Róma mindannyiunk közös hazája – idézik gyakran hazánk és az örök város kapcsolatára utalva. Sorozatunkban a magyar vonatkozású egyházi intézményeket járjuk végig helyszíni riportok segítségével, amelyek betekintést adnak a római magyar élet legfontosabb színtereibe. Első állomásunk a frissen felújított és újra üzemelő, csaknem hat évtizedes múltú zarándokszállás: a Szent István Ház volt.

Via del Casaletto 481. – sokak számára ismerős ez a dallamos utcanév, különösen akkor, ha megfordultak Rómában és magyar zarándokszállást választottak maguknak. Az adatsor egy kertvárosi, természetvédelmi területen fekvő modern épület címét takarja, a Szent István Házét, amely az utóbbi időben komoly átalakuláson ment keresztül.

Két évvel ezelőtt a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia megvásárolta az addigi tulajdonostól, a Szent István Alapítványtól az ingatlant, ezt követően a Szent István Alapítványt kérte fel, hogy a házat magyar zarándokházként tovább üzemeltesse.

A megújult ház élén tavaly január óta Terdik Sebestyén áll, aki azt kapta feladatul, hogy az intézet üzemeltetését az alapítvány kuratóriumával együttműködve a tulajdonos szándéka szerint újjászervezze.

Ezeréves örökség

Szent István alapította az első magyar zarándokházat Rómában, ez még közvetlenül a Szent Péter bazilika mellett állt, ám a 18. század végén lebontották, és a történelmi örökséget ma tulajdonképpen három különböző helyszín viszi tovább – avat be a részletekbe Németh Norbert, aki jelenleg hármas funkcióban szolgál az örök városban. Papként a Pápai Magyar Intézet rektora és az olaszországi magyarok főlelkésze, a helyi magyar egyházi intézményi struktúrában pedig a Szent István Alapítvány elnöke is.

A három helyszín pedig: a Szent István Ház, a Szent Péter Bazilika altemplomában található magyar kápolna, valamint a Szent István vértanúról elnevezett kerektemplom, a Santo Stefano Rotondo.

Utóbbit 1454-ben kapták pálos szerzetesek, de később ennek a templomnak a birtokjövedelmei alapozták meg a jezsuita Collegium Germanicum et Hungaricum működését is. A szentéletű Mindszenty József bíboros pedig 1946-ban kapta meg címtemplomul.

A Szent István Ház nem csak egy zarándokszállás, vagy szálloda az örök városba érkező magyarok számára, hanem spirituális hely is – folytatja Németh Norbert. Szerinte az intézmény egyik nagy előnye, hogy nem csak az anyaországi és határon túli, hanem az emigrációban, vagy a világ bármely pontján élő magyarok számára, sőt, a magyarországi kisebbségek számára is nyitva áll.

A strukturális megújítás három éven át – 2017 és 2020 között – tartott, és mire a ház megnyitott volna, sajnos jött a koronavírus-járvány, amelynek első hullámát Európában épp az olaszok szenvedték meg leginkább. Német Norbert szerint ez hatással volt nem csak a turizmusra, de az általa vezetett intézményekre is, és csak mostanra kezd az élet ismét visszatérni a régi kerékvágásba.

A ház átvételekor arra figyeltünk, hogy egyfajta „zarándokház plusz” legyen, ezért a felújítás minden lépését úgy terveztük meg, hogy az alkalmas legyen a nem csak a zarándokok, hanem a római magyar közösség programjai számára is.

Alku és alapítvány

Noha a magyar zarándokház létezése régi múltra tekint vissza, az épület azonban, amelyben lépdelünk, csupán néhány évtizede áll. A ház történetébe már az új igazgató, Terdik Sebestyén vezet be bennünket, aki mostanra több mint húsz esztendeje lakik a városban, és ismeri annak nem csak magyar vonatkozású részeit, de idegenvezetői tapasztalata miatt szinte minden apró részletét is.

Mindszenty bíboros kezdeményezte, de már nem tudta elérni, hogy a Santo Stefano Rotondo mellett álló egykori kolostort magyar házzá alakítsák.

Az 1776-ban lebontott zarándokház építésének ötlete 1965-ben merült föl – meséli Terdik Sebestyén, hozzátéve: ekkor a Magyar Állam és katolikus egyház közötti megállapodás értelmében a Pápai Magyar Intézet (PMI) akkori vezetőinek – Zágon Józsefnek és Mester Istvánnak – le kellett mondaniuk és el kellett hagyniuk a PMI-t.

A törésvonal nem meglepően a kommunizmus miatt alakult ki: a két egyházi személy a pártállam esküdt ellenségének számított már az 1950-es évektől, de különösen is azután, hogy 1956-ban, a forradalom hírére elszökő magyar kommunisták távozásával átvették az általuk hátrahagyott római magyar érdekeltségek vezetését a házban.

A forradalom leverése után menekült magyar fiatalokat szállásoltak el a világi épületrészben, a Római Magyar Akadémián, és később nem is akarták visszaadni a kommunista magyar államnak, arra hivatkozva, hogy az állam maga törvénytelen.

Végül 1957-ben kénytelenek voltak, de így is mondhatjuk, hogy Rómában a forradalom tovább tartott, mint Magyarországon – összegzi Terdik Sebestyén, hozzátéve: megvolt az ára, hiszen Zágonnak és Mesternek is távoznia kellett az intézményből.

Ezzel azonban új lehetőséget is teremtettek: az emigrációban élő magyar értelmiséget és papságot összefogva létrehozták a Szent István Alapítványt azzal a céllal, hogy otthont építsenek a Rómában élő magyar papoknak a nyugdíjas éveikre.

A Via del Casalettón álló 17. századi udvarház felét sikerült megvásárolniuk, ekkor a városrendezés nyitott is egy utcát a két telekrész között, a magyar tulajdonú földön pedig 1968-ra fölépült a ház. Hogy ez ilyen gyorsan történhetett, abban a gondviselésnek is nagy szerep jutott – folytatja Terdik Sebestyén.

Fáy Erzsébet személyében ugyanis Zágon Józsefék ügye pártfogóra talált: a szintén emigrációban élő hölgy, a dúsgazdag angol Lord Duncan Oliver örököse, miután Mészáros Tibor svájci magyar lelkész révén értesült a Rómában kialakult helyzetről, rendkívüli ajánlatot tett a nehéz helyzetbe került magyar papoknak, és a telekszerzésért cserébe magára vállalta az építkezés költségeit.

Ereklyék és műalkotások

A Szent István Házat 1967. augusztus 20-án több ország magyar képviselőinek a jelenlétében áldották meg, kápolnájában magyar szentek ereklyéit helyezték el: Aachenből Szent István és Szent Imre, Roncalli bíboros ajándékaként pedig Szent Gellért ereklyéi érkeztek, majd a jezsuiták generális házából XI. Ince, a Budát felszabadíttató, boldoggá avatott pápa és a három kassai vértanú ereklyéi is helyet kaptak.

A kápolna más szempontból is izgalmas, hiszen itt tevékenykedett haláláig Prokop Péter, kalocsai születésű pap, festő és író, aki Rómában fejezte be képzőművészeti tanulmányait.

Az ő festményei díszítik nem csak a közösségi terek és szobák falait, hanem a kápolna szentélyét is, ahol secco technikával a magyar szenteket festette meg.

Az ólomkeretes üvegablakok, illetve a kápolna bejárata fölötti betonba foglalt, Szent Istvánt ábrázoló üvegablak szintén az ő műve: napfelkeltétől egészen napnyugtáig csodálatos színjátékkal töltik meg a kápolna egyszerű vonalvezetésű, modern terét. Az intézmény ma négyszáznál is több Prokop-alkotást őriz.

A Szent István Ház tervezője a mostanra 92 éves olasz építész, Ferdinando Barbaliscia volt, aki azután került képbe, hogy az olasz állam nem engedélyezte itt egy magyar udvarházra emlékeztető épület fölépítését – mondja Terdik Sebestyén, miközben végigvezet bennünket a -2. szinttől a 4. emelet fölött található tetőteraszig.

Magyar zarándokok új otthona

A ház kapacitása most, a felújítás utáni állapotban százhúsz fő, ez ötvenkilencszobát jelent. Kényelmesen mintegy száz főt, vagyis két busznyi vendéget tudunk elhelyezni – pontosít Terdik Sebestyén, aki fölhívja közben a figyelmet arra is, hogy a kapacitásbővüléssel együtt tágasabb térszerkezet várja a vendégeket.

A fenntarthatóságról két további újítás gondoskodik: egyrészt napelemeket telepítettek az udvarra, másrészt pedig kutat fúrattak, így az áram- és a vízfogyasztás költségei is csökkennek.

A kertben emellett tulipánfát, citromfát, mandulát, körtét, szilvát, birsalmát és fügét, barackot is találunk, tehát nem csak a Rómára jellemző pinea fenyőkkel, hanem „otthonos” kárpát-medencei növényekkel veszi körül magát a ház.

Az alagsorban kialakított terek a közösségi életet szolgálják: a -1 szinten könyvtár, ifjúsági szállás és konferenciaterem is van. Utóbbi előadásokra, workshopokra, lelkigyakorlatokra épp úgy alkalmas lehet, mint akár zenei képzésre, hiszen az intézményben két zongora, egy elektromos orgona és egy kicsi harmónium lakik. Itt kapott helyet a két mozgássérült szoba is, Terdik Sebestyén szerint már most, júliusban is lesz olyan vendégük, aki kimondottan erre tartott igényt. A -2 szinten, a garázs mellett színházterem és közösségi tér, a „Morzsa Kocsma” van.

A földszinti konyha, étkező és kápolna után három szinten át sorakoznak a vendégszobák, míg az épületet egy hangulatos tetőterasz zárja, amelyről a Szent Péter bazilika kupolája is látszik.

A fejlesztés során klíma is került az épületbe, az elfogadott, öt éves gazdasági tervnek pedig része, hogy a ház előbb-utóbb kitermelje a saját üzemeltetési költségeit. Úgy számolnak, hogy az első három év után alakulnak majd gazdasági haszontermelő intézménnyé. Ahhoz, hogy ez hamarabb menjen, csodára lenne szükség – mondja Terdik Sebestyén, majd rögtön hozzá is teszi: igaz, Rómában vagyunk, végülis hol bízzon az ember csodában, ha nem itt.

A 2025-ös esztendő ugyanakkor más miatt is fontos: szentév lesz, mint ahogyan minden huszonöt évben Rómában. Mint megtudjuk, a városban ezekhez a szentévekhez rendkívüli városfejlesztési tervek is tartoznak, az 1975-ös és 2000-es urbanisztikai tervekből például már a Szent István Ház is profitált, hiszen ekkor építették ki a közeli főút villamospályáit is.

Turisták a Városban

A római turizmus két nagy szezonja a tavasz és koranyár, illetve késő nyár és az ősz: ezekben az időszakokban a város nagyon megtelik, nehéz szálláshelyet foglalni – avat be az idegenvezetőként ebben nagy tapasztalattal bíró Terdik Sebestyén.

A magyar szálláshelyek kihasználtsága azonban más dinamikához igazodik: itt épp a nyári szabadságok idején jelentkezik a legnagyobb igény. A forgalom a házban általában május közepétől szeptemberig van csúcson, ezt pedig a naptári év hosszú hétvégéi követik.

Kivétel ez alól a húsvét, amely a magyarok számára még mindig elsősorban vallási ünnep, ilyenkor zarándokok igen, turisták kevésbé érkeznek – teszi hozzá.

A magyar turizmus itt elsősorban magyar léptékkel számít jelentősnek: a legutóbbi, 2000-ben tartott szentév alkalmával mintegy 22 ezer magyar fordult meg a városban, ez az akkori, 25 milliós éves forgalomhoz képest elég csekély szám.

A felújított Szent István Ház azonban a jelek szerint egyelőre föl tudta venni a versenyt a koronavírus-járvány óta megháromszorozódott Airbnb-szálláshelyekkel.

----------------------------------------------------------------------------------------

https://www.magyarhirlap.hu/kultura/20220716-varja-a-magyarokat-a-megujult-romai-szent-istvan-haz-ez-az-elso-resz

-----------------------------------------------------------------------------------------

 -------------------------------------------------------------------------------------