2023.07.04.

Július elsején este hat órakor ünnepi szentmise keretében vette birtokba Erdő Péter bíboros, Esztergom-Budapesti érsek új római címtemplomát. A Colosseum közvetlen közelében található Római Szent Franciska bazilikában egyházi és állami méltóságok, a magyar közösség tagjai és az olivetánus bencés rend szerzetesei együtt ünnepeltek a magyar bíborossal.

A gyönyörű mozaikokkal díszített, IX. században épült Szent Franciska-bazilikából csodálatos kilátás nyílik az ókori Róma császári fórumaira, a Colosseumra. Az előkelő és történelemben gazdag épület korábban Angelo Sodano egykori szentszéki államtitkár címtemploma volt, egészen tavaly bekövetkezett haláláig. Szent II. János Pál pápa 20 évvel ezelőtt kreálta bíborossá Erdő Pétert, akinek a Szent Balbina ókeresztény bazilikát jelölte ki római címtemplomául. A Caracalla fürdői mellett található ősi templom szerkezete azóta vészesen megromlott, a felújítási munkák pedig nem kezdődtek el. Ezért Erdő Péter a bíborosi kollégium dékánjához, Giovanni Battista Re bíboroshoz fordult és kérte, hogy új templomot jelöljenek ki számára. Választása a rómaiak által különösen kedvelt bazilikára, a Santa Maria Novára esett, Ferenc pápa pedig jóváhagyta a kérést. Az erről írt hivatalos dokumentumot olvasták föl július elsején a szentmise előtt, amikor a fehérruhás olivetánus bencés rend prokurátora, Benedetto Toglia köszöntötte a templom új bíborosát. Erdő Péter lerótta tiszteletét a bazilika altemplomában őrzött Római Szent Franciska ereklyéi előtt.

Egyházi és állami méltóságok az ünnepi szentmisén

A szentmisén jelen volt Angelo Bagnasco bíboros, az Olasz Püspöki Konferencia és az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsa (CCEE) emeritus elnöke; Piero Marini érsek, nyugalmazott pápai szertartásmester, a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusok Pápai Bizottságának korábbi elnöke; Giuseppe Sciacca érsek, továbbá számos püspök és apát. Részt vett a szertartáson a kanadai John Dunlap, a Máltai Lovagrend Nagymestere; Habsburg-Lotharingiai Eduárd szentszéki nagykövet; Kovács Ádám Zoltán római magyar nagykövet és Németh Norbert, a Pápai Magyar Intézet rektora. Jelen volt továbbá Mohos Gábor Esztergom-Budapesti segédpüspök; Süllei László, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye általános helynöke és a főegyházmegye hivatalának munkatársai, valamint a római magyar közösség tagjai, és a Római Szent Franciska bazilika hívei.

Hűségesnek lenni Krisztushoz

Erdő Péter bíboros olasz nyelvű szentbeszédét magyarul is összefoglalta a híveknek.

Elmondta, hogy köszönettel tartozik Ferenc pápának, amiért ezt a gyönyörű templomot jelölte ki számára címtemplomnak, amelyet Santa Maria Novának hívnak, de Santa Francesca Romana templomnak is nevezik. Ez a tény különösen kapcsolódik Róma városához, amelynek Szent Franciska az egyik védőszentje.

A főpásztor felelevenítette, hogy húsz évvel ezelőtt, amikor Szent II. János Pál pápa meghívta, hogy legyen a bíborosi kollégium tagja, címtemplomának a Santa Balbinának szentelt ókeresztény bazilikát jelölte ki. Időközben azonban az épület állapota annyira leromlott, hogy liturgiát már nem lehet ott ünnepelni. A bíboros ezután az evangéliumi szakaszról beszélt. Mint mondta, ez arra a kapcsolatra irányítja a figyelmünket, amely a tanítványokat Jézus Krisztushoz köti. „Hűségesnek kell lennünk hozzá, mert a vele való kapcsolatunk szorosabb, mint bármilyen rokonság, és el kell viselnünk a szenvedést, sőt az igazi tanítványnak készen kell állnia arra, hogy életét adja Krisztusért. Máté evangéliumának soraiból már érezzük az üldözött tanítványok közösségének légkörét” – fejtette ki homíliájában Erdő Péter bíboros, majd a történelmi összefüggésekre irányította a figyelmet.

Reform és kölcsönös tapasztalatok

„A 60-as évek vége óta a nyugati világban és az egyházban is a figyelem középpontjában álló értékek egyike a reform. Az egyházat ugyanis mindig meg kell reformálni, hogy közelebb kerüljön alapítójához, és jobban teljesítse küldetését a változó világban. Azokban az országokban, amelyek a kommunista rendszerben éltek, és naponta tapasztalták az egyház üldöztetését, vagy legalábbis elnyomását, a hűséget központi értéknek tekintették. Amikor tehát Szent II. János Pál az ajándékok cseréjéről beszélt, és arról, hogy Európának két tüdővel kell lélegeznie, nemcsak a kereszténység keleti és nyugati formáira gondolt, hanem azokra a tapasztalatokra is, amelyeket a keresztény közösségek Európa és a világ különböző részein éltek meg.”

„Ha Krisztusra tekintünk, az ő fényében látjuk meg tanítványai tapasztalatainak értékeit is, és az ő segítségével integrálódhatunk abba a közös küldetésbe, amelyre az egész világnak szüksége van.” Végül a főpásztor így fohászkodott: „Ehhez kérjük az erőt Krisztustól! Ebben támogasson minket a Boldogságos Szűz Mária és Római Szent Franciska közbenjárása!”

Római Szent Franciska tisztelete

Római Szent Franciska, akinek ereklyéit a kriptában őrzik

Példás feleség és édesanya volt, emellett fáradhatatlanul gondoskodott Róma szegényeiről, megalapította az obláták társulatát. Éjszakai útjain őrangyala kísérte, ezért XI. Piusz a gépjárművezetők védőszentjévé tette.

A templom helye a hagyomány szerint Simon mágus halálának helyszíne volt. A legenda szerint Simon mágus, aki be akarta bizonyítani, hogy Péter apostolnál és Pálnál nagyobb hatalommal rendelkezik, lebegni kezdett a két szent előtt, akik imádkozva térdre estek, aminek következtében Simon elesett, és meghalt. A templomban egy kőlap őrzi Szent Péter állítólagos térdnyomát. (A római nép tiszteletének olyannyira a tárgya volt, hogy mindenki oda akart letérdelni, ezért aztán a pápák úgy döntöttek, hogy kiveszik a padlóból a követ, és a falon helyezik el. Jelenleg is a bazilika falában található.)

Az egész nyugati egyház legrégebbi ismert Szűz Mária-képe is itt található a sekrestyében. A bíboros úr végül arról is beszámolt, hogy a bazilikának ma is szép liturgikus élete van, mert mellette található az olivetánus bencések kolostora, akik ellátják a liturgikus szolgálatot és akiknek a római közösséggel is kitűnő lelkipásztori kapcsolatuk van. A templom jobb oldalhajójában van eltemetve IX. Gergely pápa, aki Avignonból visszavitte a pápaságot Rómába.

A Szent Franciska-bazilika legutóbb Angelo Sodano bíboros címtemploma volt, aki 2022. május 27-én adta lelkét vissza Teremtőjének. A bíborosok azért kapnak Rómában címtemplomot, hogy ezáltal is kifejezésre jusson az Örök Várossal való szoros kapcsolatuk. Eredetileg ugyanis a kardinálisok Róma fontosabb templomainak plébánosai, diakónusai, illetve a Róma környéki egyházmegyék püspökei közül kerültek ki. A középkorban azonban már voltak Rómától távol élő bíborosok is. Hogy nyilvánvaló legyen a Rómához fűződő szoros kapcsolatuk, a pápa kijelölt számukra egy-egy ottani címtemplomot. A bíborosok számának növekedésével már egy ideje elfogytak a hagyományos római címtemplomok, ezért újabb és újabb római, sőt legújabban már Róma környéki településeken található templomokat is címtemplomi rangra emel a Szentatya. (Forrás: Örömhír/Németh Norbert, PMI)

--------------------------------------------------------------------------------------

https://www.vaticannews.va/hu/egyhaz/news/2023-07/erdo-peter-biboros-birtokba-vette-romai-cimtemplomat.html

-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------.

 ------------------------------------------------------------------------------------

 --------------------------------------------------------------------------------------

 ---------------------------------------------------------------------------------------

 ---------------------------------------------------------------------------------------

 --------------------------------------------------------------------------------------

 --------------------------------------------------------------------------------------

 ----------------------------------------------------------------------------------------

 --------------------------------------------------------------------------------------

 -------------------------------------------------------------------------------------

 --------------------------------------------------------------------------------------

 --------------------------------------------------------------------------------------

 ---------------------------------------------------------------------------------------

 -------------------------------------------------------------------------------------

 ---------------------------------------------------------------------------------------

 ----------------------------------------------------------------------------------------

 --------------------------------------------------------------------------------------

 --------------------------------------------------------------------------------------

 ---------------------------------------------------------------------------------------

 ----------------------------------------------------------------------------------------

 -------------------------------------------------------------------------------

 ---------------------------------------------------------------------------------------

 ---------------------------------------------------------------------------------------

---------------------------------------------------------------------------------------

 --------------------------------------------------------------------------------------

 ----------------------------------------------------------------------------------------

-----------------------------------------------------------------------------------------

Erdő Péter bíboros ma este veszi birtokba Rómában az új címtemplomát, a Szent Franciska-bazilikát. A 9. században alapított Santa Maria Nova néven ismert templom a 15. században kapta új nevét a példás családanya, a betegek és szegények gondozója, Szent Franciska után, akinek ereklyéit a kriptában őrzik.

Interjú Németh Norberttel, a Pápai Magyar Intézet rektorával.

Sokan várják majd Rómában Erdő Péter bíboros áldását a járműveikre

2023.07.01.

Sokak számára nem világos, hogy mit jelent valójában a címtemplom, és miért adományozza a pápa a bíborosoknak ezeket?
Egy nagyon régi ősi hagyományra nyúlik vissza a bíborosi címtemplomok története. Rómában a fontosabb templomok plébánosai bíborosok voltak, később az Örök Város környéki templomokat is bíborosok vezették és közülük választották meg Szent Péter utódait. A bíborosok azért kapnak Rómában címtemplomot, hogy ezáltal is kifejezésre jusson a várossal és Péter mindenkori utódával való szoros kapcsolatuk. A középkorban azonban már voltak Rómától távolabb élő bíborosok is. Hogy nyilvánvaló legyen a Rómához fűződő szoros kapcsolatuk, a pápa kijelölt számukra egy-egy római címtemplomot.

Mi volt a bíborosok feladata a címtemplomokban?
Gondját viselték, és gyakran oda is temetkeztek. A bíborosok számának növekedésével egy idő után aztán elfogytak a hagyományos római címtemplomok, ezért újabb és újabb római templomokat is címtemplomi rangra emelt a pápa.

A korábbi magyar bíborosok mely címtemplomokat kapták?
A XIV. században Demeter esztergomi érsek címtemploma a Négy Koronás Szent-bazilika, Pázmány Péteré a Szent Jeromos-bazilika, Mindszenty Józsefé a Szent István vértanú-körtemplom, Róma egyik legrégebbi bazilikája, Lékai Lászlóé és Paskai Lászlóé pedig a Corso d´Italián álló Szent Teréz-templom volt. Erdő Péter bíboros számára Szent II. János Pál pápa a Szent Balbina-templomot jelölte ki, amely a Kis Aventinus-dombon található, a Caracalla fürdője közelségében. A templom állaga az elmúlt években nagyon megromlott, főleg a tetőszerkezet vált életveszélyessé, és ezért bezárták.

Hogy esett most a választás a Szent Franciska-bazilikára?
Ennek nagyon egyszerű oka van, mert Angelo Sodano bíboros halálával megüresedett a cím, így kézenfekvő volt a szabadon vált templomot újra birtokba adni.

A bazilika története a római császárkorba röpít bennünket vissza…
Így van, a Forum Romanum keleti részén áll, a Colosseum közelében, nem messze attól a helytől, ahol Vénusz és Róma tiszteletére emeltek pogány templomot. A Forum nyugati felén már a 6. században építettek Mária tiszteletére egy bazilikát, amely a 9. századra romossá vált. Ezért IV. Leo pápa egy új templomot álmodott meg, ez a Santa Maria Nova. Fontosnak tartom megemlíteni, hogy ez a templomot soha nem szentelték fel Szent Franciska tiszteletére, csak később nevezték el róla a rómaiak, akik nagyon tisztelték ezt a szentéletű édesanyát és feleséget. A tizenkettedik században épült a bazilikához a harangtorony, a barokk homlokzatot pedig a XVII. században kapta. Nem túlzás kijelenteni, hogy a gyönyörű egyhajós templom a Forumnak az egyik ékszerdoboza. Rengeteg nagyon híres művész hagyta ott a keze nyomát (pl. Bernini, Michaelangelo). Ebben a templomban temették el Michaelangelo tanítómesterét, de itt nyugszik XI. Gergely pápa is, aki Avignonból visszahozta Rómába a pápaságot.
A templom legfontosabb kincse a sekrestyében található, az a V. századból származó Mária ikon, amelyet a rómaiak Úti Boldogasszonynak neveznek, hiszen a földi zarándokúton segíti lépteinket. A XII. századi élethű másolat látható a főoltár felett. Aprólékos pontossággal ábrázolja a művész a trónusán ülő Madonnát, jobbján Szent Péter és András, balján pedig Jakab és János apostolok állnak.
A templom főoltárát az a Bernini tervezte, aki a Szent Péter-bazilika építésénél, valamint a Szent Péter-tér kialakításánál is komoly szerepet vállalt. A Szent Franciska-bazilika legérdekesebb emléke egy kőlap, amely Szent Péter és Szent Pál térdlenyomatát őrzi. Simon mágusnak itt mutatták meg az Úr hatalmát. A legenda szerint a mágus azt akarta bizonygatni, hogy az apostoloknál is nagyobb lelki ereje van, majd lebegni kezdett, míg Péter és Pál pedig térden állva imádkoztak Simon megtéréséért. A mágus leesett a magasból, a földre zuhant és halálra zúzta magát ezen a helyen.

Ki volt Római Szent Franciska és hogyan kötődik ehhez a templomhoz?
Egy nagyszerű feleség és hatgyermekes családanya volt a XV. században, aki éjjelente fáradhatatlanul látogatta a szegényeket, és gondozta a betegeket. Miután meghalt a férje, megalapította a bencés obláták rendjét, és a Santa Maria Nova közelében kolostort alapított. Közössége a Santa Maria Nova-t, vagyis a mostani címtemplomot látogatta. Halála után nem sokkal szentté avatták Franciskát, és mivel a római nép körében hamar kialakult a szent életű asszony kultusza, és miatta látogatták buzgón ezt a templomot, és emiatt a rómaiak róla nevezték el a bazilikát.

Miért nevezik Franciskát a gépkocsivezetők védőszentjének?
Rendszerint éjszaka látogatta a betegeket és a szegényeket, a legenda szerint Franciska előtt egy angyal lámpással világított utazásai közben, így menekült meg a veszélyektől. Március 9-e az ő liturgikus ünnepe, így a Colosseum környéke ilyenkor tele van hatósági autókkal: tűzoltók, rendőrök, csendőrök, mentősök, valamint egyszerű emberek hozzák az autójukat, motorkerékpárjukat, hogy megáldják azokat, és kérjék Szent Franciska közbenjárását. Az elmúlt években Sodano bíboros végezte ezeket a látványos szertartásokat. Azt gondolom, szép alkalom lesz, amikor Erdő Péter bíboros majd szentmisét mutat be Rómában az új címtemplomában, és sokan várják az áldását a járműveikre.

Fotó: Csapó Viktória

https://www.esztergomi-ersekseg.hu/hirek/sokan-varjak-majd-romaban-erdo-peter-biboros-aldasat-jarmuveikre

https://www.magyarkurir.hu/hirek/beszelgetes-papai-magyar-intezet-rektoraval-erdo-peter-biboros-uj-cimtemplomarol

 ---------------------------------------------------------------------------------

 ----------------------------------------------------------------------------------