Alla Biblioteca Angelica di Roma la XIX edizione del premio OpenArt

Dal 18 al 21 gennaio. Ingresso libero
https://www.radiocolonna.it/cultura-e-spettacolo/alla-biblioteca-angelica-di-roma-la-xix-edizione-del-premio-openart/
2022.01.13.

Martedì 18 gennaio presso la Biblioteca Angelica di Roma, si svolgerà la XIX edizione del premio OpenArt.

Artisti partecipanti : Vittoria Bertolone, Giuseppina Bianchini, Barbara Busetto, Rosalia Maria Cristina Carista, Francesco Castelli, Claudia Clemente, Vincenzo Costanzi, Odette Cuevas Ceron, Antonio Donno, Andrea Felice, Angelica Fortuzzi, Roberta Ghelli, Loredana Giannuzzi, Cesarina Granà, Elena Iorgulan, Katarzyna Lata, Angelica Kosmi, Carla Lupi, Antonio Salvatore Maio, Giacomo Minella, Maria Minio, Francesco Mirarchi, Elisa Patafio, Flavia Piccolo, Davide Quaglietta, Oana Rinaldi, Marlè Robinson, Corrado Ruffini, Cinzia Ruzzetti, Liliana Scocco Cilla, Mauro Sgrazzutti, Ichikawa Taichi, Ilaria Valenzi, Thea Vasta, Domenico Zaccaria, Marina Zanello e Massimo Zanetti.

Per il sesto anno consecutivo, OpenArt presenta il premio presso la sala della Biblioteca Angelica di Roma.
L’evento è stato ospitato, negli anni nelle Sale del Bramante in Piazza del Popolo e presso il Teatro dei Dioscuri al Quirinale.
Uno degli obiettivi del premio OpenArt è far esporre le opere degli artisti selezionati, provenienti da diverse parti del mondo, presso una struttura del Ministero dei Beni Culturali.

Le sezioni in gara : pittura e scultura.

OpenArt 2022

Anche in questa edizione, si è pensato di ospitare all’interno del catalogo generale del premio, una poesia di Marco Corsi tratta dall’ultima raccolta Voci senza voce ed. 2018, già finalista al Concorso Internazionale Michelangelo Buonarroti 2021.

La mostra resterà aperta nei seguenti giorni :

18 gennaio 2022 : 10:30 – 18:00
19 gennaio 2022 : 10:30 – 18:00
20 gennaio 2022 : 10:30 – 18:00
21 gennaio 2022 : 10:30 – 18:00

INGRESSO LIBERO

BibliotecaAngelica.jpg

Válasz

3. José Tolentino de Mendonça bíboros, a Római Anyaszentegyház levél- és könyvtárosa a Vatikáni Rádiónak elmondta, hogy a Vatikáni Könyvtár kibővítése a korral való haladás kifejezésének jele, hiszen egy nemes múltat tükröző intézményről van szó, amely azonban a jövő könyvtárai között is jelen kíván lenni. A nagy változások korszakában elengedhetetlen, hogy a kulturális intézmények megerősítsék múltbéli „magvető” szerepüket, mert

világunknak továbbra is szüksége van a kritikai gondolkodásra, a tudás elmélyítésére, a széles körű keresztény és humanista látásmódra, a transzdiszciplináris, vagyis több tudományterületet átfogó tudásra.

A könyvtáraknak tehát élettel teli helyeknek kell lenniük, olyan modern berendezésekkel felszerelve, amelyek biztosítják kulturális és antropológiai relevanciájukat.

José Tolentino de Mendonça bíboros elmondta azt is, hogy a Vatikáni Apostoli Könyvtár öt évszázada működik, követi és tükrözi a pápaság és a pápák látásmódját. A találkozás kultúrája, amely Ferenc pápa számára oly fontos, a könyvtár és a levéltár esetében is igazi inspiráció, hiszen egy olyan helyszínről van szó, ahol az emlékezet találkozhat korunk eseményeinek kérdéseivel. A könyvtár az a hely, ahol a történelem, a múlt találkozhat a jelennel, új távlatokat nyitva. Kérdéseink új horizontot kaphatnak, elmélyülhetnek. A 21. század könyvtára ilyen élő laboratórium szeretne lenni az ember számára.

A bíboros szerint

korunk egyik legnagyobb „betegsége” a rohanás, a kapkodás, ami a felületesség veszélyét hordozza magában.

A tanulás, a kutatás, a kérdésekre való nyitottság, az igazi tudás iránti szenvedély a szív lassú és hiteles megnyílása egy egyre összetettebb igazság feltárására, hiszen kihívás elé állít bennünket és belső utazásra, a világ valóságába hív minket. A kortárs kultúra számára tehát a könyvtár a komplex valóságról tesz tanúságot. Segítenünk kell egy olyan szemlélet formálásában, amely a valóság bemutatásakor az árnyalatokra, a hangokra, a polifóniára is figyel. Ez pedig mindenkitől megkívánja a meghallgatás képességét. A könyvtár egy nagy akusztikus teremhez hasonlítható, mert segít önmagunk és a világ valóságának meghallgatásában, új és meglepő hangnemben – magyarázta a bíboros.
Elmondta azt is, hogy Pietro Ruffo fiatal olasz művész tárlata a térkép fogalmára összpontosít. A térkép egyfajta elrendezésre utal; amely a tekintetet, a tudást és a világot összerendezi. A térképek elsősorban földrajzi jellegűek, ugyanakkor emberiek is, hiszen érzésekről beszélnek. Léteznek történelmi térképek, de utópisztikusak is. A valóság megismerésére alkalmas térkép keresése a könyvtár jelenkori feladatának metaforája.
2021.11.08.
https://www.magyarkurir.hu/hirek/az-igazi-szepseg-josagbol-szuletik-papa-megnyitotta-az-apostoli-konyvtar-uj-kiallitotermet

Előzmény

Válasz

2. Ezért is avatta föl örömmel a Szentatya a Vatikáni Könyvtár kiállítótermét, azt kívánva, hogy tükrözze a tudomány és a szépség fényét. A térképkiállítással kapcsolatban pedig utalt Fratelli tutti kezdetű enciklikájára, majd arról beszélt, hogy a világnak ma új térképekre van szüksége a tájékozódáshoz.

Az élet a találkozás művészete. A kultúrákat megbetegíti a bezárkózás, amikor már nem kíváncsiak a másikra, amikor nyitás és befogadás helyett kizárják a másikat.

Milyen előnyünk származik abból, ha a határokat őrizzük ahelyett, hogy testvéreinkre vigyáznánk? Isten ezt a kérdést teszi föl nekünk újra és újra: Hol van a testvéred? (vö. Ter 4,9) – hangsúlyozta Ferenc pápa.

A pandémia által megváltoztatott világunkban az emberiségnek új térképekre van szüksége ahhoz, hogy fölfedezze a testvériség, a társadalmi barátság és a közjó értelmét. A zárt blokkok logikája meddő és félreértésekkel teli.

Új szépségre van szükségünk, amely nem egyesek hatalmának szokásos visszatükröződése, hanem a különbözőségek bátor mozaikja;

nem az embert zsarnokként a középpontba helyező rendszer, hanem egy új Naphimnusz, amely az átfogó ökológiában valósul meg – figyelmeztetett a pápa.
Az Egyház legyen nyitott, a találkozás kultúrájának főszereplője – ahogyan azt Ferenc pápa már megválasztása óta hirdeti. Ugyanez érvényes a könyvtárra is. Ne csak a múltat őrizze, hanem legyen a jelen és a jövő határvonala. Felelősen tartsa életben a gyökereket, az emlékezetet, de nyisson a gyümölcsök felé. Együtt álmodjunk új térképeket! Az analógból át kell állni a digitális technológiára, a ránk bízott örökséget új nyelvekre kell fordítanunk. Történelmi kihívás előtt állunk, mellyel bölcsen és bátran kell szembenéznünk – fogalmazott a Szentatya, majd hozzátette, számít az Apostoli Könyvtárra, fordítsa le a kereszténység örökségét és a humanizmus kincsestárát a ma és a holnap nyelvezetére.

Köszönettel fordult végül a pápa a könyvtár dolgozóihoz, akiknek munkája rejtve marad. Rámutatott, hajlamosak vagyunk csak azokat a dolgokat és személyeket értékelni, amelyek látszanak, pedig milyen sokan vannak azok, akik a színfalak mögött viszik előre az életet, a családot, a világot, a társadalmat, a kultúrát.

Előzmény

Válasz

Ferenc pápa megnyitotta az Apostoli Könyvtár új kiállítótermét 2021
2021.11.08.
https://www.magyarkurir.hu/hirek/az-igazi-szepseg-josagbol-szuletik-papa-megnyitotta-az-apostoli-konyvtar-uj-kiallitotermet
https://www.vaticannews.va/hu/papa/news/2021-11/ferenc-papa-felavatta-az-apostoli-konyvtar-kiallitotermet.html

Ferenc pápa november 5-én, pénteken hivatalosan megnyitotta a vatikáni Apostoli Könyvtár új kiállítótermét, illetve megtekintette a Tutti. Umanità in cammino (Mindnyájan. Az úton lévő emberiség) című tárlatot. José Tolentino de Mendonça bíboros, a Római Anyaszentegyház levél- és könyvtárosa beszélt a Vatikáni Rádiónak a könyvtárról és az újonnan megnyílt térképkiállításról.

José Tolentino de Mendonça portugál bíboros köszöntötte a Szentatyát a világ egyik legrégibb könyvtárában, mely híresen gazdag és különleges történelmi iratgyűjteménnyel rendelkezik. Az új terem egy örmény származású amerikai vállalkozó, Kirk Kerkorian adományaiból készült el.

A Szentatya megtekintette a Tutti. Umanità in cammino című tárlatot, amelynek címe utal a Fratelli tutti kezdetű enciklikára. Az alkotó, Pietro Ruffo valós és allegorikus térképeken keresztül ábrázolja az ember igényét arra, hogy meghatározza helyét a világban és ehhez kapaszkodókat találjon.

A pápa beszédében kiemelte, János evangéliumában a kalosz (szép) jelzővel kizárólag Jézusra és küldetésére vonatkoztatva találkozunk. Itt hangzik el Jézus szájából a krisztológiai megnevezés: „Én vagyok a szép pásztor” (vö. Jn 10,11), amit mi rendszerint úgy fordítunk: „Én vagyok a jó pásztor”. Valóban, Jézus a jó pásztor, de egyben szép is. Máté evangéliumában pedig Jézus a tanítványai szépségéről beszél: „Úgy ragyogjon a ti világosságotok az emberek előtt, hogy lássák jó cselekedeteiteket, és dicsőítsék a ti mennyei Atyátokat” (Mt 5,16).

A szépség nem a látszat vagy egy díszítés múló illúziója, a jóság, az igazság és az igazságosság vele rokonértelmű szavak – hangsúlyozta Ferenc pápa. –

Az emberi szív nem csak kenyérre éhezik, nem csak a pillanatnyi túléléshez szükséges dolgokból él. Kultúrára is szüksége van, ami megérinti a lelket, és közelebb viszi az embert mély méltóságához.

Ezért az Egyháznak ki kell állnia a szépség és a kultúra fontossága mellett, válaszolva az emberi lényt meghatározó, végtelen utáni vágyra.

Válasz

Biblioteca Primoli
La Biblioteca del Conte Giuseppe Primoli è uno dei rari interni in stile eclettico ancora visibili a Roma, in via Zanardelli. Studioso, collezionista, bibliofilo e fotografo, si interessò subito alla fotografia e al collezionismo librario: il conte vi ha riunito una quantità imponente di libri (incunaboli, cinquecentine, edizioni preziose del ‘600 e del ‘700, innumerevoli testi dell’800, quasi tutti in edizione originale).
La biblioteca si compone di libri ricevuti in dono, specie dai suoi numerosissimi amici scrittori, francesi e italiani, così come finirono per confluire anche molti libri provenienti dalle biblioteche della sua vasta parentela romana e francese, da quelli scritti o posseduti dai suoi diretti ascendenti (i bisnonni Luciano e Giuseppe Bonaparte, il nonno Carlo Luciano, la nonna Zenaide, e via dicendo) a quelli degli altri numerosi napoleonidi romani, i Campello, i Gabrielli, i Ruspoli, i Valentini, i Del Gallo di Roccagiovine, i Borghese.
Fece restaurare e ampliare, tra il 1904-1911, il suo Palazzo romano di Via Zanardelli dall’architetto Raffaello Ojetti. Sono sale ampie e luminose, tutte rivestite di scaffalature sormontate da una serie di vedute di Roma, tele settecentesche di scuola vanvitelliana, con “boiseries”, loggette, balaustre, transenne, soffitti a cassettoni, festoni.
Per testamento istituì la Fondazione Primoli, che gestisce la Biblioteca, l’Archivio e il Gabinetto Fotografico. La collezione di oggetti napoleonici, oggi Museo Napoleonico, fu invece donata al comune di Roma.
(Fondazione Primoli)
2021.09.25.
https://www.facebook.com/photo/?fbid=576152297068676&set=pcb.10159499730503745
https://www.facebook.com/photo?fbid=576152373735335&set=pcb.10159499730503745
https://www.facebook.com/photo?fbid=576152410401998&set=pcb.10159499730503745

Válasz

Libri proibiti
La biblioteca di Palazzo Corsini fu la prima biblioteca ad essere aperta al pubblico. Desiderio del principe Corsini era che i libri che lasciò alla città fossero destinati ad acculturare i trasteverini e per questo l’intera biblioteca doveva rimanere assolutamente nel quartiere di Trastevere. Quando il principe vendette la villa pose proprio come condizione che nessun testo poteva essere portato neanche al di là del Tevere. Pena l’annullamento del contratto di vendita. Si può visitare villa Corsini e naturalmente la biblioteca che è divisa in varie stanze. I libri infatti sono proprio tanti. Addirittura avevano fatto crollare il pavimento della precedente dimora dei Corsini, a Palazzo Pamphilj, tanto che era stato necessario il trasferimento alla Lungara. Ogni stanza della biblioteca contiene libri di un determinato argomento, o di argomenti tra loro attinenti. In alto sono anche i medaglioni con rappresentati i personaggi importanti per le varie discipline. Una biblioteca che avesse questa divisione per argomenti era per l’epoca una novità.
L’ultima stanza che si vede nel giro della visita guidata è la Sala di Lettura Corsiniana dove sono raccolti i testi biblici. Al passaggio di proprietà nacque proprio su questa sala un problema: alcuni testi presenti erano libri messi all’indice dalla Chiesa. Come fare?
Si trovò uno stratagemma semplice e geniale. I libri messi all’indice dalla Chiesa furono spostati tutti in alto al limite massimo delle librerie, in armadietti chiusi che coprivano inoltre i medaglioni, alcuni dei quali rappresentanti personaggi invisi alla chiesa.
Così chi chiedeva di poter leggere qualcuno di quei testi otteneva come risposta la scusa plausibile che essendo troppo in alto non c’era nel palazzo scala che ci arrivasse!
2021.04.20.
https://www.facebook.com/PasseggiateXRoma/photos/a.209557062422395/4099475230097206

PalazzoCorsiniBiblioteca.jpg

Válasz

UNA "BOMBONIERA"
Si trova al piano nobile del Palazzo del Quirinale. Parlo della Biblioteca di Piffetti, uno studiolo realizzato in legni pregiatissimi con tarsie di avorio, dal famosissimo ebanista piemontese Pietro Piffetti. Manufatti di grandissimo pregio realizzati per la Regina a Torino, poi trasferiti nel 1879 ed adattati all'appartamento privato del Quirinale, di Margherita moglie di Umberto I . L'ambiente , secondo me, è forse uno dei più suggestivi del Palazzo, ed è visitabile su prenotazione.
2021.03.09.
https://www.facebook.com/photo?fbid=1325448611163331&set=gm.10159059089943745

QuirinaleKönyvtárPiffetti.jpg

Válasz

https://casanatense.beniculturali.it/?fbclid=IwAR0ueGfDPQ-tiTUf8dqOFedpzEumkNQFyUBgQS_zCOXA4pnlcaFZXqTY1GU

https://www.facebook.com/Biblioteca-Casanatense-1458662587744061

104008578_2738206319789675_1703753033226543174_o.jpg

130605819_2905617629715209_41630870270740052_o.jpg

Előzmény

Válasz

On 3 November 1701 the Casanatense Library was inaugurated in a building built in the area of a cloister of Santa Maria Sopra Minerva. The library owes its name to Cardinal Girolamo Casanate, who donated his book collection to the convent of the church.
2021.02.26.
https://www.facebook.com/tourismrome/photos/a.127848890578050/4333877693308461/

CasanatenseKönyvtár.jpg

Válasz

Alcune delle biblioteche storiche di Roma
1)Biblioteca Casanatense aperta nel 1701 nel convento domenicano di Santa Maria sopra Minerva. Architetto Antonio Maria Borioni.
2)Biblioteca Angelica, in Piazza Sant’Agostino a Campo Marzio, aperta nel 1604. Architetto Francesco Borromini, successivamente ampliata da Luigi Vanvitelli.
3)Biblioteca Vallicelliana in Piazza della Chiesa Nuova. Se ne ha notizia dal 1581 ma l’edificio fu costruito su commissione della Congregazione dell’Oratorio di San Filippo Neri nel 1337 - 1667.
Architetto Francesco Borromini.
4)Biblioteca Alessandrina a Sant’Ivo alla Sapienza in Corso Rinascimento. Inaugurata nel 1670. Architetto Francesco Borromini.
5) Biblioteca Apostolica Vaticana.
Fu Papa Nicolò V, umanista e bibliofilo, a concepire l’idea di una biblioteca moderna e ad aprirla alla consultazione nel 1451, ma sarà Papa Sisto IV ad istituire ufficialmente la Biblioteca Apostolica Vaticana nel 1475. In secolo dopo fu necessario trovare una nuova sede. Papa Sisto V commissionò all’architetto Domenico Fontana la costruzione di un nuovo edificio.

2021.01.28.
https://www.facebook.com/photo?fbid=1519287184934742&set=pcb.793099841277923

143783095_1519287191601408_5986906090659212554_n.jpg

143304674_1519287211601406_6830443558865167792_n.jpg

143725887_1519287314934729_6424198350853962434_n.jpg

Válasz