https://www.academia.edu/35141675/Prokopp_M%C3%A1ria_Horv%C3%A1th_Zolt%C3%A1n_Gy%C3%B6rgy_N%C3%A1poly_k%C3%B6z%C3%A9pkori_magyar_eml%C3%A9kei_Romantika_Kiad%C3%B3_2014?email_work_card=view-paper

Előzmény

Válasz

https://www.libri.hu/konyv/napoly-kozepkori-magyar-emlekei.html

Válasz

Biblioteche virtuali online
2024.10.20.
https://www.movio.beniculturali.it/dgbic/bibvio/it/29/roma-vallicelliana

Roma - Angelica
Roma - Archeologia Storia Arte
Roma - Baldini
Roma - Casanatense
Roma - Medica
Roma - Storia moderna
Roma - Vallicelliana

Válasz

Sala della Crociera a Collegio Romanóban, amely ma a Régészeti és Művészettörténeti Könyvtár különálló részlegének ad otthont.
A Crociera a tizenhatodik század végén épült eredeti épület része, amit többek között XIII. Gergely pápa heraldikai jelvényei is tanúsítanak a bejárati kapukon és a boltozatokon.
Eredetileg itt volt a Főkönyvtár, a Studio del Collegio Romano könyvtára, amelyet Loyolai Szent Ignác alapított a Párizsi Egyetem mintájára.
A ritka kiadásokat tartalmazó, pompás polcokkal borított terem érintetlenül őrzi a Főkönyvtár meghitt hangulatát, ahol a Főiskola rangos intézetének szerzetesei és diákjai tanultak.
A XVII. századi pompás polcokat őrző monumentális helyiségekben neves régészek és művészettörténészek adományaiból és hagyatékából származó részek, valamint a legfontosabb aukciós házak 1800-tól napjainkig feltűnő és értékes aukciós katalógusgyűjteménye található.

Sala della Crociera al Collegio Romano, oggi sede di una sezione distaccata della Biblioteca di Archeologia e Storia dell'Arte.
La Crociera fa parte dell’edificio originario tardo-cinquecentesco, come attestano fra l’altro le insegne araldiche di papa Gregorio XIII sui portali d’ingresso e sulle volte.
In origine qui si trovava la Biblioteca Major, la biblioteca dello Studio del Collegio Romano, fondato da Sant’Ignazio di Loyola sul modello dell’Università di Parigi.
La Sala, rivestita da magnifiche scaffalature contenenti rare edizioni, conserva intatta l'atmosfera raccolta della Biblioteca Major, dove appunto, studiavano i frati e gli allievi del prestigioso istituto del Collegio.
Ospita, negli ambienti monumentali che conservano splendide scaffalature seicentesche, sezioni originate da donazioni e lasciti di insigni archeologi e storici dell’arte e la cospicua e pregevole collezione di cataloghi di vendite all’asta delle più importanti case d’asta dal 1800 a oggi.

Előzmény

Válasz

https://www.facebook.com/photo?fbid=3343997289170532&set=pcb.10160218632603745

Válasz

Biblioteca Vallicelliana
2024.04.10.

https://vallicelliana.cultura.gov.it/
https://www.facebook.com/vallicelliana/

Válasz

Alla Biblioteca Angelica di Roma la XIX edizione del premio OpenArt

Dal 18 al 21 gennaio. Ingresso libero
https://www.radiocolonna.it/cultura-e-spettacolo/alla-biblioteca-angelica-di-roma-la-xix-edizione-del-premio-openart/
2022.01.13.

Martedì 18 gennaio presso la Biblioteca Angelica di Roma, si svolgerà la XIX edizione del premio OpenArt.

Artisti partecipanti : Vittoria Bertolone, Giuseppina Bianchini, Barbara Busetto, Rosalia Maria Cristina Carista, Francesco Castelli, Claudia Clemente, Vincenzo Costanzi, Odette Cuevas Ceron, Antonio Donno, Andrea Felice, Angelica Fortuzzi, Roberta Ghelli, Loredana Giannuzzi, Cesarina Granà, Elena Iorgulan, Katarzyna Lata, Angelica Kosmi, Carla Lupi, Antonio Salvatore Maio, Giacomo Minella, Maria Minio, Francesco Mirarchi, Elisa Patafio, Flavia Piccolo, Davide Quaglietta, Oana Rinaldi, Marlè Robinson, Corrado Ruffini, Cinzia Ruzzetti, Liliana Scocco Cilla, Mauro Sgrazzutti, Ichikawa Taichi, Ilaria Valenzi, Thea Vasta, Domenico Zaccaria, Marina Zanello e Massimo Zanetti.

Per il sesto anno consecutivo, OpenArt presenta il premio presso la sala della Biblioteca Angelica di Roma.
L’evento è stato ospitato, negli anni nelle Sale del Bramante in Piazza del Popolo e presso il Teatro dei Dioscuri al Quirinale.
Uno degli obiettivi del premio OpenArt è far esporre le opere degli artisti selezionati, provenienti da diverse parti del mondo, presso una struttura del Ministero dei Beni Culturali.

Le sezioni in gara : pittura e scultura.

OpenArt 2022

Anche in questa edizione, si è pensato di ospitare all’interno del catalogo generale del premio, una poesia di Marco Corsi tratta dall’ultima raccolta Voci senza voce ed. 2018, già finalista al Concorso Internazionale Michelangelo Buonarroti 2021.

La mostra resterà aperta nei seguenti giorni :

18 gennaio 2022 : 10:30 – 18:00
19 gennaio 2022 : 10:30 – 18:00
20 gennaio 2022 : 10:30 – 18:00
21 gennaio 2022 : 10:30 – 18:00

INGRESSO LIBERO

BibliotecaAngelica.jpg

Válasz

3. José Tolentino de Mendonça bíboros, a Római Anyaszentegyház levél- és könyvtárosa a Vatikáni Rádiónak elmondta, hogy a Vatikáni Könyvtár kibővítése a korral való haladás kifejezésének jele, hiszen egy nemes múltat tükröző intézményről van szó, amely azonban a jövő könyvtárai között is jelen kíván lenni. A nagy változások korszakában elengedhetetlen, hogy a kulturális intézmények megerősítsék múltbéli „magvető” szerepüket, mert

világunknak továbbra is szüksége van a kritikai gondolkodásra, a tudás elmélyítésére, a széles körű keresztény és humanista látásmódra, a transzdiszciplináris, vagyis több tudományterületet átfogó tudásra.

A könyvtáraknak tehát élettel teli helyeknek kell lenniük, olyan modern berendezésekkel felszerelve, amelyek biztosítják kulturális és antropológiai relevanciájukat.

José Tolentino de Mendonça bíboros elmondta azt is, hogy a Vatikáni Apostoli Könyvtár öt évszázada működik, követi és tükrözi a pápaság és a pápák látásmódját. A találkozás kultúrája, amely Ferenc pápa számára oly fontos, a könyvtár és a levéltár esetében is igazi inspiráció, hiszen egy olyan helyszínről van szó, ahol az emlékezet találkozhat korunk eseményeinek kérdéseivel. A könyvtár az a hely, ahol a történelem, a múlt találkozhat a jelennel, új távlatokat nyitva. Kérdéseink új horizontot kaphatnak, elmélyülhetnek. A 21. század könyvtára ilyen élő laboratórium szeretne lenni az ember számára.

A bíboros szerint

korunk egyik legnagyobb „betegsége” a rohanás, a kapkodás, ami a felületesség veszélyét hordozza magában.

A tanulás, a kutatás, a kérdésekre való nyitottság, az igazi tudás iránti szenvedély a szív lassú és hiteles megnyílása egy egyre összetettebb igazság feltárására, hiszen kihívás elé állít bennünket és belső utazásra, a világ valóságába hív minket. A kortárs kultúra számára tehát a könyvtár a komplex valóságról tesz tanúságot. Segítenünk kell egy olyan szemlélet formálásában, amely a valóság bemutatásakor az árnyalatokra, a hangokra, a polifóniára is figyel. Ez pedig mindenkitől megkívánja a meghallgatás képességét. A könyvtár egy nagy akusztikus teremhez hasonlítható, mert segít önmagunk és a világ valóságának meghallgatásában, új és meglepő hangnemben – magyarázta a bíboros.
Elmondta azt is, hogy Pietro Ruffo fiatal olasz művész tárlata a térkép fogalmára összpontosít. A térkép egyfajta elrendezésre utal; amely a tekintetet, a tudást és a világot összerendezi. A térképek elsősorban földrajzi jellegűek, ugyanakkor emberiek is, hiszen érzésekről beszélnek. Léteznek történelmi térképek, de utópisztikusak is. A valóság megismerésére alkalmas térkép keresése a könyvtár jelenkori feladatának metaforája.
2021.11.08.
https://www.magyarkurir.hu/hirek/az-igazi-szepseg-josagbol-szuletik-papa-megnyitotta-az-apostoli-konyvtar-uj-kiallitotermet

Előzmény

Válasz

2. Ezért is avatta föl örömmel a Szentatya a Vatikáni Könyvtár kiállítótermét, azt kívánva, hogy tükrözze a tudomány és a szépség fényét. A térképkiállítással kapcsolatban pedig utalt Fratelli tutti kezdetű enciklikájára, majd arról beszélt, hogy a világnak ma új térképekre van szüksége a tájékozódáshoz.

Az élet a találkozás művészete. A kultúrákat megbetegíti a bezárkózás, amikor már nem kíváncsiak a másikra, amikor nyitás és befogadás helyett kizárják a másikat.

Milyen előnyünk származik abból, ha a határokat őrizzük ahelyett, hogy testvéreinkre vigyáznánk? Isten ezt a kérdést teszi föl nekünk újra és újra: Hol van a testvéred? (vö. Ter 4,9) – hangsúlyozta Ferenc pápa.

A pandémia által megváltoztatott világunkban az emberiségnek új térképekre van szüksége ahhoz, hogy fölfedezze a testvériség, a társadalmi barátság és a közjó értelmét. A zárt blokkok logikája meddő és félreértésekkel teli.

Új szépségre van szükségünk, amely nem egyesek hatalmának szokásos visszatükröződése, hanem a különbözőségek bátor mozaikja;

nem az embert zsarnokként a középpontba helyező rendszer, hanem egy új Naphimnusz, amely az átfogó ökológiában valósul meg – figyelmeztetett a pápa.
Az Egyház legyen nyitott, a találkozás kultúrájának főszereplője – ahogyan azt Ferenc pápa már megválasztása óta hirdeti. Ugyanez érvényes a könyvtárra is. Ne csak a múltat őrizze, hanem legyen a jelen és a jövő határvonala. Felelősen tartsa életben a gyökereket, az emlékezetet, de nyisson a gyümölcsök felé. Együtt álmodjunk új térképeket! Az analógból át kell állni a digitális technológiára, a ránk bízott örökséget új nyelvekre kell fordítanunk. Történelmi kihívás előtt állunk, mellyel bölcsen és bátran kell szembenéznünk – fogalmazott a Szentatya, majd hozzátette, számít az Apostoli Könyvtárra, fordítsa le a kereszténység örökségét és a humanizmus kincsestárát a ma és a holnap nyelvezetére.

Köszönettel fordult végül a pápa a könyvtár dolgozóihoz, akiknek munkája rejtve marad. Rámutatott, hajlamosak vagyunk csak azokat a dolgokat és személyeket értékelni, amelyek látszanak, pedig milyen sokan vannak azok, akik a színfalak mögött viszik előre az életet, a családot, a világot, a társadalmat, a kultúrát.

Előzmény

Válasz

Ferenc pápa megnyitotta az Apostoli Könyvtár új kiállítótermét 2021
2021.11.08.
https://www.magyarkurir.hu/hirek/az-igazi-szepseg-josagbol-szuletik-papa-megnyitotta-az-apostoli-konyvtar-uj-kiallitotermet
https://www.vaticannews.va/hu/papa/news/2021-11/ferenc-papa-felavatta-az-apostoli-konyvtar-kiallitotermet.html

Ferenc pápa november 5-én, pénteken hivatalosan megnyitotta a vatikáni Apostoli Könyvtár új kiállítótermét, illetve megtekintette a Tutti. Umanità in cammino (Mindnyájan. Az úton lévő emberiség) című tárlatot. José Tolentino de Mendonça bíboros, a Római Anyaszentegyház levél- és könyvtárosa beszélt a Vatikáni Rádiónak a könyvtárról és az újonnan megnyílt térképkiállításról.

José Tolentino de Mendonça portugál bíboros köszöntötte a Szentatyát a világ egyik legrégibb könyvtárában, mely híresen gazdag és különleges történelmi iratgyűjteménnyel rendelkezik. Az új terem egy örmény származású amerikai vállalkozó, Kirk Kerkorian adományaiból készült el.

A Szentatya megtekintette a Tutti. Umanità in cammino című tárlatot, amelynek címe utal a Fratelli tutti kezdetű enciklikára. Az alkotó, Pietro Ruffo valós és allegorikus térképeken keresztül ábrázolja az ember igényét arra, hogy meghatározza helyét a világban és ehhez kapaszkodókat találjon.

A pápa beszédében kiemelte, János evangéliumában a kalosz (szép) jelzővel kizárólag Jézusra és küldetésére vonatkoztatva találkozunk. Itt hangzik el Jézus szájából a krisztológiai megnevezés: „Én vagyok a szép pásztor” (vö. Jn 10,11), amit mi rendszerint úgy fordítunk: „Én vagyok a jó pásztor”. Valóban, Jézus a jó pásztor, de egyben szép is. Máté evangéliumában pedig Jézus a tanítványai szépségéről beszél: „Úgy ragyogjon a ti világosságotok az emberek előtt, hogy lássák jó cselekedeteiteket, és dicsőítsék a ti mennyei Atyátokat” (Mt 5,16).

A szépség nem a látszat vagy egy díszítés múló illúziója, a jóság, az igazság és az igazságosság vele rokonértelmű szavak – hangsúlyozta Ferenc pápa. –

Az emberi szív nem csak kenyérre éhezik, nem csak a pillanatnyi túléléshez szükséges dolgokból él. Kultúrára is szüksége van, ami megérinti a lelket, és közelebb viszi az embert mély méltóságához.

Ezért az Egyháznak ki kell állnia a szépség és a kultúra fontossága mellett, válaszolva az emberi lényt meghatározó, végtelen utáni vágyra.

Válasz