2021.08.30.

Vörös Győző elnyerte a Pápai Akadémiák Díját, és Ferenc pápa ezzel párhuzamosan Pápai Aranyéremmel tüntette ki. Az akadémikus professzorral szentszéki elismerésének kultúrtörténeti hátterétől, valamint kutatásairól beszélgetett Pallós Tamás.

Augusztus 29. Keresztelő Szent János fővételének emléknapja. Minden elfogultság nélkül állíthatjuk, hogy a Keresztelő megváltásunk krónikájának egyik legnagyobb hatású, legközelibb szereplője, aki a Messiás eljövetelét nemcsak szóval és tettel hirdette, hanem vértanúhalálával Krisztus passióját is elővételezte. Személye és szenvedéstörténete pedig most már visszavonhatatlanul a Machaerust juttatja eszünkbe. Azt a Holt-tenger fölé magasodó, kétezer évvel ezelőtt sokat látott heródesi citadellát, amelyet 2009 óta tár fel és dokumentál Vörös Győző ókorkutató, aki magyar régészeti missziójával helyezte vissza azt a Szentföld, „az Ötödik Evangélium” térképére.

Ferenc pápa budapesti látogatásának tiszteletére, a Magyar Művészeti Akadémia kiadásában jelenik meg egy reprezentatív kötet, amelyben eddigi eredményeinek összefoglalását nyújtja. Szakértelmére, messze vivő következtetéseire pedig nemcsak hogy felfigyelt a Vatikán, de elnyerte a Pápai Akadémiák Díját is, és az egyházfő ezzel párhuzamosan Pápai Aranyéremmel tüntette ki. Az akadémikus professzorral szentszéki elismerésének kultúrtörténeti hátterétől indítottuk a beszélgetést, amely kimeríthetetlen témabőségéből fakadóan óhatatlanul is életközepi életútinterjúvá, „számadó” pályaképpé állt össze.

– A Vatikánban tíz akadémia működik, amelyekhez tizenegyedikként a diplomataképzés társul. Szent II. János Pál pápa úgy döntött, hogy ezeknek az akadémiáknak legyen egy koordinációs tanácsuk. A tizenegy akadémia elnöke rendszeresen találkozik, tanácsüléseiket pedig a mindenkori vatikáni „kultuszminiszter” vezeti. Ezt a koordinációs-elnöki posztot 2007-óta Gianfranco Ravasi bíboros tölti be. II. János Pál 1995-ben az akadémiák egységét azzal is erősítette, hogy megalapította a Pápai Akadémiák Díját. Az akadémiák, például a két nagy teológiai akadémia vagy a Pantheon Virtuózainak Szépművészeti és Szépirodalmi Nemes Pápai Akadémiája évről évre párosával, vetésforgóban adják át egymásnak a pályázási lehetőséget erre a kitüntetésre. A jelöléseket a Pápai Akadémiák Koordinációs Tanácsának kell elfogadnia, majd felterjesztenie a Szentatya elé. Amikor jó két évvel ezelőtt meghirdették a 2020-as Pápai Akadémiák Díját, tudni lehetett, hogy a történelem, az egyháztörténet, a régészet, a szentek és mártírok kultuszának területéről érkezhetnek a különböző jelölések. A szentföldi régészet ügyeiben a Pápai Római Régészeti Akadémia és a Vértanúk Tiszteletének Pápai Akadémiája illetékes.
Ravasi bíboros úr 2019-ben biztatott, hogy adjam be a pályázatom. Annak idején személyesen is járt a Machaeruson, éveken át figyelte a munkánkat, s már 2013-ban recenziót írt az első akadémiai Machaerus-monográfiámról. A 2020-as Pápai Akadémiai Díjat végül első magyarként én nyerhettem el. Azután még egy váratlan, rendkívüli megtiszteltetés is ért, amivel kapcsolatban egy kedves római jezsuita barátom úgy fogalmazott: „Ez olyan, mint amikor valaki megnyer egy futóversenyt, utána pedig a település díszpolgárává avatják.” Ferenc pápa ugyanis úgy döntött, hogy a Pápai Akadémiák Díjának huszonöt éves történetében most először kiadja a Pápai Aranyérmet is.

– Ehhez a ritka kitüntetéshez persze az kellett, hogy Ferenc pápa mélységében megismerhesse a szentföldi munkáját. Hogyan jutott el hozzá a machaerusi magyar misszió és az ottani régészeti eredmények híre?

– 2009 óta dolgozom Jordániában, és ez idő alatt, tehát bő tíz év során, tizenhárom bíborost kalauzolhattam a szentföldi zarándoklataikon mint szakvezető. A biblikus régészet tanáraként a jeruzsálemi Pápai Biblikus Egyetem, illetve az ammáni nunciatúra rendre engem kért fel ezekre a szakvezetésekre. A Jordániába érkezőket mindig a szent folyónál, a Jordán keleti partján vártam. Ezeknek a főpapoknak tulajdonítom, hogy ma már komoly, és mind erősödő érdeklődés mutatkozik a machaerusi ásatások iránt. Ők vitték a hírét Rómába. Amikor az oktatásért felelős Zenon Grocholewski szentszéki bíboros jött látogatásra, megkérdezett: „Mit szól a munkájához Erdő Péter bíboros?” Azt válaszoltam: „Nem tudom, még soha nem találkoztam vele. Nálunk, Magyarországon Habsburg-örökség, hogy még a helyi püspökhöz sem szokás csak úgy bejelentkezni, nemhogy a bíboroshoz.” Grocholewski erre szigorúan megjegyezte: „Magának elemi erkölcsi kötelessége lett volna felkeresni az érsekét Budapesten, és beszámolni neki arról, hogy mivel foglalkozik.” A találkozó a kérésére megvalósult, a legközelebbi magyarországi látogatásomkor, 2019 januárjában személyesen tájékoztattam Erdő Pétert a munkánkról. A bíboros úr örömét fejezte ki, hogy a Magyar Művészeti Akadémia egy nagyon fontos szentföldi missziót végez, és a beszélgetés során fölvetődött, hogy a kutatás-feltárás folyamatát feldolgozó, a milánói Edizioni Terra Santánál megjelent háromkötetes Machaerus-trilógiámat elküldené Ferenc pápának. Másnap elvittem neki a több mint tízkilós könyvcsomagot, amit a bíboros úr a Szentatyának címzett levele kíséretében továbbított a Vatikánba. Két hónappal később érkezett válasz a vatikáni Államtitkárságról, miszerint a Szentatya megkapta a könyveket, nagyon köszöni, és áldását adja a missziónkra. Azóta két barátomtól – akik bejáratosak a pápa kis vatikáni rezidenciájára – megtudtam, hogy a kötetek elöl vannak, a pápa valószínűleg lapozgatja őket, így tartva „virtuális zarándoklatokat” a Machaeruson. Nemcsak Keresztelő Szent János különleges, korábban ismeretlen világába nyerhetett betekintést a könyvek által, hanem jezsuitaként a szerzetesi életmód biblikus előképét is láthatja Jánosban.

Valójában minden szerzetes Keresztelő Szent János életét éli, hiszen az a fajta elvonultság, aszkéta lét, amely az evangéliumokban kizárólag János személyéhez kötődik, minden későbbi szerzetes életmódjának a prototípusát jeleníti meg.

– Rendhagyó ez a kettős vatikáni kitüntetés, ahogy a kihirdetésének és leendő átadásának módja is az. Ennek külön története van.

– Minden év december elején hozzák nyilvánosságra a Pápai Akadémiák Díja az évi győztesének a nevét, de az ünnepélyes kihirdetés tavaly decemberben a pandémia miatt elmaradt. Sőt, úgy döntöttek, idén sem kerül sor a díjátadásra, még egy évet várnak. Ez év májusában aztán hivatalosan értesítettek arról, hogy majd 2022. február 23-án kerül sor erre. Különleges a dátum és különleges a gesztus, mert kétszáz évvel korábban pontosan ezen a napon született Rómában Giovanni Battista de Rossi, a keresztény régészet akadémiai diszciplínájának atyja, megalapítója. Az akadémiák éves nyilvános közgyűlése ezúttal nem a vatikáni Cancelleria-palotában lesz, hanem a Capitolium-dombon, az ókori Róma akropoliszán. A Szentatya nevében ott adja majd át a díjat Pietro Parolin bíboros államtitkár a Pápai Akadémiák Koordinációs Tanácsának elnökével, Gianfranco Ravasi bíborossal, aki a Szakrális Régészet Pápai Bizottsága elnökeként egyúttal a Vatikán főrégésze is.

Úgy érzem, hogy az akadémiai díj és a Pápai Aranyérem egész Magyarország és a magyar katolikus közösség sikere. A Pápai Akadémiák Díját hazánkfia eddig még nem nyerte el, Pápai Aranyérmet pedig másodszor kap magyar.

Az első hazai kitüntetett 1900-ban László Fülöp festőművész volt, aki a Vatikánban megfestette XIII. Leó pápa hivatalos portréját. A Pápai Aranyérmet azután kapta meg a Szentatyától, hogy alkotásával elnyerte a párizsi világkiállítás Nagy Aranyérmét.

A Pápai Aranyéremről tudni kell, hogy minden évben harminc példányt veretnek belőle, és ebből huszonhét-huszonnyolc a világ nagy numizmatikai gyűjteményeibe kerül. Többek között a British Museum, a New York-i Metropolitan Művészeti Múzeum, berlini, párizsi előfizetők szerzik be az arany, ezüst és bronz veretű változatait.

A protokoll szerint a Vatikánban maradó egy-két aranyérmet a mindenkori pápa arra tartja fenn, hogy katolikus uralkodóknak adja át ajándékképpen. Ahogy azt vatikáni protokollszakértőktől megtudtam, XVI. Benedek a pápasága során kétszer tért el ettől a hagyománytól: először, amikor minden oroszok pátriárkájának, II. Alekszijnek küldte el az aranyérmet, azután a regensburgi beszéde kapcsán a muszlim világban kipattant feszültség oldásaként Abdullah ibn Abdul-Aziz szaúdi királynak juttatta el. Ferenc pápa is eltért a tradíciótól, amikor előttem a kilencvenegy éves Oscar-díjas zeneszerzőnek, Ennio Morriconénak adományozta a Pápai Aranyérmet, köszönetképpen a tiszteletére komponált gyönyörű Missa Papae Francisciért.

Az aranyérem így egyedi kitüntetés is lett, amelyet külön pápai oklevél igazol. Esetemben döntött úgy először a Szentatya, hogy a Pápai Akadémiák Díját a Pápai Aranyéremmel együtt adják át. A pápai akadémiák közgyűlésére – a szokásoknak megfelelően – a Szentatya ír méltató beszédet, amelyet 2022. február 23-án Parolin bíboros olvas fel. A legnagyobb öröm az lesz számomra, hogy meghallgathatom Ferenc pápának a Machaerusszal kapcsolatos személyes gondolatait.

– A világjárvány kitörése után Rómába költözött a családjával. Gondolom, sokat jelentett, hogy oda is hírét vihette a Holt-tenger partján álló heródesi fellegvárnak és palotának.

– Ott kellett élnem ahhoz, hogy komoly szellemi lobbitevékenységet tudjak kifejteni a Machaerus érdekében. A vatikáni magyar nagykövetség, személy szerint Habsburg-Lotharingiai Eduard nagykövet és Érszegi Márk Aurél követségi tanácsos is nagyon sokat segített. Még a járvány előtt, 2019 őszén felkértek, hogy a Római Magyar Akadémia dísztermében tartsak egy Machaerus-estet, amelyre meghívták a Szentszékhez delegált nagyköveti kart. Sikerült megnyerni az ügynek Francesco Patton szentföldi ferences kusztoszt, akihez a főnököm, a jeruzsálemi Pápai Biblikus Egyetem dékánja, Rosario Pierri is csatlakozott, a Machaerus-estre együtt utaztak Rómába. Budapestről Kucsera Tamás Gergely professzor úr, a Magyar Művészeti Akadémia főtitkára jött el az eseményre az Örök Városba. Habsburg-Lotharingiai nagykövet úrral közösen ők hárman vállalták az akadémiai laudációt. Nekik köszönhetően a Római Magyar Akadémián angol nyelven magtartott előadásomra a Szakrális Régészet Pápai Bizottsága tagjain túl kiváló szakemberek, ókorkutatók jöttek el a pápai akadémiákról is, akik megérezték Machaerus erejét, üzenetét. Érdeklődés támadt iránta, és Milánóban nem sokkal később elfogyott a trilógia harmadik kötete. A Machaerus beszédtéma lett Rómában. Mindezt a szentszéki magyar nagykövetségnek köszönhetem. Habsburg-Lotharingiai nagykövet úr a Machaerus-est után díszvacsorát adott az egyik belvárosi történelmi étteremben, nem messze a Római Magyar Akadémiától. Az est egyik fővendége az azokban a napokban kinevezett Kovács Gergely gyulafehérvári érsek úr volt, akinek 2020 februárjában a beiktatási díszebédjén magam is részt vehettem az alvinci Martinuzzi–Bethlen-kastély tőszomszédságában, az erdélyi Fehér megyében, ahol (az egyébként esztergomi bíboros érseki rangban lévő) Fráter Györgyöt közel fél évezreddel ezelőtt, 1551-ben, a Maros partján meggyilkolták. A gyulafehérvári érseki beiktatáson és az azt követő díszebéden részt vett a szentelő Ravasi bíboros úr és a koncelebráló Erdő Péter esztergomi bíboros érsek úr is.

– Korábbi beszélgetéseink alkalmával részletesen szólt a Machaerus régészeti föltárásáról, az eredmények tudományos közkinccsé tételéről, az alsóvárosról. De ahogy mindig hangsúlyozza: munkájuk legfőbb hozadéka, hogy sikerült-e hiteles evangéliumi helyszínt visszahelyezni a Szentföld térképére. Mondhatjuk, hogy immár rajta a „pápai pecsét” is?

– Úgy fogalmaznék: Machaerus neve nem egyszerűen felkerült a térképre, hanem a pápa aranybetűkkel írta rá.

A Pápai Akadémiák Díját 2010-ben a jeruzsálemi Pápai Biblikus Egyetem mint intézmény nyerte el. De még egyetlen szentföldi régészeti feltárás sem kapott ilyen jellegű „jóváhagyást” és „igazolást” a Vatikán részéről. Ám ennél fontosabb, hogy a Machaerus hiteles evangéliumi helyszínné válhatott; senki nem kérdőjelezheti meg a történelmi valóságát, hitelességét. Ez a díj nem arra való, hogy láncra fűzve a nyakamban hordjam. Azt szeretném, hogy a halálom után is öröm legyen az örök Magyarországnak. Ahogy ma is örülhetünk László Fülöp 1900-as kitüntetésének, Pápai Aranyérmének. A XIII. Leó pápáról készült világhírű festménye a Magyar Nemzeti Galériában látható. Machaerus ugyanígy a miénk, magyaroké is lett. Eszünkbe juthat róla az 1217–1218-as keresztes hadjáratunk, amikor II. András királyunk vezetésével a Szentföld szent helyeinek felszabadítására indultunk, hogy elérhetővé tegyük azokat a keresztény zarándokok számára. Én ugyanezzel a lelkülettel mentem ki dolgozni 2009-ben Jordániába, és telepedtem le ott családostól. A machaerusi magyar misszióban is azt a célt tűztük magunk elé a munkatársaimmal, hogy ezt az evangéliumi helyszínt feltárjuk, széles körben megismertetjük, és megnyitjuk a zarándokok előtt. Kiváló magyar kollégáim, Őri-Kiss István, Arnóczki Balázs, Dobrosi Tamás és Dósa-Papp Tamás ugyanebben a szellemben csatlakoztak hozzám, már 2009-ben.

– Hogyan változott Machaerus jelentőségének megítélése a térségben, illetve a missziójára vonatkozóan?

– 2009 májusában XVI. Benedek szentföldi útjának része volt a jordániai látogatás is, amikor megkérte az uralkodót: tárják fel Machaerus heródesi romvárosát, és tegyék látogathatóvá a keresztény zarándokok számára. Eközben én már tárgyalásokat folytattam a jordánokkal, ugyanis nagyon érdekelt Machaerus, amelynek koncessziója néhány hónappal korábban szabadult fel a ferences Michele Piccirillo 2008 végén bekövetkezett halála miatt. A pápalátogatás után interjúra hívtak Ammánba, és 2009. július 26-án megkötöttük a szerződést. A koncessziót a Magyar Művészeti Akadémia felelősségvállalásával, Makovecz Imre aláírásával és az akadémia pecsétjével szerezhettem meg. A jordánok nagyon sok pénzt szántak erre a projektre. Öt év alatt megépítették a Holt-tenger partjától az 1100 méterre magasodó hegycsúcshoz vezető autóutat. A sztráda olyan széles, hogy két turistabusz is találkozhat a szerpentineken, mint a svájci Alpokban. Kifizették az ásatási munkásainkat, minden műszaki segítséget megadtak, biztosították a szükséges felszerelést, finanszírozták a régészeti feltárást és a műemléki helyreállításokat is. A jordánok tehát kezdettől fogva támogatták a kutatásainkat, és persze nagyon örülnek a vatikáni elismerésnek. A királyi családból El-Hasszán bin Talal herceggel vagyok állandó kapcsolatban, ő a machaerusi szentföldi misszió hivatalos patrónusa, és Machaerus szent helyének őre mint a Jordán Királyi Tudományos Társaság alapító elnöke. Az egyik írásában hangsúlyozta is, milyen büszke erre. Engem húsz évre – 2009-től 2029-ig – szerződtettek le a jordán királyi udvarnál, a világjárvány miatt azonban Jordániában leállították az összes ásatást, így minden szerződést két évvel meghosszabbítottak, vagyis 2031-ig tart az ottani megbízásom. De eszem ágában sincs lassabbra venni a munkát, az eddigi teljes erőbedobással és figyelemmel folytatom. Ne felejtsük el, hogy Machaerus az arabok számára elsősorban üzlet. Turisztikai szempontból, a nemzetközi keresztény zarándoklatok vonatkozásában Jordánia területén ez a leghitelesebb, legjelentősebb újszövetségi helyszín. Öt evangéliumi szereplő, öt történelmi személy kapcsolódik hozzá közvetlenül. A gyermekgyilkos Nagy Heródes király alapította a palotát, amelyet – a Jézust Poncius Pilátusnak átadó – Heródes Antipász örökölt meg tőle. A negyedes fejedelemmel ott élt Heródiás és Szalome, továbbá Machareus volt Keresztelő Szent János börtöne és lefejezésének helyszíne. Machaerus heródesi városa jelentőségében ezért csak Jeruzsálemhez hasonlítható. Régészeti valóságát így tudnám megfogalmazni: Machaerus olyan, mintha Jeruzsálem a Kr. u. 70-ben történt Titus-féle rombolás után egy érintetlen régészeti lelőhely maradhatott volna, a feltárását követően pedig egyértelműen tudnánk, melyik volt Heródes Antipász (és korábban a Hasmóneusok) palotája, könnyen beazonosíthatnák a Lithosztrotoszt (a köves udvart) a Gabbatán, a Sziloámot és így tovább. Machaeruson időkapszulába zárva maradt meg minden. Ezért is óriási a jelentősége.

– Korábban nem mindig tudott ennyire nyugodtan, „beérkezetten” beszélni munkáinak itthoni fogadtatásáról. Volt, hogy támadták, nem kezelték a helyén az elért eredményeit, de megtapasztalhatta az érdeklődés hiányát is. Visszatekintve eddigi közel három évtizedes pályafutására, immár a kitüntetések, a nemzetközi figyelem és a pozitív visszajelzések fényében mit gondol: mégis lehet valaki próféta a saját hazájában?

– A világ legtermészetesebb dolgának tartom, hogy Magyarországon nincs olyan tudós vagy művész, akinek a munkájával kapcsolatban ne lennének kritikai megjegyzések. Reflexiók nélkül, a kritikai közeg hiányában értelmiség sincs. Kimondottan fontos és inspiráló számomra a magyarországi rangos vezető értelmiség szofisztikált, kritikus közege. Egy szép ókori egyiptomi mondást szoktam idézni: „Azt a fát szokás dobálni, amin van gyümölcs.” Nem vitatom, akadnak országok, ahol nagyobb az ókorkutatás és általában a tudományok presztízse. De elmondhatom: a kezdetektől kivételezett helyzetben voltam Magyarországon. Talán ez is az oka annak, hogy sokan tettek megjegyzéseket a munkámra. Huszonhét éve, 1994. február 1-je óta dolgozom a Közel-Keleten. A magyar tudomány hamar felkarolt: tizenhat évesen vettek fel az ELTE-re, egyiptológia–ógörög szakra. Minisztériumi engedéllyel, huszonegy évesen úgy végezhettem az egyetemen, hogy azonnal ötéves szerződést kaptam Egyiptomban a magyar egyiptológia állandó kairói képviselőjeként. Huszonkét éves koromban, Kákosy László akadémikus, ókorkutató mesteremnek köszönhetően, Thébában már saját ásatásom lehetett. Huszonkilenc évesen – annak ellenére, hogy bölcsész voltam – a Műegyetem Építészmérnöki Karán summa cum laude ledoktorálhattam építészettudományból, és műemlékvédelmi szakmérnöki tanulmányokat is végezhettem. Harmincévesen három évre Makovecz Imre Corvin-láncának alkotói támogatottja lettem. Ez mind a mai napig a legnagyobb összegű adómentes magyar pénzdíj, amelyet nagyon fiatalon megkaphattam. A Magyar Művészeti Akadémián annyira odafigyeltek a munkámra, hogy 2009-től nem egyszerűen az ő színeikben dolgozhattam a Szentföldön kutatócsoport-vezetőként, hanem 2014-ben velem tartatták meg a legelső közgyűlési díszelőadást a Pesti Vigadóban.

Negyvenkét éves koromban akadémikussá választottak, három évre rá megkaptam a Magyar Érdemrend lovagkeresztjét. A mai napig vannak magyar mecénások, jómódú családok, emberek, akik önzetlenül, hazaszeretetből támogatják itthonról a szentföldi ásatásaimat. Makovecz Imre annak idején kivont karddal, teljes mellszélességgel állt mellém, ami magával hozta, hogy egyesek a személyemen keresztül őt is támadták és megjegyzésekkel illették. Ilyen értelemben persze politikai kérdés lett a munkám, még az alexandriai Taposiris Magnán, Makovecz Imre építész mesteremmel végzett közös műemléki helyreállításunk is. Kétségtelenül voltak időszakok, amikor az eredményeimet megkérdőjelezték vagy éppen elhallgatták, de sohasem foglalkoztam ezzel. Mindig igyekeztem előremenni, a talentumaimat a lehető legjobban kamatoztatni, ahogyan ma is teszem.

– A jordániai missziójának megkezdése óta „jogos igényként” vissza-visszatérő kérdés volt, ami a Machaerus angolul megjelentetett három kötete után különösen aktuálissá vált, hogy nem tervez-e magyar nyelvű kötetet az evangéliumi helyszín bemutatására. Ez a reprezentatív, vaskos kiadvány most az MMA Kiadó gondozásában elkészült. Végül is hogyan, milyen körülmények között született meg „a magyar változat”?

– Az előbb említett megtisztelő és örömteli hazai elismeréssorozat részeként történt, hogy a Magyar Művészeti Akadémia felkért e művészeti szakmonográfia megírására. Az MMA Kiadó Ferenc pápa szeptember 12-i budapesti látogatásának tiszteletére jelentette meg a kötetet. Kucsera Tamás, akadémiánk már említett főtitkára másfél évvel ezelőtt, 2019 karácsonyán, a harmadik Machaerus-könyv megjelenése és a Magyar Állami Operaház által bemutatott (és Dobrosi Tamás másod-díszlettervezői közreműködésével elkészült) heródesi Salome-operadíszletem után arra biztatott, hogy kezdjek el írni egy magyar nyelvű összefoglalást. Többen is megfogalmazták ezt az igényt itthon, mondván: kvintesszenciájában köteles vagyok bemutatni akadémikus- és honfitársaimnak is a több mint másfélezer oldalas angol nyelvű trilógiát. Eszerint tehát egy szintézist kellett írnom, miután a heródesi palota feltárását már befejeztük és az eredményeket publikáltuk. Az alsóváros módszeres régészeti feltárása majd egy következő lépés, új fejezet lesz.

2020. március 1-jén még a Machaeruson voltam egy busznyi jeruzsálemi pap tanítványommal. Néhány nappal később – a Nébó-hegyi kolostorban megszállva – Barbara A. Porter, az ammáni Amerikai Keletkutató Intézet (ACOR) igazgatónője késő délután izgatottan hívott fel telefonon a világjárvány alakulása miatt: „Győző, kérj egy taxit, azonnal menj a reptérre, mert este 11-kor lezárják, és megszűnik a légi forgalom. Most szólt az amerikai légügyi attasé a követségről, hogy zárt körben értesíthetem a legközelebbi kollégáimat. Ha vissza akarsz térni Rómába a családodhoz, nézd meg a neten, merre tudsz indulni. A tengeri kikötő már zárva.” Azonnal vettem egy isztambuli repülőjegyet, amivel sikerült kijutnom a sivatagi királyságból, és siettem a feleségem és a gyermekeim után Rómába. Mivel ott voltam „bezárva”, gondoltam: ez egy lélektani Kairosz-pillanat, eljött az idő, hogy a Covid-járványból előnyt kovácsolva nyugodtan megírjam a Machaerus magyar nyelvű összefoglalását.
Megjegyzem, én már átéltem egy ennél sokkal drasztikusabb járványt: a közel-keleti koronavírus, a MERS-CoV támadását 2012 őszén, Ammánban. Szaúd-Arábiából indult, ott robbant be, denevérektől megfertőződött tevék emberek által is fogyasztott, egyébként nagyon ízletes, de drága tején keresztül. Három fertőzöttből kettő meghalt, sok ezer embert temettek el. A feleségem akkor éppen várandós volt a kislányunkkal Jordániában, a fiacskánkkal együtt meg voltunk rémülve. A mecseteket azonban nem zárták be. Kihirdették a királyságban, hogy a mecsetekben és a nyitott templomokban mindenki könyörögjön a járvány elmúlásáért. És ahogy jött, három hét alatt el is tűnt ez a rettegett közel-keleti koronavírus. Ennek tanúja voltam, hálaadó szentmisék egész során vehettem részt. Amikor tavaly megérkezett a Kínából származó újabb fajta koronavírus, attól tartottam, hogy hasonló intenzitású lesz. A mortalitás százalékos aránya – hála Istennek – messze alatta maradt a korábbinak, de a járvány kiterjedt a világ más tájaira is, és talán nagyon elhúzódik, vagy velünk is marad.

A könyvre visszatérve: egy jó évvel ezelőtt, a római karanténban kezdtem írni ezt a szintézist. Teljesen elölről indítottam az egészet, egyetlen bekezdés sincs benne a korábbi írásaimból. Egy hónapon keresztül azon dolgoztam, hogy felépítsem a könyv szerkezetét. A hármas felosztást választottam: háromszor kilenc, azaz huszonhét fejezettel, kétszázharmincöt illusztrációval.


Ha szabad építészeti hasonlattal élnem: egy Keresztelő Szent János-freskókkal teli háromhajós, gótikus katedrális lett a könyv, amely huszonhét oszlopon – fejezeten – nyugszik.

Így sikerült egy színes művészeti szakmonográfiában megfogalmazni és bemutatni ennek az evangéliumi szent helynek a jelentőségét.

– Először a történelem, a művészetek és az irodalom szempontjából láttatja Machaerust és az ott történteket, azután a régészeti ásatási területet, a heródesi palotát mutatja be. Kitér azokra az alsóvárosi pusztításokra, „mélyfúrásokra” is, amelyekkel kincskereső beduinok lyuggatták tele a hegyoldalt a Covid-19-járvány karanténideje alatt, tavaly és idén. A könyv harmadik részében pedig a többször emlegetett spirituális és történelmi lényeg, az evangéliumi helyszín hiteles valósága mellett érvel.

– Az utolsó fejezet átnyújtja az olvasónak Machaerus heródesi városának kulcsát, amellyel a belső világába lehet bejutni, és amely az értelmét is megadja. Ezt a kulcsot Jézus adta a kezünkbe, amikor azt mondta: „» (…) kényük-kedvük szerint bántak vele. Így szenved majd az Emberfia is tőlük.« Akkor a tanítványok megértették, hogy Keresztelő Szent Jánosról beszélt” (Mt 17,12–13). A jézusi üzenet megértéséhez tisztázzunk egy alapvetően irodalomtörténeti fogalmat. A „mise en abyme” (jelentése: mélységbe helyezve) egy belső kép a nagy egészben. Olyan elem, mozzanat, részlet, amely magában rejti az egésznek az üzenetét; „film a filmben”, „zene a zenében”… A heraldikában ez a kifejezés a címerpajzsok közepére tett kis címerképet jelöli. Ilyen Keresztelő Szent János mártíromsága Jézus megváltástörténetében. E kis mise en abyme-kép megkettőzése az egész evangéliumi üzenetnek. A történés kizárólag akkor lehet valóság, ha a főszereplő vagy az író egyértelmű igazolást ad rá, kimondja azt. Az irodalomtudomány az ókor óta metalepszisnek hívja ezt. Esetünkben a „főszereplő”, Jézus valóban kimondja: a machaerusi eseménysor, Keresztelő János passiója az ő szenvedéstörténetének előképe.

Machaerus szent hegye tulajdonképpen egy kis Kálvária, egy kis Jeruzsálem. Machaerus Golgotájának megismerése előrevetíti a majdani jeruzsálemi passiót.

Machaerus (ami kardot jelent) így Damoklész kardjaként lebeg az evangéliumok Krisztusa felett.

– A könyvben törekedett arra, hogy hangsúlyozza Machaerus hármas unikalitását. Röviden hogyan foglalná össze e három sajátosságot?

– Az első és legfontosabb része történelmi vonatkozású. Keresztelő Szent János bebörtönzésének és lefejezésének története az egyetlen olyan evangéliumi szakasz, amelynek elbeszéléspárját egy korabeli nem keresztény munkában is megtalálhatjuk: a Róma-barát zsidó történetírónál, Josephus Flaviusnál. Sokan nem tudják, hogy még Krisztus urunk kereszthaláláról sincs semmilyen Biblián kívüli forrás az 1. századból. Vagyis történetkritikai alapon, ha a történelmi valóságot keressük, Keresztelő Szent János mártíromsága a „még hitelesebb”. A másik egyedülálló sajátossága ennek az evangéliumi helyszínnek az, hogy Machaerus az elmúlt két évezredben lezárt időkapszulaként maradt fönn. Azután e szentföldi régészeti örökség százezernél is több épülettöredékének tanulmányozása hozta a harmadik nem várt meglepetést: az ismeretek birtokában rekonstruálni tudunk egy „halott” evangéliumi műemléket. Megmutathatjuk a fényűző heródesi palota és a hozzá kapcsolódó város szerkezetét, megjelenését és belső tereit. Nincs még egy olyan evangéliumi helyszín, ahol az egykori épített örökség az egykori enteriőrökkel ilyen egyértelműen bemutatható lenne.

E három kuriózumával Machaerus nem egyszerűen egy régészeti szempontból fontos történelmi hely, nemcsak egy időkapszula formájában ránk maradt egyedülállóan hiteles műemléki környezet, hanem a bennünk élő evangéliumi szent táj meglátogatható valóságává is vált. És azt hiszem, ezt értették meg Rómában is.

Machaerus a Jóisten ajándéka számomra, csakúgy, mint a pápai kitüntetés, amellyel a szent hely hitelességét és az én ragaszkodva és hűséggel szeretett, örök Magyarországom szentföldi ásatási eredményeit ismerték el.

-------------------------------------------------------------------------------------

https://www.magyarkurir.hu/hirek/vatikani-pecset-az-otodik-evangeliumon-voros-gyozo-interju

Vatikáni pecsét „az Ötödik Evangéliumon” – Vörös Győző Machaerusról, pápai kitüntetése fényében

--------------------------------------------------------------------------------------

 --------------------------------------------------------------------------------------

 ------------------------------------------------------------------------------------

 ------------------------------------------------------------------------------------

 -----------------------------------------------------------------------------------------