb döntését hozták. A zsinaton ugyanis kimondták, hogy a 638-ban elhunyt I. Honorius pápa vétkes eretnek tanok népszerűsítésében. Az egyházfő a korszak szenvedélyes és gyakran véres leszámolásokhoz vezető krisztológiai vitáiban a monotheletizmus (egyakaratúság) tanítását vallotta. E nézet hívei ugyan elismerték, hogy Jézusnak két - isteni és emberi - természete van (ellentétben a monofiziták álláspontjával, akik tagadják a Megváltó emberi természetét, és csak isteni lényként ismerték el), de azt állították, hogy csupán egyetlen - Istentől függő - akarata van, más szóval önálló személy, de cselekedeteit kizárólag Isten irányítja. Amikor Sergius konstantinápolyi pátriárka azt kérte a pápától, hogy foglaljon állást arról, hogy a monotheletizmust vallók csatlakozhatnak-e az egyházhoz, vagy sem, Honorius olyan homályos választ adott, amit úgy lehetett értelmezni, hogy az egyházfő nem csupán Krisztus emberi akaratát, hanem emberi természetét is kétségbe vonja. Közel fél évszázaddal később a harmadik konstantinápolyi egyetemes zsinaton Honorius pápát eretneknek minősítették e levél miatt, és kiközösítették az egyházból.

 

 A zsinat által eretneknek nyilvánított és kiátkozott pápa nem tudta, hogy egyetlen - vélhetően inkább politikai, mintsem teológiai megfontolásból leírt - téves - mondata milyen évezredes vitát indít arról, vajon tévedhetetlenek-e a pápák. A Liber Diurnus kötet - amely a pápai eretnekség egyetlen írásos bizonyítéka - évszázadokra eltűnt, majd amikor 1646-ban újra felbukkant, az egyház azonnal indexre tette. Bár nem publikálták, a létezése mégis kitudódott. 1870-ben, amikor az első vatikáni zsinaton a pápai tévedhetetlenség dogmáját készültek kimondani, a kritikusok felolvasták Honorius eretnek sorait annak cáfolatára, hogy még egy felszentelt egyházfő is tévedhet a hit dolgában. A vatikáni zsinat azonban heves vita után úgy döntött, hogy mivel a pápa teljesítette egyházfői kötelezettségeit, és megmaradt az ortodox hitben, így botlása nem cáfolja a tévedhetetlenség tanát. A kétely azonban megmaradt, és ez érintette a Liber Diurnus kötet sorsát is, amely a vatikáni zsinat után évtizedekre eltűnt. Egyes feltételezések szerint a Vatikán megpróbálta eltüntetni a kínos dokumentumot. Végül 1889-ben mégis előkerült, és egy osztrák tudós, Theodor von Sickel publikálta is a tartalmát.

 

A kiállítás szervezői nem voltak ilyen megértőek a reformáció vezetőjével, Luther Mártonnal kapcsolatban. Már az első teremben közzéteszik V. Károly császár wormsi ediktumát, amellyel Luthert kitiltotta a szent Német-római Birodalom területéről. Az irat három hónappal azután keletkezett, hogy X. Leó pápa követe átadta a császárnak a reformátor egyházi kiátkozásáról szóló pápai bullát, egyben felszólítva az uralkodót, hogy birodalmának területén szerezzen érvényt az ünnepélyes ítéletnek (a Decet romanum pontificem kezdetű átokbullát a kiállítás eretnekekkel foglalkozó részében állították ki). A wormsi ediktumot a kiállítás „Az eretnek elleni birodalmi tilalom" felirat alatt tette közzé, és magyarázatként hozzáfűzte, hogy az „ágostonrendi volt szerzetes"

 

(a Lux in arcana kurátorai következetesen így emlegetik Luthert, soha nem mint reformátort) „megbontotta a birodalom vallási egységét", ezért V. Károly a választófejedelmek tanácsa elé idézte. „V. Károly vezetésével a tanács meghallgatta Luthert, akit nem lehetett rávenni arra, hogy elítélje nézeteit... ezért tíz napig tartó gyümölcstelen tárgyalások után a császár felszólította őt, hogy hagyja el Wormsot." A birodalmi átok alapján Luther valamennyi művét el kellett pusztítani, ő maga azonban Bölcs Frigyes szász fejedelemnek köszönhetően megmenekült.

 

---------------------------------------------------------------------------------------------

---------------------------------------------------------------------------------------------

 

http://www.hetek.hu/hit_es_ertekek/201204/feny_a_rejtekhelyen

 

http://www.hetek.hu/hit_es_ertekek/201204/ki_adta_a_papak_hatalmat

 

----------------------------------------------------------------------------------------------

----------------------------------------------------------------------------------------------

 

Ki adta a pápák hatalmát?

 2012.04.27.

Nem érezte magát illetékesnek a Vatikáni Titkos Levéltár válogatott dokumentumait bemutató római kiállítás civil kurátora, hogy a Hetek minden kérdésére válaszoljon. A Lux in arcana című tárlattal kapcsolatban több témában szeretnénk választ kapni az illetékesektől, ezért segítséget kértünk a budapesti vatikáni nunciustól is. Alberto Bottari de Castello apostoli nuncius jelezte, hogy elfoglaltságai miatt várhatóan május folyamán tud lapunk rendelkezésére állni, így a vele készült interjút egy későbbi lapszámunkban közöljük. Addig is folytatjuk tudósításunkat a rendkívüli dokumentumokat bemutató kiállításról.

„Kiállításunk azoknak szól, akik szeretik a történelmet, és azoknak, akik kíváncsiak a múlt eseményire. A dokumentumokat úgy válogattuk össze, hogy azok önmagukért beszéljenek" - írta Raffael Farina érsek, a Vatikáni Levéltár vezetője a Lux in arcana kiállítás sajtóirodája által lapunknak elküldött nyilatkozatában. „Félelem vagy bűntudat nélkül tárja fel magát a levéltár, büszkén arra a szolgálatra, amit négy évszázada az Egyház és a kultúra érdekében végez. ... A bemutatott dokumentumok megragadó emlékeztetőt nyújtanak az Egyház, valamint hajdani birodalmak, királyságok, hercegségek és köztársaságok múltjáról" - írja Farina érsek, aki bízik abban, hogy a kiállítás „reményteli és optimista" hangvételével segít ellensúlyozni „a romlás és üresség iránti hajlamot", ami ma széles körben elterjedt.

 

„A romlás gyökere"

Lássuk, milyen kapaszkodót nyújt a kiállítás egyik legérdekesebb terme, „A tiara és a korona" címet viselő bemutató, a történelmi tisztánlátáshoz. A teremben a pápaság világi hatalmával kapcsolatos dokumentumokat állítottak ki. Időrendben a legkorábbi a Nagy Konstantin római császárnak tulajdonított adománylevél, amely két részből áll. Az uralkodó először tanúvallomást tesz arról, hogyan fogadta el a kereszténységet, miután I. Szilveszter pápa csodálatosan meggyógyította. A dokumentum második fele pedig Konstantin császár adományát tartalmazza, amellyel hálából a gyógyulásáért, a római pápának és utódainak adta Konstantinápoly és a Keletrómai Birodalom kivételével az egész ismert világ feletti uralmat.

 

 

A Donatio Constantini azonban a nyolcadik században készített hamisítvány, amint azt állítólagos keletkezése után kereken ezer évvel később Lorenzo Valla reneszánsz tudós egyértelműen bebizonyította. Ezt a tényt a kiállítás ismertetője is készséggel elismeri, hozzátéve, hogy voltak, akik „a romlás gyökerének tartották" a dokumentumot, ami korlátlan világi hatalmat adott a pápaság kezébe. Arról azonban nincs szó, hogy a kiállítás szervezői a hamis adománylevél alapján hozott döntéseket és bitorolt kiváltságokat is elítélték volna. Sőt, az itt bemutatott többi dokumentum inkább azt támasztja alá, hogy a pápaság számára nagyon is természetes volt, hogy uralmat gyakoroljon a királyok és nemzetek felett.

A feljegyzések szerint a nyolcadik század végén I. Hadrián pápa volt az első, aki az adománylevélre hivatkozva sürgette Nagy Károly császártól, hogy Konstantin példáját követve rendelje alá birodalmát Rómának.

 

1054-ben IX. Leó pápa a konstantinápolyi pátriárkának írt levelében hosszasan idéz az adománylevélből, bizonyítva ezzel azt, hogy a Szentszék földi és mennyei birodalommal is rendelkezik. Leó pápa fogadkozott, hogy a dokumentum teljes mértékben hiteles, és felszólította a pátriárkát, ismerje el Szent Péter apostoli utódjának elsőbbségét az egyházban. A pátriárka erre nem volt hajlandó, és ennek következtében megtörtént a nagy kelet-nyugati egyházszakadás, ami a mai napig sem szűnt meg.

A hamis adománylevél nyugaton is alapot adott a pápáknak, hogy megerősítsék befolyásukat. VII. Gergely pápa 1075-ben egy 27 pontot tartalmazó pápai bullában rögzíti, hogy miért illeti őt, mint a római egyház fejét, teljhatalom egyházi és világi kérdésekben egyaránt. A dokumentum neve is - Dictatus papae („A pápa által diktált") - jelzi a bulla jelentőségét. Előzménye annak az ismert történelmi epizódnak, amikor IV. Henrik császár Canossa várában a pápa kegyelméért könyörgött (1077 januárjában), miután VII. Gergely kiátkozta az uralkodót, és valamennyi alattvalóját feloldotta a császárnak tett hűségesküje alól. (Egy évszázaddal korábban még fordított volt a helyzet: a frank királyok fenntartották maguknak a jogot, hogy elismerjék a pápát. Ez volt a „két kard" elve, az egyházi és a világi hatalom formális különválasztása. E szerint Isten a hatalom teljességét Krisztus földi helytartójára, a pápára bízta. Ezt jelképezi a két kard, ahol az egyik kard a szellemi, egyházi hatalom, amely a pápa kezében marad, a másik a világi hatalom, amelyet a pápa ugyan tovább adott a földi uralkodóknak, de az ellenőrzést továbbra is fenntartja e világi hatalom gyakorlása fölött, és elítélheti az ő akarta ellen vétő uralkodókat, világi vezetőket.)

 

A Dictatus papae pontjai abszolút hatalmat deklarálnak: „A pápát nem ítélheti meg senki"; „A római egyház soha nem tévedett, és soha nem fog tévedni az idők végezetéig"; „A pápának joga van engedetlen fejedelmeket letenni és alattvalóikat a hűségeskü alól feloldani"; „A pápa császári jelvényeket viselhet"; „Egyedül a pápa lábait kötelesek az összes fejedelmek megcsókolni", és így tovább.

VII. Gergely utódai továbbfejlesztették a pápai teljhatalomról szóló doktrínát. IV. Ince 1245-ben kiátkozta és megfosztotta hatalmától II. Frigyes császárt. A pápa eretnekséggel, szentségtöréssel, valamint a Szentszék és a Német-római Birodalom közötti béke megbontásával vádolta az uralkodót. Az egyházfő a dokumentumban Jézus szavaira hivatkozott, amelyet Péter apostolnak mondott: „Néked adom a mennyek országának kulcsait; és amit megkötsz a földön, a mennyekben is kötve lészen; és amit megoldasz a földön, a mennyekben is oldva lészen." (Mt 16,19). A „kulcsok hatalma" - amelyet IV. Ince úgy értelmezett, hogy Szent Péteren keresztül a római katolikus egyházra szállt - ettől kezdve azt jelentette, hogy a pápa nemcsak a bűnök alóli felmentést adhatott az embereknek, hanem ki is zárhatott bárkit a kegyelem alól.

 

A kiállítás következő dokumentuma már az egész univerzumra kiterjeszti a pápai hatalmat. Az Unam sanctam kezdetű bullát VIII. Bonifác pápa adta ki 1302-ben, de a szöveg a kor legkiválóbb teológusaitól, köztük Aquinói Szent Tamás írásaiból is részletesen merít. A bulla rögzíti, hogy a katolikus egyházon kívül nincs üdvösség („Továbbá kijelentjük, kihirdetjük és definiáljuk, hogy az üdvösséghez teljességgel szükséges, hogy minden emberi teremtmény alávesse magát a Római Pápának”). Ennek alátámasztására a dokumentum Noét hozza fel példának, mondván, hogy az ő korában is minden ember elveszett, aki nem ment be a bárkába. („A vízözön idején Noénak egyetlen bárkája létezett csak, amely előképe az egy Egyháznak, és ennek a bárkának, mely utolsó könyökéig tökéletes volt, csak egyetlen kormányosa és vezére volt, ti. Noé, és azt olvassuk, hogy ezen a bárkán kívül minden, ami a földön létezett, elpusztult.”)

Az Egyház „az Úr varratlan köntösét viseli”, és csak „egy teste és egy feje van, nem pedig két feje, mint egy szörnynek”. A Getsemáne-kert eseményeiből a bulla azt a következtetést vonja le, hogy mindkét kard, a spirituális és az evilági kard is az Egyház hatalmában van, „de míg az elsőt az Egyházért, a másodikat az Egyház által kell használni. Az elsőt a papok keze által, a ásodikat
a királyok és katonák keze által, de a papok akarata és engedélye szerint”.

A pápa felett egyetlen ember nem mondhat ítéletet, mert a bulla szerint az egyházfő személyében beteljesíti Jeremiás próféciáját: „Ma nemzetek és királyságok fölé helyeztelek…” A pápai teljhatalom jelképe a hármas korona, a tiara lett. A kiállítás kísérőszövege szerint a három korona azt jelzi: a pápa „a királyok és fejedelmek atyja, a világ tanítómestere és Krisztus földi helytartója”. A perzsaföníciai eredetű tiara VIII. Bonifác idején nyerte el a ma ismert formáját, elődei még egyszerűbb koronát viseltek. Bár VI. Pál 1963-ban lemondott a tiara használatáról, az a mai napig a pápák hivatalos jelvénye és a pápai címerben is szerepel.

A pápai állam vége

A kiállítás a konstantini adománylevél bemutatásánál még utal arra, hogy a világi hatalom megragadása „romlást hozott” az egyházra, azonban a fenti dokumentumok ismertetésénél már nem jelenik meg semmiféle kritika, sőt a válogatásból és az okiratok leírásaiból mintha egyfajta nosztalgia csendülne ki azon korszak iránt, amikor még nyíltan lehetett vallani a római egyház teljhatalmát.

Ezt a képet erősítik azok a dokumentumok, amelyek ennek a hatalomnak a megrendüléséről szólnak. „A tiara és a korona” elnevezésű teremben a pápai állam válságának dokumentumai közül előbb Bonaparte Napóleon konkordátumát mutatják be, amit a pápai állammal kötött. Maga a műfaj is újdonság, korábban egyetlen világi hatalom – különösen nem egy köztársaság – sem kötött egyenrangúság alapján álló szerződést a pápai állammal.

Természetesen mindennek az előzménye volt, hogy a francia csapatok elfoglalták
Rómát, és fogságba hurcolták VI. Pius pápát, aki Franciaországban halt meg. Utóda, VII. Pius kiegyezett Bonaparte Napóleonnal, aki rossz taktikának tartotta a francia forradalom radikális egyházellenességét. „Az ügyes hódítók nem csatáznak papokkal. Tudják, hogyan kell féken tartani és használni őket” – mondta Napóleon egyszer testvérének, Luciennek. A konkordátum valóban inkább a francia állam érdekeit szolgálta, és csak jelképes engedményeket tett a pápaságnak. VII. Piusnak azonban nem sok választása maradt, mentette a menthetőt, bízva abban, hogy eljön a kárpótlás ideje, amikor viszsza lehet állítani az egyház világi hatalmát. Azonban a nemzetállamok Napóleon bukása és a Szent Német-római Birodalom megszűnése után már nem kívántak visszatérni Róma politikai uralma alá, inkább a francia modellt választották a katolikus egyházzal való kapcsolataikban.
-

 

 

Még nehezebbre fordult a pápai állam helyzete a század második felében, az
olasz nemzeti egységmozgalom győzelme után. „1870. szeptember 20-a: A pápai állam vége” – ezzel a felirattal mutatja be a Lux in arcana kiállítás azt a korszakot, amikor Garibaldi vörösingesei már szinte egész Itáliát meghódították, csak Róma maradt meg a Pápai Állam fennhatósága alatt. Miután azonban Franciaországban elbukott a második császárság, és IX. Pius pápa elveszítette fő támogatóját, III. Napóleont, elkerülhetetlenné vált Itália teljes egyesítése. 1870. szeptember 10-én II. Viktor Emánuel olasz király felkérte a pápát, hogy hivatalosan mondjon le megmaradt világi hatalmáról, és engedje át Rómát az új olasz állam számára.

IX. Pius azonban erre nem volt hajlandó, és elrendelte a város katonai védelmét. Mielőtt azonban az olasz hadsereg megkezdte volna Róma ostromát, az egyházfő visszakozott, és utasítást adott Hermann Kanzler tábornoknak, hogy kezdjen tárgyalásokat a megadás feltételeiről.

„Mélyen elítélem ezt a nagy szentségtörést, és kimondhatatlan igazságtalanságot”
– írta a pápa a királytól kapott ultimátumról, de kijelentette, hogy „a lelkek pásztoraként nem akar felelős lenni fiai haláláért”. Mielőtt azonban a fegyverletételre sor kerülhetett volna, szeptember 20-án hajnalban Raffaele Cardon tábornok megindította az ostromot Róma elfoglalására. Négy órával később a Szent Péterbazilikára kitűzték a fehér zászlót, de addigra a pápa katonái közül 19 ember már elesett. Az olasz hadsereg bevonult Rómába, és ezzel véget ért a pápai állam több mint ezeregyszáz éven át tartó történelme. 

 (A Római Hercegség hivatalosan 751-ig a bizánci birodalomhoz tartozott. Kis Pipin frank uralkodó – hálából azért, hogy a pápák segítettek megdönteni a Meroving-dinasztia uralmát– a longobárd tartományokat II. István pápának adományozta, aki így elsőként a római püspökök közül világi uralkodóvá is vált. Pipin adománylevele képezte az alapját a pápai államnak, aminek a területe a később jelentősen kibővült.)

Róma elfoglalása után a pápa önkéntes fogságba vonult, és így félbeszakadt az 1869-ben kezdődött első vatikáni egyetemes zsinat is. A tanácskozás azonban addigra már több fontos döntést hozott, így a pápai tévedhetetlenségről szóló dogmát, valamint
a racionalizmus és liberalizmus „számos tévelygését” elítélő határozatot. Ötvenkilenc éven át úgy tűnt, hogy a pápaság világi hatalma végleg szertefoszlott.

Az első világháború után azonban a fasiszta olasz állam vezetője, Benito Mussolini úgy érezte, hogy hatalmának megszilárdításához szüksége van a katolikus egyház elismerésére, ezért kiegyezést ajánlott a pápának. XI. Pius Mussolinit olyan erős kezű vezetőnek látta, aki hatékonyan fel tud lépni a kommunizmus és a liberalizmus veszélyeivel szemben, ezért elfogadta a Duce ajánlatát. (A megegyezést a lateráni szerződésben rögzítették, amelyet előző számunkban ismertettünk részletesen – a szerk.). Ezzel egy új állam, a Vatikáni Városállam formájában ismét létrejött a pápa világi hatalma, amely egykor volt, majd átmenetileg megszűnt.

-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

 

 http://atv.hu/cikk/20120429_ki_adta_a_papak_hatalmat?

 

 

Címkék: capitoliumi múzeum digitális kiállítás könyvtár levéltár titkos titkos levéltár vatikán vatikáni könyvtár vatikáni titkos levéltár

 

Kommentáld!

Ez egy válasz üzenetére.

mégsem

Hozzászólások

Huszákné Vigh Gabriella üzente 8 éve

Helyesbítés: 2012 februártól lesz itt látható hét hónapig.

Válasz

Huszákné Vigh Gabriella üzente 8 éve

A vészkorszak pápájának, XII. Piusznak a tevékenysége ma is vitatott. Sokan azzal vádolják, hogy nem tett meg mindent, amit egy római katolikus egyházfő befolyásánál fogva megtehetett volna annak érekében, hogy megállítsák a zsidók üldözését. Sergio Pagano, az archívum vezetője azonban elmondta: a Vatikán által nyilvánosságra kerülő anyagok XII. Piusznak a háború idején játszott szerepéről nem leleplező jellegűek. Négy vagy öt dokumentumról van szó, köztük fényképekről, amelyek a háború és a náci koncentrációs táborok áldozatainak állítanak emléket.

A dokumentumokat februártól szeptemberig lehet megtekinteni a római Capitolium Múzeumában.

http://mult-kor.hu/20110706_titkos_dokumentumokat_mutat_be_a_vatikan

Válasz

Ez történt a közösségben:

Huszákné Vigh Gabriella írta 5 órája a(z) Paloták fórumtémában:

Nel nostro museo ti sentirai come a casa... se non ci credi ...

Huszákné Vigh Gabriella írta 5 órája a(z) Paloták fórumtémában:

Come era la vita di una nobile famiglia romana nel...

Huszákné Vigh Gabriella írta 5 órája a(z) Paloták fórumtémában:

Odore di caffè, musica di sottofondo, risate e...

Huszákné Vigh Gabriella írta 6 órája a(z) Paloták fórumtémában:

Paesaggi marini, velieri all’orizzonte e pescatori ...

Huszákné Vigh Gabriella írta 6 órája a(z) Paloták fórumtémában:

Quando la luce entra attraverso le finestre che si affacciano...

Huszákné Vigh Gabriella írta 6 órája a(z) Paloták fórumtémában:

L’azzurro in tutte le sue sfumature ed una cascata di ...

Huszákné Vigh Gabriella írta 6 órája a(z) Paloták fórumtémában:

Il matrimonio era un avvenimento che poteva ...

Huszákné Vigh Gabriella írta 6 órája a(z) Paloták fórumtémában:

Così come le conchiglie, al cui interno sono celate perle ...

Huszákné Vigh Gabriella írta 6 órája a(z) Paloták fórumtémában:

Barberini Corsini Gallerie Nazionali Tegnap, 11:00 · ...

Huszákné Vigh Gabriella írta 6 órája a(z) Paloták fórumtémában:

Settecento illuminato 14 Settembre 2019 - 31...

Szólj hozzá te is!

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu