Független állam Róma északnyugati részén, a pápa otthona és a római katolikus egyház központja. 0,5 négyzetkilóméter a területe, a világ legkisebb állama. Lakóinak száma:1000.

Pénznem: vatikáni lira, közforgalomban olasz lira, 1 vatikáni lira = 100 centesimo Hivatalos nyelve olasz, latin. Népe olasz és egyéb. Vallás: római katolikus

A VIII. században alapított egyházi állam hatalma a középkorban egész közép Iáliára kiterjest. Az olasz államot a pápák csak 1929-ben ismerték el.

A tőkés világ második legnagyobb valuta és aranytartalékával rendelkezik / több mint 12 milliárd dollár ). Érdekeltségei vannak az olasz bankokban, földtulajdonokban.

Egyéb jövedelem források: egyházi adók, adományok, kegyszerárusítás, bélyeg kibocsájtás, idegenforgalom. Sok turista látogat ide, hogy lássa Michelangelo freskóit, a Sixtusi kápolnát, a Szent Péter Bazilikát. Saját vasutállomása, rádiója és ujságja van.

A Vatikán egy állam, ahol a Szentszék, a katolikus egyház központi kormányzata működik. A Vatikán a legkisebb független állam a világon terület és lakosság szempontjából is. Róma, Olaszország fővárosa veszi körül. A Vatikán szolgál a Szentszék függetlenségének biztosítékául. A Vatikán államfője a pápa, aki mint abszolút monarcha vezeti azt. Ez nem jelenti, hogy abszolutista politikát is folytatna, sőt, a különböző funkciók egy részét delegálja különböző hivatalaira (főleg a bírói és végrehajtói jogköröket), bár a végső és legfőbb joghatóság mind a Vatikánváros, mind pedig a katolikus egyház vonatkozásában a pápa marad.
A római püspököknek a 4. századtól meglévő birtokait 754 és 756 között Kis Pipin frank uralkodó bőkezű adományokkal egészítette ki. Ekkor jött létre Itália középső részén a Pápai Állam, amely a mindenkori pápa világi hatalmának keretéül szolgált. A múlt század közepén területe még tengertől-tengerig ért mintegy 42000 km2-nyi területen, és több mint 3 millió alattvalóra terjedt ki a pápa világi hatalma.
Az egységért küzdő olasz hazafiak 1859-1860-ban az egyházi állam északi részét elfoglalták és Olaszországhoz csatolták. 1870-ben Rómára is kiterjesztették hatalmukat, és a mai Vatikán kivételével az egész várost beolvaszották az Olasz Királyságba, amelynek 1871-től Róma a fővárosa. A pápa nem ismerte el világi hatalmának csorbítását egészen az 1929-ben megkötött ún. lateráni szerződésig. Ekkor deklarálták, hogy a Vatikán Rómától és Olaszországtól független, jogilag önálló politikai képződmény, önálló városállam a mindenkori pápa, mint államfő vezetésével.

Gazdasága:

Vatikán államnak érdekeltségei vannak különböző - nagyrészt olaszországi - bankokban, illetve földtulajdonokban. Jövedelmeit egyéb forrásokból is kiegészíti: egyházi adók, adományok, kegytárgyárusítás, bélyegkibocsátás, idegenforgalom stb. Saját vasútállomása van, 1931-ben indult rádióadója, (Radio Vaticana) valamint önálló újságja (L'Osservatore Romano) és televízióadója ([1]) is van.

Pénzneme:

A Vatikánváros létrejötte óta pénzügyi egyezmény van érvényben a városállam és Olaszország között. Ennek értelmében az olaszországi hivatalos pénznemet alkalmazza a Vatikán is. Az euró bevezetésekor a Vatikánváros és Olaszország módosította a vonatkozó szerződést, aminek a vatikáni jogrendbe történt átültetését követően, 2002-től a Vatikánváros hivatalos pénzneme is a líra helyett az euró lett.

Népessége:

Összes népesség: 830 fő. Népsűrűség: 1.931 fő/km2. A népesség 85%-a olasz, 15%-a svájci és egyéb népcsoport tagja.

--------------------------------------------------------------------------------------

Érszegi Márk Aurél: Vatikán, város a dombon

2009.02.21.

A Vatikánváros központja természetesen a Szent Péter sírjára épült bazilika. További területén az apostoli palota komplexuma, a Vatikáni Múzeum épületei, a Vatikáni Kertek, egy ipari és egy kormányzati negyed osztozik.

A Vatikán területe egy márgás agyagdomb Rómában, ami a Tevere jobb parti árteréből emelkedik ki. A terület az ókorban császári birtok volt, ahol Caligula és Nero versenypályát emeltek. A hagyomány szerint itt, a mai Szent Péter tér helyén szenvedett vértanúságot Péter apostol. Testét az egykori Via Cornelia mentén, a domb lankáján létesült temetőben helyezték végső nyugalomra. A sír fölé a IV. században Konstantin császár emeltetett hatalmas bazilikát, aminek helyén a XVI-XVII. század folyamán épült fel a kereszténység legnagyobb temploma.

A Vatikánváros történelmi előzményének a IX. század közepén kialakított ún. Leóváros tekinthető. Névadója Szent IV. Leó pápa, aki a részben még ma is álló falakkal vette körül a bazilikát és a Teveréig terjedő városrészt. Ezeket a falakat a XIII. században III. Miklós bővítette, a XV. században V. Mikós pedig kerek tornyokkal erősítette meg. Végül a XVI. században III. Pál és IV. Piusz idején épült ki a mai határokat képező olaszbástyás várfal. A város keleti határainak kijelölése viszont az 1929-es Kibéküléskor történt meg: Bernini kolonnádjainak vonala, illetve a Viale di Porta Angelica mentén. Érdekesség, hogy a bazilikától délre eső részen az államhatár a VI. Pál csarnok emelvényének lépcsőinél húzódik: a terem nagyobbik része, az előtte fekvő térség, valamint a Hittani Kongregáció székháza (Palazzo del Sant'Offizio) csupán területenkívüli bővítményként kapcsolódik a Vatikánvároshoz.

A bazilika melletti alacsonyabb magaslaton (egykori nevén Mons Saccorum) áll az apostoli palota. Tőle északra, egy másik dombon (Mons Sancti Aegidii) a XV. század végén VIII. Ince építtetett magának nyaralókastélyt (Palazzetto del Belvedere), amelynek nyolcszögletű udvara lett később a Vatikáni Múzeum magja (Cortile Ottagono).

A pápai palotát és a Belvedere-kastélyt a következő évszázadban két párhuzamos folyosóval kötötték össze. Eredetileg a kis völgyet áthidaló „viaduktként” szolgáltak, majd fokozatosan beépültek, hogy helyet adjanak a különféle vatikáni gyűjteményeknek. Az így kialakított, lépcsőzetesen emelkedő Belvedere-udvart később az Apostoli Könyvtár épülete, majd pedig a Vatikáni Múzeum klasszicista „új szárnya” (Braccio Nuovo) osztotta három részre. A könyvtár udvara (Cortile della Biblioteca), valamint az ókori bronz fenyőtoboz nevét viselő Cortile della Pigna alatt a Titkos Levéltár raktárai terjeszkedtek tovább a XX. század folyamán.

A pápai palota központja a három oldalról loggiákkal övezett, s a Szent Péter tér felé nyitott Damasus-udvar (Cortile di San Damaso). Tőle nyugatra helyezkedik el a palota legrégibb, középkori része. Benne a IV. Sixtus által újjáépített – s így róla elnevezett – XV. századi palotakápolnával (Cappella Sistina), ahol mindmáig a pápai udvar jelesebb egyházi eseményei zajlanak. (A palota ezen részének egyes termei a Vatikáni Múzeum részét képezik, így a nagyközönség számára is nyitva állnak.) A díszudvartól keletre emelkedik az V. Sixtus-féle palota zárt tömbje, aminek harmadik emeletét a pápai magánlakosztály foglalja el. Első szintjén a bíboros államtitkár rezidenciája és hivatala, a másodikon pedig reprezentatív fogadótermek találhatók.

A Vatikánváros észak-keleti szögletében épült ki XI. Piusz idején az „ipari negyed”.  Itt kaptak helyet a különböző műhelyek (autójavító, asztalos, gobelin-javító), a vatikáni posta, a nyomda, a L’Osservatore Romano és a Vatikáni Könyvkiadó, a különböző raktárak, a hivatali gépjárművek garázsa (Autoparco), a vegyesbolt (Annona), a rendelőintézet és a gyógyszertár, valamint a hőerőmű. Három temploma is van: a Vatikánváros plébániájaként szolgáló Szent Annán kívül a Svájci Gárda Szent Mártonnak és Sebestyénnek szentelt, illetve a csendőrség Szent Peregrinről nevezett ősi kápolnája. A két fegyveres testület laktanyái is ebben a negyedben állnak, és innen nyílik a vatikáni pénzintézet, a IOR székháza, ami az V. Miklós-féle bástyában (Torrione di Nicolò V) kapott helyet.

A bazilikától délre elterülő rész joggal tekinthető „kormányzati negyednek”, hiszen itt épült fel a Kormányzóság és a bíróság épülete, a csendőrség parancsnoksága, továbbá a Szentszék vezető tisztviselőinek lakást adó, de vendégházként is működő Szent Márta Ház (Domus Sanctae Marthae), és a már említett VI. Pál-féle kihallgatási csarnok, a Püspöki Szinódus üléstermével együtt. Itt található a vasútállomás is, aminek eredetileg fontos reprezentációs szerepet szántak, ám végül a pápák csak néhány alkalommal használták. Annál forgalmasabb viszont az utóbbi időkben a közeli bástya tetején kialakított helikopter-leszálló, illetve az állomás előtti mélygarázs. A kormányzati negyed egyházi épületei között található a Kormányzóság kápolnája, az etiópok temploma (Santo Stefano degli Abissini), a németek temetője (Campo Santo Teutonico) és temploma (Santa Maria della Pietà), valamint a Szeretet Misszionáriusai által működtetett menhelyhez (Casa Dono di Maria) tartozó templom, a San Salvatore in Ossibus.

A városállam területének felét a híres Vatikáni Kertek (Giardini Vaticani) foglalják el, amelyek eredete a XIII. század végére nyúlik vissza, mai képét pedig – a XVI. századi rendezést követően – főként az 1930-as évek építkezései határozták meg. Fő funkciójuk, hogy kikapcsolódási lehetőséget biztosítsanak a pápa számára, de helyet kapott bennük egy kerti lak (Casina di Pio IV), egy női kolostor (Monastero „Mater Ecclesiae”) és egy szeminárium (Pontificio Collegio Etiopico), a Vatikáni Rádió központja és adóállomása, a „pápai veteményes” és az üvegházak, továbbá számos szökőkút és szobor.

Gyakorlati értelemben a Vatikánhoz tartozik (de csak területenkívüli birtokként) a Rómától délre, az Albanói-tó partján fekvő Castel Gandolfo pápai nyaralója is, aminek területe nagyobb, mint maga a Vatikán. Rajta található a középkori várkastélyból a XVII. században kialakított pápai rezidencia, másik két villa, és a híres vatikáni csillagvizsgáló (Specola Vaticana). Itt működik a pápa „mintagazdasága”, ami zöldséggel, gyümölccsel, tojással és tejtermékekkel látja el a pápa asztalát, de a vatikáni boltot is.

https://www.magyarkurir.hu/hirek/vatikan-varos-dombon

--------------------------------------------------------------------------------------