2025.05.11.

XIV. Leó megerősítette a püspökké szenteléséhez választott korábbi címerét, valamint az „In Illo uno unum” jelmondatát. Az „Őbenne, az Egyben egyek” jelmondat szavai Szent Ágoston egyik prédikációjában találhatók. A címerben is van utalás a hippói püspökre a zárt könyv ábrázolásával, amely felett nyíllal átszúrt szív látható.

Május 10-én, szombaton tették közzé XIV. Leó pápai címerét és jelmondatát, valamint hivatalos fényképét. A címer egy átlósan két mezőre osztott pajzsot ábrázol: a felsőben kék alapon egy fehér liliom látható, az alsó világos alapon a Szent Ágoston-rendre emlékeztető jelképként egy zárt könyvet mutat, amelyen egy nyíllal átszúrt szív van. A kép Szent Ágoston megtérésének élményét idézi, amelyet ő a következő szavakkal magyarázott: „Vulnerasti cor meum verbo tuo”, „Szívemet megsebezted az Igéddel”.

Lényegi vonásaiban tehát XIV. Leó megerősítette a püspökké szenteléséhez választott korábbi címerét, valamint az „In Illo uno unum” jelmondatát. Ezeket a szavakat Szent Ágoston használta egyik prédikációjában, amikor a 127. zsoltárt magyarázta: „Bár mi, keresztények sokan vagyunk, az egyetlen Krisztusban egyek vagyunk”, röviden „Őbenne, az Egyben egyek”.

A címer bal oldali mezőjében kék alapon fehér liliom látható, amely a tisztaság és az ártatlanság szimbóluma, és hagyományosan Szűz Máriához társítják. Ez nem csak a Mária iránti tisztelet jele, hanem egyúttal jelzés arra a központi szerepre, melyet Szűz Mária, Jézus Anyja az Egyházban betölt, melynek szintén Anyja: Mater Ecclesiae. Szűz Mária az odafigyelés, az alázat és az Istennek való teljes odaadás példaképe.

A Vatikáni Rádiónak 2023 júliusában adott interjújában maga Prevost érsek fejtette ki: „Amint a püspöki jelmondatomból is kitűnik, az egység és a közösség része a Szent Ágoston-rend karizmájának, valamint az én cselekvés- és gondolkodásmódomnak is. Nagyon fontosnak tartom a közösség előmozdítását az Egyházban, és jól tudjuk, hogy a közösség, a részvétel és a misszió a szinódus három kulcsszava. Tehát nekem mint ágostonos szerzetesnek az egység és a közösség előmozdítása alapvető fontosságú. Szent Ágoston sokat beszél az Egyház egységéről és az egység megélésének szükségességéről.”

Forrás és fotó: Vatikáni Rádió

https://www.magyarkurir.hu/xiv-leo/kozzetettek-xiv-leo-papa-cimeret-es-jelmondatat

----------------------------------------------------------------------------------

----------------------------------------------------------------------------------

XIV. Leó pápa mellkeresztje Szent Ágoston és Szent Mónika ereklyéit őrzi

2025.05.12.

XIV. Leó pápa május 8-án, megválasztása napján olyan mellkeresztet viselt, amely az Ágoston-rendhez köthető szentek csontereklyéit őrzi, köztük Szent Ágostonét és édesanyjáét, Szent Mónikáét.

A kereszt közepén Szent Ágoston, a kiemelkedő egyházatya ereklyéje van, aki azt tanította, hogy a benső élet útján járva találunk rá Istenre, és hogy hittel és értelemmel fogadjuk be az Ő szavát, hogy majd továbbadhassuk azt másoknak. A kereszt, amelyet XIV. Leó pápa viselt, amikor először megjelent május 8-án, megválasztása napján a Szent Péter-bazilika központi erkélyén, gazdag és mély üzenetet hordoz.

A hippói püspök ereklyéje mellett – aki az Ágoston-rend lelki atyja volt, és Regulája és írásai révén szerzeteseket, szerzetesnőket és világiakat inspirált –, négy másik szent csonttöredékei is megtalálhatók: Szent Mónikáé a tetején, Villanovai Szent Tamásé a kereszt vízszintes szárának jobb oldalán, Boldog Anselmo Polancóé a vízszintes szár bal oldalán és Tiszteletreméltó Giuseppe Bartolomeo Menochióé az alján.

Az Ágoston-rend ajándéka

Az ereklyéket Josef Sciberras atya, az Ágoston-rend általános posztulátora választotta ki, hogy a rendfőnökség ezzel ajándékozza meg Robert Prevost testvérüket bíborossá avatása napján, 2023. szeptember 30-án. Mindegyik ereklye az ágostonos családhoz kötődő szentek csonttöredékeit tartalmazza, akik a hűség, a reform, a szolgálat és a vértanúság eszményét testesítik meg.

Josef Sciberras, aki örömmel üdvözölte az új pápa megválasztását, a vatikáni médiának elmondta, hogy Prevost bíboros mélyen meghatódott, amikor a Szent Mónika nemzetközi kollégium ebédlőjében, az ő tiszteletére rendezett ünnepségen átadták neki a mellkeresztet. Tudta, hogy mostantól a szívéhez közel fogja viselni Szent Ágoston és édesanyja, Szent Mónika ereklyéit.

„A konklávé előtt egy nappal, múlt kedden, üzenetet küldtem neki, amelyben azt tanácsoltam, hogy viselje az általunk ajándékozott keresztet, hogy Szent Ágoston és Mónika oltalmát élvezze. Nem vagyok biztos abban, hogy az én javaslatom miatt választotta-e, de amikor láttam, hogy a beiktatási eskü során, majd a bazilika erkélyén való megjelenésekor is ezt viselte, bár több kereszt közül választhatott volna, nagyon boldog voltam” – mesélte a szerzetes.

Szent Mónika és Szent Ágoston

A hippói püspök csonttöredéke XIV. Leó mellkeresztjében Szent Ágoston rendjére is emlékeztet, amelyet az Apostoli Szentszék 1244-ben alapított, és amely az évszázadok során fokozatosan magáévá tette az ő életideálját, és a közösségi élet, az intenzív apostoli tevékenység, a tanulmányok és az elmélyült lelkiség révén a szentség gyümölcseit hozta.

Szent Mónika ereklyéje Ágoston és édesanyja közötti mély kapcsolat jelképe is, aki erős és állhatatos asszony volt, és aki könnyei és fáradhatatlan imádsága révén elérte fia megtérését. A szent püspök a Vallomásokban Isten ajándékaként dicséri anyja erényeit.

Ferenc pápa különösen tisztelte Szent Ágostont: bíborosként, majd pápaként is gyakran imádkozott a római Szent Ágoston-bazilikában található sírja előtt. Az Ágoston-rend számára Mónika alakja elválaszthatatlan fia megtérésének és megszentelődésének tapasztalatától, amely az ágostoni lelkiség alapja.

Villanovai Szent Tamás (1488–1555)

A 15–16. század fordulóján élt Ágoston-rendi Villanovai Szent Tamás valenciai püspök a szerzetesi élet megreformálója volt, a nyájáért élő pásztor példaképe. Nagy figyelmet fordított a szegényekre, és támogatta a missziókat az Újvilágban. Kiváló teológusként 1550-ben a spanyol Valenciában megalapította a ma is működő szemináriumot, még azelőtt, hogy a Trentói Zsinat szabályozta volna a papképzést.

Boldog Anselmo Polanco (1881–1939)

Teruel (Aragónia, Spanyolország) püspöke, a spanyol polgárháború (1936–39) idején zajló vallásüldözés vértanúja, aki a végsőkig kitartott, és életét adta a rábízott lelkekért. „Amíg csak egy [hívő] is marad az egyházmegyémben, addig maradok” – mondta. Hűséges maradt mind a pápához, mind a népéhez; rendíthetetlen hitéért és az evangélium tanúságtételéért végezték ki.

Tiszteletreméltó Giuseppe Bartolomeo Menochio (1741–1823)

Porphyreon (ókori város Föníciában, a mai Libanon területén – a szerk.) címzetes püspöke és 1800-tól az Apostoli Palota sekrestyése volt. Bátorsággal és rendíthetetlen hittel vezette az Egyházat a napóleoni viharok idején, és a legnehezebb időkben is hűséges maradt a pápához. A római egyház egyik meghatározó alakja volt; szentség hírében halt meg 1823. március 25-én. 1991-ben II. János Pál pápa elismerte hősies erényeit. Ő képviseli a kuriális lelkipásztort; az egyetlen püspök, aki nem volt hajlandó hűséget esküdni Napóleonnak, és teljes mértékben a római nép szolgálatába állította életét.

A hit megvallása

Szent Ágoston, Szent Mónika, Villanovai Szent Tamás, Boldog Anselmo Polanco és Tiszteletreméltó Giuseppe Bartolomeo Menochio erekyjéit az Ágoston-rend általános posztulátora, Josef Sciberras őrizte ereklyeszekrényben, amíg oda nem adta Antonino Cottonénak, hogy helyezze el azokat a mellkeresztben, amelyet később a rendtársuknak, a jelenlegi pápának ajándékoztak.

„Ez nem egy egyszerű dekoráció, hanem a hit látható megvallása és valódi lelkipásztori irányultság. A benne lévő ereklyék az Ágoston-rendhez kötődő szentek alakjait idézik fel, akik a hűséget, a reformot, a szolgálatot és a mártíromságot testesítik meg – mindazokat az értékeket, amelyek megvilágítják és támogatják az új pápa szolgálatát” – magyarázta Josef Sciberras.

Forrás és fotó: Vatican News olasz nyelvű szerkesztősége

Magyar Kurír
(hj)

-------------------------------------------------------------------------------------

https://www.magyarkurir.hu/xiv-leo/xiv-leo-papa-mellkeresztje-szent-agoston-es-szent-monika-ereklyeit-orzi

https://www.vaticannews.va/it/papa/news/2025-05/reliquie-santo-agostino-monica-croce-pettorale-papa-leone-xiv.html

https://www.vaticannews.va/en/pope/news/2025-05/relics-of-saint-augustine-and-mother-monica-in-crucifix-pope-leo.html

---------------------------------------------------------------------------------------

 ---------------------------------------------------------------------------------------

 ---------------------------------------------------------------------------------------

--------------------------------------------------------------------------------------

 ------------------------------------------------------------------------------------------

Halászgyűrű és pallium – Bemutatjuk a pápai jelvényeket

2025.05.18.

A Pápai Liturgikus Szertartások Hivatala közzétette XIV. Leó pápa halászgyűrűjének képét és leírását, amelyet a május 18-i szentmisén, péteri szolgálata megkezdésekor viselt először. Ennek kapcsán adjuk közre összeállításunkat, amely Érszegi Márk Aurél Vatikán-szakértő korábbi írásain alapszik.

Pallium

A pallium a pallion görög szóból származik, melynek jelentése: köpeny. Egykor valóban hosszú köpeny volt, ma már azonban kézzel szőtt keskeny stólává egyszerűsödött, amely a nyakat gallérként veszi körül, a mell, illetve a hát közepéig érő két szárral.

Az elveszett bárányra emlékeztet, amelyet a pásztor vállára vesz, ezért bárányok gyapjából szövik.

A pallium tehát a jó pásztor jelképe, aki gondját viseli a nyájnak.

A május 18-i, XIV. Leó pápa péteri szolgálata kezdetét jelentő szentmise előtt a Szentatya és a keleti hierarchák Péter apostol sírjánál imádkoztak, ahol a később neki átadott pallium is feküdt a síron, a hozzá tartozó „szögekkel”:

A Róma melletti Tre Fontane trappista kolostor szerzetesei minden évben felnevelnek két bárányt, ezek gyapjának egy része szolgál a palliumok szövéséhez.

A pallium a pápa liturgikus viselete a 4. század óta; legfőbb pásztori küldetését és kormányzati hatalmát jelképezi. A 6. század óta a metropoliták is megkapják az Apostoli Székkel való szorosabb közösségük és egyházkormányzati hatalmuk különleges jeleként. A középkori pallium a bal vállon átvetett hosszú gyapjústóla volt, amit három drágakövekkel díszített tű rögzített.

A miseruha formájának változásával a pallium is átalakult, és a 17. századra nyerte el ma ismert klasszikus alakját: 4–6 centiméter széles, hat kis fekete selyemkereszttel díszített, elöl és hátul 15–20 centiméteres pántban végződő stólaszerű gyapjúszalag. 1999 karácsonyán II. János Pál egyszeri alkalommal felelevenítette a pallium régi alakját, ami azután állandósulni látszott XVI. Benedeknél is.

Halászgyűrű

A pápa jelvényei közé tartozik az a domborműves aranygyűrű, amely Szent Péter apostolt ábrázolja a kulcsokkal; eredeti foglalkozásából, a halászatból ered elnevezése: halászgyűrű – ami Péter apostol meghívásának evangéliumi jelenetére utal:

emberek halászává teszlek”  (Mk 1,17).

A gyűrű belsejében a pápa neve olvasható. 

Első alkalommal a 13. században említik a pápa halászgyűrűjét, amit eredetileg személyes leveleinek lepecsételésére, majd a hivatalos iratok közül az úgynevezett brévék hitelesítésére használt. A nyilvános dokumentumokat ezzel szemben a pápai pecséttel zárták le, amelyet olvasztott ólomba mélyesztettek bele. Ezeket a dokumentumokat nevezték később bulláknak (a bulla eredetileg az olvasztott ólomdarabot jelentette). 

Koronázásakor, illetve manapság péteri szolgálatának megkezdésekor a camerlengo bíboros húzta az új pápa ujjára; halálakor pedig szintén a camerlengo az, aki a visszaélések megelőzése végett gondoskodik annak megsemmisítéséről. Ez utóbbi XXIII. János halála óta kiment a szokásból. 

XIV. Leó ujjára május 18-án Luis Antonio Tagle bíboros húzta fel a halászgyűrűt; a szertartás egyik különösen megható pillanata volt.

Péter kulcsai

A pápának és a Szentszéknek a 13–14. század óta hivatalos jelvénye az egymást átlósan keresztező két kulcs, felettük a tiarával, ami megjelenik a pápai zászlón, érmeken, illetve címere mögött. Egyéb előfordulási helyein is mindenütt a Szentszékkel való kapcsolatra utal.

A kulcsok az oldás és kötés hatalmát, azaz Péter utóda joghatóságának teljességét szimbolizálják (vö. Mt 16,19: „Neked adom a mennyek országának kulcsait. Amit megkötsz a földön, meg lesz kötve a mennyekben is, és amit feloldasz a földön, föl lesz oldva a mennyekben is.”).

A címertani baloldalon lévő aranykulcs a lelki, a jobboldali ezüstkulcs pedig az evilági kormányzati hatalmat jelképezi.

A kettőt vörös zsinór köti össze, ami a kétfajta hatalomnak a pápai hivatalban megvalósuló egységét ábrázolja. A kulcsok feje alul található, mintegy a pápa kezében, a kulcsok keresztet mintázó tollazata pedig Krisztus megváltó művére utal.

Ferula

A pápa nem kampós végű pásztorbotot használ, mint a püspökök. Saját pásztorbotja, az ún. ferula egy embermagas bot végére tűzött egyenlő szárú kereszt. Eredetileg csak bizonyos szertartásokon volt használatos, mint például püspökszentelésnél vagy az ünnepi misén, a be- és kivonulásnál.

A 17. században elhagyták, és csak VI. Pál pápa újította fel használatát, amikor lemondott számos addigi pápai jelvényről. Több változata is volt, a jól ismert, enyhén előrehajló ezüstfeszületet formázó ferulát végül Lello (Raffaele) Scorzelli olasz szobrász készítette az 1970-es évek elején.

Ezt használta I. János Pál és II. János Pál, immár a püspöki pásztorbotéval teljesen megegyező módon.

Trón

A pápa kétféle alkalommal használ trónszéket.

Az őt Róma püspökeként megillető liturgikus szék, a „katedra” saját székesegyházában, azaz a Lateráni Szent János-bazilikában áll mind a mai napig.

A másutt végzett szertartások alkalmával mozdítható trónt használ. 

A kihallgatásokon használt trón változó lehet az alkalom és a helyszín függvényében: az egyszerű karosszéktől a pápai palotában álló márványtrónuson át a lépcsős emelvényen elhelyezett trónszékig. Az egészen I. János Pál idejéig használatos hordszék szintén a pápai trón egyik változata volt.

Tiara

Eredete az idők homályába vész, az utóbbi pápák már nem is viselték, azonban nemcsak a pápai jelvényben, hanem az egyes pápák és a Vatikánváros címerében is szerepel.

Történészek szerint a tiara egy keleti süvegből fejlődött ki, ami a szabad emberek, így az uralkodók viselete volt. Annyi bizonyos, hogy pápák már a 7. század óta sajátos, fehér szövetből készült magas, zárt fejfedőt hordtak méltóságuk jeleként. A világi uralom megszilárdulásával, valamikor a 12–13. század között tűnt fel rajta az első aranypánt vagy korona. A másodikat VIII. Bonifác (1294–1303) helyezte fel a tiarára, a harmadikat pedig nem sokkal később V. Kelemen (1305–1314), s ettől kezdve nevezték hármaskoronának (triregnum) is.

A koronák hármas száma a 16. századi koronázási szertartás szavai szerint arra utal, hogy a római pápa „a fejedelmek és királyok atyja, a világ ura és Krisztus földi helytartója”. Idővel az eredeti szövet helyébe ezüstszövet lépett, amely merev tartást kölcsönzött neki, hogy elbírja a nehéz arany- és drágakődíszítést.

VI. Pál volt az utolsó, akit megkoronáztak – egy igen modern kinézetű – tiarával, 1964-ben azonban lemondott viseléséről. Ebben követték utódai, és azóta koronázási szertartás helyett a pápa „péteri szolgálata ünnepélyes megkezdéséről” beszélünk.

A tiara azonban továbbra is használatos a Szentszék, illetve a pápa címerén, hiszen a világi hatalomról való lemondás óta sem vált okafogyottá: ma Róma püspökének az Egyházon belüli legfőbb hatalmát jelképezi.

Napjainkra csupán a 19–20. századi tiarák maradtak fenn, közülük tízet őriznek a pápai sekrestyében. VI. Pál jótékony célú árverésre bocsátotta a sajátját, ami ma a New York-i székesegyházban látható, míg másolatát ugyancsak a pápai sekrestyében őrzik.

A Pápai Palotaőrség által IX. Piusznak adományozott tiara, amellyel később XXIII. Jánost is megkoronázták, látható volt a magyar kereszténység ezer évét bemutató 2001-es vatikáni kiállításon, amely 2002-ben a budapesti Nemzeti Múzeumban is megtekinthető volt.

XVI. Benedek pápa azzal lepte meg a közvéleményt, hogy saját címerén egyszerű püspöksüveget alkalmazott. Ám a püspöksüveg (mitra, infula) kezdetben szintén a pápa kizárólagos viselete volt. Így hát XVI. Benedek újítása, miszerint címerén tiara helyett mitra látható, tulajdonképpen visszatérés a pápák saját ősi fejdíszéhez – még akkor is, ha mitrát a címerén pápa addig még nem hordott, amióta csak címerhasználat létezett.

A Ferenc pápa címerében látható püspöki süveg XVI. Benedek címeréből származott, ezt vitte tovább XIV. Leó pápa is.

-----------------------------------------------------------------------------------------

https://www.magyarkurir.hu/hirek/halaszgyuru-es-pallium-bemutatjuk-papai-jelvenyeket

-----------------------------------------------------------------------------------------

 --------------------------------------------------------------------------------------

 ---------------------------------------------------------------------------------------

 -------------------------------------------------------------------------------------

 --------------------------------------------------------------------------------------

 ---------------------------------------------------------------------------------------