2013.01.11.

Két éve nyitották meg a Forum Romanumon  húsz éves restaurálást követően a Vesta szüzek házát.

A Vesta szüzek háza eredetileg szerény méretű építmény volt, de Néró nevéhez fűződő i.sz.64-es tűzvész után újjáépítették és kibővítették. Ekkor belefoglalták a Pontifex Maximus domusát is.

A többemeletes és szobrokkal díszített épület a portikusszal közrefogott központi udvarra nézett. A földszinten keleti és nyugati oldalon volt egy tablinum (a ház olyan része, ahol képek tabulae voltak) és egy triclinium (ebédlő három patkó alakban elhelyezett ággyal az asztaltársak számára); délre voltak a termák, melyek fűtése melegítette a többi helyiséget is.

Az első emeleten voltak a papnők szobái, a másodikon a szolgálatukra rendelt személyek hálóhelyei.

A Forumon a Vesta-szüzek házának udvarán állították fel a Vesta főpapnők ásatások során megtalált szobrait. A főpapnők, akiket a női közösség élére választottak, mintha bő köpönyeget viselnének, valójában öltözékük a suffibulum volt, hosszú fehér fátyol, és az infula, egyfajta diadém, melyet hat gyapjúszalagból fontak.

-------------------------------------------------------------------------------------------

--------------------------------------------------------------------------------------------

http://www.beniculturali.it/mibac/export/MiBAC/sito-MiBAC/Contenuti/MibacUnif/Comunicati/visualizza_asset.html_302200888.html

http://www.repubblica.it/speciali/arte/gallerie/2011/01/27/foto/casa_vestali-11712264/1/

http://www.repubblica.it/speciali/arte/recensioni/2011/01/28/news/la_casa_delle_vestali-11772899/

http://oltre-la-notte.blogspot.hu/2011/01/nuovamente-visibile-la-casa-delle.html

http://rometour.org/house-vestals-vestal-virgins-and-temple-vesta.html

http://hvg.hu/Tudomany/20110123_vesta_szuz_latogato_megnyilik_haz

----------------------------------------------------------------------------------------

------------------------------------------------------------------------------------------

-----------------------------------------------------------------------------------------

 ------------------------------------------------------------------------------------------

 -----------------------------------------------------------------------------------------

 -------------------------------------------------------------------------------------------

 ------------------------------------------------------------------------------------------

 -----------------------------------------------------------------------------------------

Vesta-szüzek

Mindenkor hat Vesta-papnő feladata volt táplálni a Vesta-templomban égő tüzet, továbbá őrizni néhány különösen fontos szent tárgyat, mint például a Palladiumot, Pallas Athéné antik szobrát és a trójai házi isteneket.

A Vesta-papnő rendjébe a kislányok 6 és 10 éves koruk között léptek be. Miután szüzességi fogadalmat tettek, a Vesta-papnők 30 évig szolgáltak. A visszavonult papnők már akár házasságot is köthettek. A szolgálat kemény feladat volt. Azt a Vesta-szüzet, aki megszegte fogadalmát, élve temették el a Porta Collina közelében, mivel nem volt szabad vérüket venni. A csábítót ezzel szemben a Comitiumban halálra korbácsolták.

A Vesta-papnőket privilégiumok egész sora illette meg: nem voltak alávetve az apai jognak, ezért örökséggel is rendelkezhettek. Ezenkívül, ha elhagyták házukat, előttük lictor járt, továbbá jogukban állt személyi használatú kocsit használni (ez a privilégium csak császárok feleségeit illette meg), végül a látványosságokat díszhelyről nézhették végig.

-------------------------------------------------------------------------------------------

 ------------------------------------------------------------------------------------------

 ----------------------------------------------------------------------------------------

 -----------------------------------------------------------------------------------------

http://www.flickr.com/photos/harpsnhorses/5352405932/

-----------------------------------------------------------------------------------------

Wikipédia:

Maga a lakóház nagy udvart körülvevő szobákból állott. A központi udvar 63 m × 63 m volt, innen, a jellegzetes udvar után nyerte az egész épület is a nevét: Atrium Vestae. Az udvar közepén állt egy nyolcszögű épület, melynek falai teljesen elpusztultak. Falán a penetralia volt, melyben a Palladiumot őrizték. Szintén az udvar közepén tárták fel a ciszternák nyomait – hiszen a szüzek vezetékből származó vizet nem használhattak.

Ezt a területet oszlopcsarnok övezte, melyből a papnők, a hat szűz lakóhelye nyílott. Az udvar keleti oldalának felismerhető a Vesta-szüzek közös szalonja, a Tablinum. Az alsó oszlopcsarnokba, a márványból faragott oszlopok közé kerültek a papnők szobrai. Ma már fej nélkül vagy romokban magasodnak az i. sz. 3-4. századból származó emlékek. Épebb darabjai a Museo Nacional Romano épületében kerültek elhelyezésre. Egy szobor Diocletianus thermáiban áll.

Korábban 50 szoba volt az épületben, ma mintegy 6 szobának a nyomai fedezhetők fel. A ház délkeleti sarkában volt a mola salsa készítéséhez való kézimalom. Itt őrölték a szüzek az áldozati lepény sütéséhez felhasználandó gabonát. A többi helyiség rendeltetése sokáig nagyrészt ismeretlen volt, fürdőszobák, konyhák maradványai felfedezhetők még a területen.

-----------------------------------------------------------------------------------------

http://hu.wikipedia.org/wiki/Vesta-sz%C3%BCzek_h%C3%A1za

-----------------------------------------------------------------------------------------

 -----------------------------------------------------------------------------------------

 ------------------------------------------------------------------------------------------

 -------------------------------------------------------------------------------------------

--------------------------------------------------------------------------------------------

Így nézett ki a Vesta-szüzek frizurája

2013.01.11.

Első alkalommal készítették el modell fején a római Vesta-szüzek által viselt hajkoronát. A baltimore-i fodrász és amatőr régésznek a legrégebbi római hajstílus rekonstruálásánál nem volt könnyű dolga, ugyanis a több száz Vesta-szüzet ábrázoló művészeti alkotásból csupán kettő mutatja meg valamennyire az állandóan viselt fejkendő alatt rejtőzködő fonattípusokat.

A Római Birodalomban élt Vesta-szüzek papnők voltak, akiknek sok más egyéb szakrális feladatuk közül a legfontosabb Vesta, a tűzhely istennője tüzének őrzése volt. A serdülőkor előtt (6-10 éves korban) kiválasztott szüzek cölibátust fogadtak, s nem vonatkoztak rájuk az egyéb társadalmi szabályok, amelyek a nőket korlátozták a birodalomban. Befont hajuk a tisztaságot jelképezte, s az ismert szöveges források szerint ez volt Róma legrégebbi hajdivatja.

„A császár feleségét leszámítva a hat szűz volt a legfontosabb nő az Örök Városban” – mondta Janet Stephens baltimore-i fodrász és amatőr régész, a Vesta-szüzek hajdivatjának kutatója. A Seattle-i Amerikai Régészeti Intézet év eleji ülésén Stephens elmondta, az ősi fodrászat után akkor kezdett el érdeklődni, amikor a Baltimore-i Walter Művészeti Múzeumban megpillantott egy ókori mellszobrot. „Annyira megtetszett a hajdísze, hogy hazaérve rögtön megpróbáltam elkészíteni” – mondta a LiveScience-nek. „Mit ne mondjak, csúfos kudarcot vallottam!”

A kudarc hét éves kutatást szült és azóta a szakember folyamatosan publikál a római régészeti lapokban a kétezer évvel ezelőtti római frizurákról. A Vesta-szüzek stílusa komoly kihívások elé állította Stephenst, mert a szobrokon és egyéb művészeti ábrázolásokon a hölgyek fejét – eltakarva a frizura nagy részét – fejfedő fedi le. „Egyszerűen lehetetlennek tűnt kitalálni, hogyan nézhetett ki teljes valójában egy Vesta-szűz frizura, hiszen csupán két ábrázolás sejtetett valamit a formából” – emlékezett vissza Stephens.

Mindenekelőtt a fodrász megpróbálta külön szakaszokra bontani a hajkészítési folyamatot, amelyek mindegyike hat különálló hajfonatból áll. Az arc körül, a homlok és a haj találkozásánál lévő fonatokból kimaradó hajtincseket egy hetedik egységben, egy zsinórra fűzve futtatják végig a fej körül, akárcsak egy koszorút. Ezt követően az első hat fonatot a fej körül viszik hátra és párokban csomóként kötik meg.

Az élő modellen – csak olyan eszközöket felhasználva, amelyek az ókoriaknak is rendelkezésére állhattak – a szűzfrizura elkészítése körülbelül 35-40 percet vett igénybe. A társadalomban előkelő pozíciót elfoglaló hölgyeknek valószínűleg rabszolgáik is voltak, akik elkészítették hajkoronájukat és az öltözködésben is segédkeztek. „Ha a frizurát kettő vagy több ember egyszerre készíti el, kevesebb mint tíz perc alatt megvan” – tette hozzá Stephens.

A Vesta-frizura egyébként derékig érő hajat igényel, ellentétben a hétköznapi római viselettel. A kutató megjegyezte, hogy mikor 6-10 éves korban kiválasztják a szüzeket, még nem lehetnek biztosak a felnőttkori hajhosszúságot illetőleg, hiszen az esetlegesen fellépő pajzsmirigyproblémák vagy más hajhullást előidéző betegségek csak tizenéves korban jelentkeznek. „Biztos vagyok benne, hogy volt a Vestáknak ehhez hasonló esetekre alternatív megoldása, ha egy szűz esetleg nem a megfelelő hajtípussal vagy hosszúsággal rendelkezett” – mondta Stephens.

-------------------------------------------------------------------------------------------

-------------------------------------------------------------------------------------------

http://www.mult-kor.hu/20130111_igy_nezett_ki_a_vestaszuzek_frizuraja

-------------------------------------------------------------------------------------------

 ------------------------------------------------------------------------------------------

 ------------------------------------------------------------------------------------------

--------------------------------------------------------------------------------------------

videóval, angol nyelven:

http://www.livescience.com/26112-oldest-roman-hairstyle-recreated.html

-----------------------------------------------------------------------------------------

-----------------------------------------------------------------------------------------

Olyan előjogaik voltak, mint senki másnak, de ha megszegték a szüzességi fogadalmukat, élve falazták be őket

2024.02.12.

Vesta-szűznek lenni az ókori Rómában komoly kiváltságokkal és óriási felelősséggel járt: a papnők a birodalom legbefolyásosabb és legirigyeltebb polgárai közé tartoztak, ám ha hagyták kialudni az istennő szent tüzét vagy szexuális viszonyba bonyolódtak, borzalmas vég várt rájuk.

A Vesta papnőké tényleg egészen speciális hivatás volt; ehhez hasonló egyház nem nagyon akadt még egy az emberi civilizáció történetében.

A – ki tudja, mennyire megbízható – római források szerint a rendet Numa Pompilius, egy inkább mitikus, semmint valódi római király alapította, aki kr. e. 715 és 673 között uralkodott. A lehetséges papnőket még serdülőkoruk előtt választották ki az ún. captio (szó szerint elfogás vagy elrablás, ami elég sokatmondó) során. A potenciális Vesta-szüzek listáját a Pontifex Maximus, Róma legfőbb vallási vezetője (vagyis a császárkorban maga a császár) állította össze: a jelölteknek hat és tíz év közötti lányoknak kellett lenniük, akik patrícius családban születtek, és mentesek voltak bármiféle mentális és testi hibától. Arról, hogy ki szegődhet végül az istennő és egyúttal Róma szolgálatába, sorshúzás döntött.

A szerencsés (vagy nem annyira szerencsés) nyerteseket ezután elszakították a családjuktól, életüket innentől kezdve az Atrium Vestae-ben, azaz a Vesta-szüzek palotájában töltötték, amely egy méreteiben is impozáns, fényűző épület volt, közvetlenül a Vesta-templom tőszomszédságában, Róma központjában, a Forum Romanumon. A Vesta-papnők szolgálata 30 évre szólt: az első 10 évben az idősebb nővérek szárnyai alatt tanultak, majd tíz éven át papnőként tevékenykedtek, az utolsó évtizedben pedig ők okították a novíciákat. Az aktív Vesta-szüzek száma eleinte négy volt, ami később – valamikor Servus Tuillius uralkodása alatt, a Kr. e. 6. században – hatra emelkedett; alighanem ebből is látszik, hogy mennyire kitüntetett pozíció volt ez.

A Vesta-szüzek legfőbb feladata, mi több, küldetése az volt, hogy Vesta istennő szent tüzét felügyeljék és táplálják: évente egyszer, márciusban meggyújtották, majd gondoskodtak arról, hogy a következő évben is égjen; ez igen komoly felelősséggel járt, hisz a hagyomány szerint elhanyagolása katasztrófát hozott volna Róma számára. Ennek megfelelően a papnőknek olyan előjogai voltak, amelyekkel más római nők – legyenek bármily előkelő származásúak – nemigen rendelkeztek: amellett, hogy saját tulajdonuk lehetett (akár egy pazar villájuk a fővárosban) és bizonyos adómentességeket élveztek, felszabadultak a patria potestas potestas, azaz a patriarchális hatalom alól. Saját végrendeletet írhattak, és bíróság előtt tanúskodhattak anélkül, hogy esküt kellett volna tenniük. Vesta szolgálólányait tehát mindig rendkívüli figyelem és tisztelet övezte.

Mindennek persze komoly ára volt. A Vesta-szüzeknek nemcsak Róma tüzének őrzését és az istennő kultuszához kötődő egyéb rituálékat kellett nagyon komolyan venniük, hanem a szüzességük megőrzését is. Sok történész úgy véli, hogy Róma nagysága valamiképpen a nők erényességéhez kötődött; mivel a papnők tisztasága egyszerre volt jól látható és szent, drákói büntetés járt a papnők szüzességi fogadalmának megszegéséért. Mivel tilos volt egy Vesta-szűz vérét ontani, a kivégzés módja rendszerint az imuráció volt: vagyis a bűnösöket élve befalazták egy kamrába, és hagyták őket éhen és szomjan halni, aminél iszonyatosabb kivégzési módszert nehéz lenne elképzelni. A Vesták szexuális partnerére kiszabott büntetés ugyanilyen brutális volt: korbács általi halál.

Az ehhez hasonló ügyek kirobbantásában gyakran természetesen nagy szerepet játszott a féltékenység és a rosszindulat is, vagyis előfordult, hogy a Vesta-papnőket hamisan vádolták. Az egyik legismertebb eset a Kr. e. 1. században történt: ebben az időben egy Marcus Licinius Crassus férfiú volt Róma egyik leggazdagabb és legbefolyásosabb polgára, aki végül majdnem mindent elvesztett, az életét is beleértve, amikor azzal gyanúsították meg, hogy túlságosan intim viszonyba került egy Licinia nevű Vesta-szűzzel. Bíróság elé állították, ahol kiderült, mi is volt a valódi indítéka. Ahogyan a neves életrajzíró, a Párhuzamos életrajzok szerzője, Plutarkhosz elbeszéli, Licinia egy szép villa tulajdonosa volt a külvárosban, amelyet Crassus olcsón szeretett volna megszerezni, és emiatt állandóan a nő körül lebzselt, és udvarolt neki. Amikor kiderült, hogy Crassus közeledését nem a vágy, hanem a kapzsiság motiválta, felmentették, megmentve ezzel mind a saját, mind Licinia életét.

A Tuccia nevű Vesta-szűz története némileg regényesebb: őt ugyancsak hamisan vádoltak meg azzal, hogy nem volt erkölcsös, ezt követően pedig a papnő segítségért könyörgött Vestához, és csodával határos módon bebizonyította ártatlanságát azzal, hogy a Tiberisből egy vízzel teli szitát vitt magával a bírái elé. Az extrém szexuális szokásairól és egyéb hajmeresztő húzásairól ismert, dekadens Heliogabalus császár meg egyenesen odáig merészkedett, hogy feleségül vett egy Vesta-szüzet; ez a mélységesen eretnek, szentségtöréssel felérő cselekedet volt az egyik fő tényező, amely aztán a trónfosztásához és meggyilkolásához vezetett.

--------------------------------------------------------------------------------------

https://nlc.hu/szabadido/20240211/olyan-elojogaik-voltak-mint-senki-masnak-de-ha-megszegtek-a-szuzessegi-fogadalmukat-elve-falaztak-be-oket/

----------------------------------------------------------------------------------------