Róma: Rómában játszódó irodalmi művek (fórum)

Szeretettel köszöntelek a Róma Közösségi Oldal nyitólapján!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 1401 fő
  • Képek - 4857 db
  • Videók - 1353 db
  • Blogbejegyzések - 3627 db
  • Fórumtémák - 192 db
  • Linkek - 1258 db

Üdvözlettel,
Huszákné Vigh Gabriella
Róma Közösségi Oldala vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Róma Közösségi Oldal nyitólapján!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 1401 fő
  • Képek - 4857 db
  • Videók - 1353 db
  • Blogbejegyzések - 3627 db
  • Fórumtémák - 192 db
  • Linkek - 1258 db

Üdvözlettel,
Huszákné Vigh Gabriella
Róma Közösségi Oldala vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Róma Közösségi Oldal nyitólapján!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 1401 fő
  • Képek - 4857 db
  • Videók - 1353 db
  • Blogbejegyzések - 3627 db
  • Fórumtémák - 192 db
  • Linkek - 1258 db

Üdvözlettel,
Huszákné Vigh Gabriella
Róma Közösségi Oldala vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Róma Közösségi Oldal nyitólapján!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 1401 fő
  • Képek - 4857 db
  • Videók - 1353 db
  • Blogbejegyzések - 3627 db
  • Fórumtémák - 192 db
  • Linkek - 1258 db

Üdvözlettel,
Huszákné Vigh Gabriella
Róma Közösségi Oldala vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

Rómában játszódó irodalmi művek

Ezt a témát Kovács Istvánné Mária Magdolna indította 11 éve

Gyűjtsük ide a Rómában játszódó irodalmi műveket:pl:Emile Zola: Róma (1896 )Lénárt Sándor: Római történetek

Hozzászólások eddig: 149

Új hozzászólás

A hozzászólás hossza legfeljebb háromezer karakter lehet

Ez egy válasz üzenetére. mégsem

Hozzászólások

Huszákné Vigh Gabriella üzente 1 hónapja

Szívinfarktust kapott Andrea Camilleri, a legnépszerűbb olasz krimiíró
2019.06.18.
A Magyarországon leginkább a Montalbano felügyelőről szóló történeteiről ismert Andrea Camillerit egy római kórház intenzív osztályán ápolják.


Szív- és légzőrendszeri problémákkal kellett hétfőn kórházba szállítani a 93 éves olasz krimiírót és filmrendezőt, Andrea Camillerit; a Local.it azt írja, hogy az alkotónak feltételezhetően szívrohama volt.

A római Santo Spirito kórház őt kezelő kardiológusa elmondta, hogy Camillerit újra kellett éleszteni, jelenleg mesterségesen lélegeztetik, az író állapota kritikus.

A szicíliai születésű Andrea Camilleri mintegy 30 detektívregényével tett szert a világhírnévre. Krimijeinek főszereplője egy Salvo Montalbano nevű főfelügyelő, aki a fiktív szicíliai Vigata településről származik.

Montalbano felügyelő történeteiből tévésorozat is készült 1999-ben, amelyet nemcsak Olaszországban, de Ausztráliában, az Egyesült Államokban és Magyarországon is sugároztak. A rádiónál és a filmiparban is dolgozó és alkotó Camilleri detektívregényeit körülbelül 30 nyelvre fordították le világszerte, könyvei sokmilliós példányszámban keltek el Olaszországban, noha nyelvezetük kihívást okozott, mert a szerző a szicíliai dialektust keverte bennük az irodalmi olasszal.
https://hvg.hu/kultura/20190618_Szivinfarktust_kapott_Andrea_Camilleri_a_legnepszerubb_olasz_krimiiro?s=hk

Válasz

Huszákné Vigh Gabriella üzente 1 éve

3. az olaszok? Mondom, még Orvietóig is elmentünk, s bár az enyéim szerették volna Rómát is látni, hiszen egy ugrásnyira volt, visszafordítottam az utazás irányát. Féltem Rómától. De a családom miatt, bár évtizedek után, mégis meg kellett mutatnom a Várost. Ugye így mondják? Nápolyt látni és meghalni. Rómát újra látni nekem kis halál volt. Nem az az igazi halál, a saját halál, amiről Rilke beszél, s melyben ahogy Ágnes fordította, vágy van s értelem.

Elmondom, hogyan él bennem ez a két Róma.

1947 végén és ’48-ban Róma kis nagyváros volt. Mihelyt így-úgy befészkeltük magunkat benne, minden épület vagy rom lassan ismerős lett, némi túlzással még az emberek is. Mintha még köszönnének is egymásnak ismeretlenül, ahogyan Körmenden vagy Mátészalkán. És a circolarén, vagyis a Tevere menti körvillamoson utat adnak udvariasan: perme’sso, perme’sso, szabad. Weöres Sándor szerint milyen volt Róma? Mint Kecskemét. Ült, gubbasztott Weöres a Magyar Akadémia csodás freskójú palota-termében, Károlyi Amyval együtt nekik volt az egyetlen palota-szobájuk és többnyire dideregve ágyban feküdtek naphosszat. A karácsony utáni napon megszűnt a fűtés, dermesztő hideg volt, óriás jégcsapok lógtak a Farnese-palota előtti szökőkutakon. Az isten szerelmére, Sanyika, nézzetek azért körül, induljatok ki erre vagy amarra – mondta Kerényi Károly. (Weörest kisfiús jellegével, gyerekhangjával, intim kedvességével mindenki Sanyikának hívta, pedig már idős volt, harminckét éves.) Mit nézzek? Ha mást nem, legalább az eget nézd, Sanyika! – mondta Kerényi. Legalább Róma egét!
Bővebben:
.Két Róma
Emlékezés, 1948–1993
http://dia.jadox.pim.hu/jetspeed/displayXhtml?docId=0000000946&secId=0000091930&mainContent=true&mode=html

Válasz

Huszákné Vigh Gabriella üzente 1 éve

2.Két Róma
Emlékezés, 1948–1993
http://dia.jadox.pim.hu/jetspeed/displayXhtml?docId=0000000946&secId=0000091930&mainContent=true&mode=html
Mit számít ez! Rómában voltunk, nem sokkal, két évvel a háború után. Túléltem a katonáskodást, a fogolytábort, egymásra találtunk a feleségemmel, fiatalok voltunk, mindketten húszas éveinkben, és képtelenül szerettük egymást (igen, egy életre szólón), és kibontakozóban volt közös szellemi életünk is, amelynek volt már némi írói aurája. Ott, Rómában ért bennünket a hír, hogy Ágnes első kötetével Baumgarten-díjat kapott, Mándyval, Szentkuthyval együtt, mégpedig Schöpflin Aladártól (elmondhatatlan megtiszteltetés nem, dehogy afféle Kossuth-díj), mégha Ágnes naponta magát kínozva kínzott engem azért, mert ezen a valóban nagy pillanaton nem lehetett jelen, de kétfelé szakadni kissé nehéz. Én meg történetesen kritikus voltam, irodalmi folyóirat-szerkesztő, már-már ismert.

Rómában voltunk. Annyi bezártság és rémség után. A hidak nélküli, összerombolt Budapest után. A világot akartuk. Az egész világot, nyelni, magunkba tömni, fuldokló hevesen. Mindent részletekben ízlelni, de az egész földgömböt, ha lehetne, bekebelezve. Közös életünk csúcs-pillanata volt ez, a mindent vágyó-ígérő ifjúságé.

Dehogy akartam én Rómába még egyszer elmenni. Ismételni azt, amit úgysem lehet. Belépni újra ugyanabba a folyóba? Nemcsak a folyó vize más, mi is mások vagyunk. Az örök tenger nem tükrözheti, vetítheti elénk azt, akik egyszer voltunk. Nekünk is megvan a magunk idő-folyója.

Nem Róma, hanem úgy általában az olasz táj, az más. Olaszország számomra mindig is az úti vágy telje volt. Soha, egyetlen porcikám sem kívánkozott a németekhez, sőt még a franciákhoz sem nagyon. Évek teltek el, amíg a német beszéd, hanghordozás, életmód közömbössé nem vált számomra, egy új generációjuk kellett, míg rokonérzést galvanizáltak belém. A költőik kellettek, legfőképpen Rilke. De ha már róluk esett itt szó, a németek nosztalgiája az olasz dél felé, az olyan heves volt bennem is, hogy képtelen nagy példát mondjak, mint Goethéé volt. Az egyetlen, a Pó folyó és környéke kivételével, az egész lankás, dombos, olykor zegzugos hegyvidék, s a hegyek ormán a városok, az egész olasz változatosság számomra gyönyörűség. Olaszország: édes.
8
Jártam is Olaszországot Verával, második feleségemmel és fiammal többször is. Az adriai tengerpart fövenyétől a toszkán és az umbriai vidéken át, végig az Égei-tenger partjáig. De nem Rómáig. Déli irányban még Orvieto képtelenül szép városáig is elmentünk, az is magaslatra épült, isten tudja miért ilyen festőiek az

Válasz

Huszákné Vigh Gabriella üzente 1 éve

Két Róma
Emlékezés, 1948–1993

Nem lehet kétszer ugyanabba a folyamba belépni

Hérakleitosz (Plutarkhosz morálja nyomán)

Tudtam, hogy Rómába nem szabad elmenni. Többé nem. Soha.

Nagy a világ, sokfelé lehet utazni. Voltam is elég sok helyen. Bár a sokféleképpen tapasztalt jelenlét nagyon is kihagyásos. Nem úgy lepergethető, mint afféle film vagy videoszalag. Az emlékezés egyfelől hézagos, olykor tompa is lehet, máskor meg éles, kimerevített. Többnyire görgő monoton hullámokra emlékezünk, melyekre egyszerre váratlanul felszökken a hab és szikrát vet a napfény. A bennünk élő emlékfolyam igazából ilyen pillanatokból áll. Gyönyörű vagy éppen kínzó pillanatokból.

Tudtam, hogy Rómába nem szabad többé elmennem. Hiszen egykor Nemes Nagy Ágnessal voltam ott, 1948-ban, hónapokon át. S ami ott velem történt, villámerejű volt. Mintha pillanatról pillanatra, újra és újra villámlana. Olyan tetőpont-élmény volt, amelyet visszanézve boldogságnak tekinthet az ember. Igen, amikor már róla emlékezik. De hát ha meggondolom, nekem az emlékezés rózsás köde sem kellett. Az egykori római létezés már-már közvetlen tetőpont-érzés volt. Hosszan tartó áradó érzés, mégha a mindennapok folyamatában tele is volt kicsinyes feladatokkal, apró, olykor bajjal járó problémák sokaságával, olyan nevetséges keservekkel, hogy nem jó reggel kikelni az ágyból, mert kőpadlós a fűtetlen szoba (szinte égeti a meztelen lábat), hideg a felhúzott ruha, bárhogy is kapkodja magára az ember, majd villanyrezsón melegíti a kezét, míg közben kávét vagy teát csinál. Végül a fagyos folyosón át kénytelen kiszaladni a test dolgai miatt. Utálat. Dermesztő hideg, vagy éles, csalékonyan melegítő fény, az ember nemigen szeret felkelni. Még akkor sem, ha már szinte kivetné az ágy vagy kényszeríti az idő. Bamba vagy melankolikus ilyenkor, kivált, ha sirokkó van, s mivel az idegzet transzformáló hatású, ingerült lesz, ha társa sajátos idegzete folytán ilyenkor a szokottnál mindig is ingerültebb.

Ezt a fűtés nélküli januári létezést különben Ágnes egy kiadatlan vers-vázlatában megírta Róma címmel:
A magasnyakú, fekete pulóver,
a hajad, mint spanyol fiúk haja,
s előtted, piros bakelit-pohárban,
egy tinta-lila csokor ibolya.
7
Kövér ecsettel kenték ezt a képet.
Be kár, hogy látszik rajta a lehellet,
mely szád körül, mint cigarettafüst jár,
belengve a jeges palota-termet.
Kint január. Csikorog a kötélen
a ruha, míg a bóra ráncigálja,
és odalent, a szökőkutakon
a jégcsapok szikrázó körszakálla.
Jaj, megfagyunk, jaj, csontig vág a fény,
lóg a szögön a hazai szalonna,
s mint mikor felmentünk a Pantheonra,
úgy szédelgünk a szoba közepén.

Válasz

Huszákné Vigh Gabriella üzente 1 éve

Két Róma című esszéjében Lengyel Balázs felidézi a két alkalmat, amikor az örök városba látogatott, miközben Nemes-Nagy Ágnessel a húszas éveikben kezdődött szerelmük története bontakozik ki soraiból. Pár évvel a háború után Lengyel Balázs, Nemes Nagy, Pilinszky, Weöres, Ferenczy és még jó páran lehetőséget kaptak arra, hogy – mint később kiderült – a vasfüggöny legördülése előtti utolsó hónapokat az örök városban töltsék.

Az író újabb látogatása évtizedekkel későbbre esett, akkor már második feleségével, Kerek Veronikával és fiával – egyben Nemes Nagy Ágnes hagyatékának kezelőjével – utazott oda.
2018.01.08.
Az író, aki az Újhold szerkesztője is volt, közös életük csúcspontjaként emlékezik vissza Rómára mint a mindent vágyó, ígérő ifjúság kiemelkedő állomására. „Tudtam, hogy Rómába nem szabad többé visszamennem – írja később –, hiszen egykor Nemes Nagy Ágnessel voltam ott. […] S ami ott velem történt, villámerejű volt. [… ] Olyan tetőpont élmény, amelyet visszanézve boldogságnak tekinthet az ember” – fogalmaz emlékezésében. Közös életük 14 évig tartott, szellemi kapcsolatuk azonban soha nem szakadt meg.
http://dia.jadox.pim.hu/jetspeed/displayXhtml?docId=0000000946&secId=0000091930&mainContent=true&mode=html
http://magyaridok.hu/kultura/ket-roma-harom-irodalmi-szerelem-2651350/

Válasz

Huszákné Vigh Gabriella üzente 2 éve

Pallós Tamás – Solymári Dániel: Ferenc pápa útján – 21. századi beszélgetések. Athenaeum Kiadó Kft., Budapest, 2016. 3990 forint
2017.01.02.
Ferenc pápa: Isten áldja a magyarokat!
http://mno.hu/konyveshaz/ferenc-papa-isten-aldja-a-magyarokat-1379090

Válasz

Huszákné Vigh Gabriella üzente 2 éve

„Ferenc pápa útján” – Stúdióbeszélgetés Solymári Dániel szerkesztővel egy szokatlan pápakönyvről
2016.12.22.
http://hu.radiovaticana.va/news/2016/12/22/st%C3%BAdi%C3%B3besz%C3%A9lget%C3%A9s_solym%C3%A1ri_d%C3%A1niel_szerkeszt%C5%91vel_egy_szokatlan_p%C3%A1pak%C3%B6nyvr%C5%91l/1280994

Solymári Dániel publicista és Pallós Tamás újságíró közös szerkesztésében az Athenaeum könyvkiadónál jelent meg a közelmúltban a „Ferenc pápa útján, 21. századi beszélgetések” című könyv. A jellemzően fehérborítós, sárgabetűs című könyvet a két szerkesztő a szerdai általános kihallgatás után személyesen nyújtotta át Ferenc pápának, aki megköszönte azt és kijelentette, hogy „Imádkozik a magyar nemzetért”.

A stúdióbeszélgetés során Solymári Dániel szerkesztő kifejti, hogy valójában egy virtuális kerekasztal beszélgetést hoztak létre, ahol a megszólított tizenkét személy Ferenc pápa gondosan kiválasztott gondolataival szembesül és azokra ad választ. Nagy munkát jelentett Ferenc pápa megszólalásaiból azokat kiválogatni, melyek személyre szabottan illenek a beszélgetéspartnerekhez, akik pedig a mai magyar társadalmat széles skálán képviselik. Minthogy Ferenc pápa üzenete nemcsak katolikusokat érint meg, és nemcsak keresztényekhez és egyáltalán hívőkhöz szól, hanem a mai gondolkodó és felelősséget vállaló kortársat célozza meg, választották a következő személyeket: Oláhné Jolán, a monostori szegénytelep lakója, Bagdy Emőke pszichológus, Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát, Köves Slomó vezető rabbi, Fabinyi Tamás evangélikus püspök, Vizi E. Szilveszter orvos-farmakológus, az MTA korábbi elnöke, Farkas Beáta közgazdász, Haranghy Csaba, a Fővárosi Vízművek vezérigazgatója, Tulassay Tivadar gyermekorvos, nefrológus, Kozma Imre, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Alapító elnöke, Beer Miklós váci megyéspüspök.

Válasz

Huszákné Vigh Gabriella üzente 2 éve

Részletek Bikácsy Róma-könyvéből
2016.11.30.
Róma aszexuális város. Nem tudom, ki döbben meg erre a hírre; szeretném, hogy döbbenve-dühösen ellentmondjanak, legyintve dühöngjenek, idegesen és nevetve olvassák. Márpedig Róma valóban aszexuális város. Vagy inkább: aszexuális lesz, aki belemélyed. A városnak, mint az itt születetteknek, nincs elfojtandó titka. Az csak a betelepülteknek van, Fellininek vagy Pasolininek. Nanni Morettinek például semmi, hacsak nem a vízilabda-szomj, egyszersmind kommunista légszomj, az a bizonyos “palombella rossa” – na, ezt hogy fordítanátok? (Én “vörös átverésnek” – a magyar filmcím nem adta vissza jól.)

Ez a város inkább férfi, mint nő. Nem feminin, bár nem is férfias. Leginkább egy Mamma és a Kisfiának szétválaszthatatlan ötvözete. Ebben Fellini és Pasolini teljesen egyetértett, pedig mindenben különbözött a véleményük, sőt látásuk is. Mamma Róma. És Fellini-Róma. Fiatal nőnek nincs bennük nagy szerepe. Csak a Nyolc és félben látható valami kamasz-vizió a háremről. Csak itt suhanhat át Claudia Cardinale – tisztaszép lány a forrásnál – ez is képzelet, mondanom sem kell, semmi köze Rommához, nincs ennek az álomnak semmi köldökzsinórja a városhoz, mint ahogy a Dolce vita hamvas tengerparti pincérlányának sem: a női erotikát és vonzást elsöpri, beolvasztja, felfalja maga Róma. Erősebb, mint a nők.

Rómeó és Júlia nem itt, Laura és Beatrice nem itt, senki sem itt élt s halt bele nagy szerelembe. Sem a szexnek, sem a kínsötét szerelemnek nem hazája az Okkerváros. (Én azért egy könyvtárban felfedeztem Abélard és Héloïse-t, az igaziakat, az eredeti levelezést, sőt, kalandorosan majdnem elloptam, ezt majd elmondom később.)

Éltes Tevere-parti bámész, tán lehet erről szavam. Nőt én itt nem bámultam, nőt nem éreztem, bugyit lehúzni, letépni nem vágytam. Szoknya alá sem. Hacsak nem a Mamma-város szoknyája alá. Genthon István szép értelemmel, mégszebb érzelemmel meséli csodás kis könyvében, hogy 1940 körül külön tanulmány-sétát tett a Trasteverén, az új, friss, egészséges római nőtipus megfigyelése céljából – efféle tanulmányútnak már a gondolata is bizonyítja a város tökéletes és kikezdhetetlen aszexualitását. Az Utas és holdvilág sem sugároz mást, Mihály trasteverei kalandja ellenére: kaland igen, de nem szexualitás, Róma varázsa egészen másban van.

http://uj.terasz.hu/main.php?id=egyeb&page=cikk&cikk_id=4873

Válasz

Ugrás a(z) oldalra

Ez történt a közösségben:

Bakonyi Márk írta 14 órája a(z) Az Ozsvári-borító híréhez blogbejegyzéshez:

Kár, hogy hazánkban sokan nem látnak át a szitán... el...

Huszákné Vigh Gabriella írta 1 napja a(z) Fórum fórumtémában:

Via Alessandrina, un busto dell'antica Roma affiora...

Huszákné Vigh Gabriella írta 1 napja a(z) street art fórumtémában:

Fiori, animali e paesaggi: i colori invadono il mercato di San ...

Huszákné Vigh Gabriella írta 1 napja a(z) Aktuális mindenféle fórumtémában:

Ponza, la guerra degli affitta- sdraio: battaglia tra...

Huszákné Vigh Gabriella írta 2 napja a(z) Gyász fórumtémában:

https://roma.corriere.it/foto- ...

Huszákné Vigh Gabriella írta 2 napja a(z) Gyász fórumtémában:

Andrea Camilleri riposa al Cimitero Acattolico 2019.07.19...

Huszákné Vigh Gabriella írta 2 napja a(z) Gyász fórumtémában:

Roma, biglietti, fiori e tanta commozione. In migliaia per ...

Huszákné Vigh Gabriella írta 2 napja a(z) Fórum fórumtémában:

Fori Imperiali, nuova sorpresa dagli scavi: riemerge busto in ...

Huszákné Vigh Gabriella írta 2 napja a(z) Svájci gárdisták fórumtémában:

Műanyagmentes lesz a Vatikán 2019 2019.07.19. A Vatikán a ...

Huszákné Vigh Gabriella írta 2 napja a(z) Trevi kút fórumtémában:

Római szenátornak öltözve mászott be egy férfi a Trevi...

Szólj hozzá te is!

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu