2. Lényegében a ChatGPT-t birtokló OpenAI "Bűnüldözési szabályzata" megállapítja, hogy parancs vagy bírósági végzés megléte esetén a felhasználói adatok és kérések átadhatók a hatóságoknak. Az a szempont, amely azonban még jobban elgondolkodtat bennünket, az a lehetőség, hogy vészhelyzet esetén bírósági engedély nélkül is küldjünk jelentést.

Annak eldöntése, hogy mit és kit kell bejelenteni, három szinten zajlik. Az első szinten a biztonsági algoritmusok "veszélyes" kulcsszavakat és kontextusokat keresnek, a második szinten az emberi auditorok felmérik, hogy valós kockázatról van-e szó, a harmadik szinten pedig a rendőrséggel vagy a sürgősségi szolgálatokkal való kapcsolatfelvétel történik. A mai napig csak öngyilkossági fenyegetések, bejelentett mészárlások, gyermekbántalmazás esetén lehet panaszt tenni, de egy ilyen eszköz jövőbeni használatának kritikussága nem kerüli el.

Ahogy Ghiglia elmagyarázza: "Egyetlen beszélgetés sem igazán magánjellegű. Minden szó lehet egy fájl: ez az új normális. A biztonság és a szisztematikus megfigyelés közötti határvonal napról napra elmosódik. És a kérdés már nem az, hogy irányítanak-e minket, hanem az, hogy ki irányít minket, milyen kritériumokkal, és hogyan tudjuk megvédeni szabadságunkat és digitális identitásunkat, amikor az ítélet csendben és kérlelhetetlenül történik egy algoritmuson keresztül."

Dióhéjban, ki biztosítja, hogy a jövőben a mesterséges intelligencia vagy a felhasználói kérdések segítségével végzett kereséseket ne használják fel politikai célokra?

Aztán van egy paradoxon, hogy Ghiglia rámutat: "míg Brüsszel megosztott a biztonság és az alapvető jogok közötti kompromisszumban, a magán multinacionális vállalatok már végrehajtották teljes ellenőrzésüket".
Ezért magyarázza az adatvédelmi garanciavállaló tagja: "A technológiát nem lehet megállítani, de feltétlenül vissza kell térnünk adataink elsajátításához: egyértelmű szabályok, valódi tárolási korlátok, a hatóságok kéréseinek átláthatósága, konkrét eszközök a törléshez és az ellenőrzéshez.
Csak így tudjuk használni a mesterséges intelligenciát anélkül, hogy hatalmat adnánk neki, hogy felhasználjon minket."
A technológia gyakran becsap minket, hogy azt gondoljuk, szabadabbak vagyunk, de a valóságban végül jobban irányítanak minket, így veszélyeztetjük szabadságunkat.
2025.09.25.
https://www.ilgiornale.it/news/politica/lultima-follia-chatgpt-adesso-pu-denunciarti-2542004.html

Előzmény

Válasz

A ChatGPT legújabb őrülete: most jelenthet téged
Ghiglia (adatvédelmi garancia): "Adatainkat elolvassuk és elemzik. Minden mondatból egy fájl születhet"
2025.09.25.
https://www.ilgiornale.it/news/politica/lultima-follia-chatgpt-adesso-pu-denunciarti-2542004.html

Ami néhány évvel ezelőtt még távoli disztópikus jövőnek tűnt, ma a mesterséges intelligenciának köszönhetően (vagy miatta) valósággá vált. A legújabb újdonságban van valami zavaró, és konkretizálja az új technológiák által az életünk feletti társadalmi ellenőrzés legrosszabb félelmeit. A mesterséges intelligencia valójában a magánbeszélgetések szűrésével, elemzésével és szükség esetén jelentésével jelentheti az állampolgárokat a hatóságoknak.

Ennek az orwelli sodródásnak a témáját felveti Agostino Ghiglia, az olasz adatvédelmi garanciavállaló tagja, aki elmondja az Il Giornale-nak, hogy "minden szó fájllá válhat. A biztonság és a tömeges megfigyelés közötti határ napról napra vékonyodik."

"A ChatGPT, a Claude, a Copilot, a Gemini – magyarázza Ghiglia – mind ellenőrzik, szűrik, archiválják és csevegéseket küldenek a hatóságokat fenyegető veszély esetén, bár különböző módon. Az algoritmusok átvizsgálják a beszélgetéseket, szűrik a kulcsszavakat, mintákat hoznak létre, tárolják az azonnal lekérdezhetővé váló adatokat; Aztán megérkezik az ember, aki eldönti, hogy átadja-e az aktát a hatóságoknak. Személyes adatainkat tároljuk, kereszthivatkozunk, olvassuk, elemzik. Most a gyanú egy mintából fakadhat, nem pedig egy tényből."

Válasz

Több mint 25 éven át húzta le a turistákat a Colosseum jegyértékesítő rendszere, a hatóság 20 millió eurós bírságot szabott ki
2025.04.08.
Csaknem 20 millió eurónyi bírságot szabott ki Olaszország csalásellenes hatósága arra a cégre, amely 1997 és 2024 között felelt a Colosseum belépőjegyeinek árusításáért. A hatóság azt közölte, hogy a CoopCulture nevű cég szándékosan nem tett ellene, hogy más vállalatok online felvásárolják a jegyeket, így arra kényszerítette a látogatókat, hogy drágábban vegyenek belépőt a közvetítő cégektől, akik ezért szintén büntetést kaptak.

A 2023-ban indult vizsgálat során kiderült, hogy az online vásárolható olcsóbb jegyeket pillanatokon belül automatizált eszközökkel felvásárolták más cégek, és drágábban továbbértékesítették. Ezért a helyszínen is már egyáltalán nem tudtak jegyet venni az odalátogatók, csak a többi cég közvetítésével.

A vizsgálódó hatóság szerint a CoopCulture nem tette meg a kellő lépéseket ennek a megakadályozására, ami évente több száz millió eurónyi kárt okozott a turistáknak. Bírságot kaptak azok a cégek is, akik a visszaélésszerű továbbértékesítést folytattak. A hat cég között olasz mellett német, holland és ír vállalatok is voltak, akik felvásárolták az olcsó belépőket a CoopCulture honlapjáról.

A hatósági közleményből nem derült ki, hogy a turisták ez idő alatt mennyivel drágábban jutottak hozzá a jegyekhez. A Hvg szerint fejenként 18 euróért lehet meglátogatni a Colosseumot és a Forum Romanum egy részét fedő archeológiai parkot. A belépés ingyenes a római lakosok számára, de kedvezményben részesülnek a gyerekek, tanulók, idősek is, ha az Európai Unió állampolgárai.

Válasz

2. A hétfőn kezdődött támadások DDoS (Distributed Denial-of-Service) technikákat alkalmaznak, amelyek során a weboldalakat hozzáférési kérésekkel árasztják el, hogy működésképtelenné tegyék őket. A kiberbiztonsági szakértők ezeket az incidenseket propaganda célú, demonstrációs akcióknak minősítették, amelyeknek korlátozott hatása van a tényleges szolgáltatásokra és műveletekre. A Noname057(16) gyorsan magára vállalta a támadásokat a közösségi médiában, azt állítva, hogy azok megtorlásként történtek Sergio Mattarella olasz elnök megjegyzéseiért, aki a közelmúltban Oroszországot a Harmadik Birodalomhoz hasonlította. "Mattarella oroszgyűlölő összehasonlításaiért Olaszország DDoS rakétákat kap tőlünk a weboldalaira” - posztolta a csoport az X-en.
A kibertámadások kezdete egybeesett azzal, hogy az orosz külügyminisztérium szóvivője, Marija Zaharova ismét elítélte Mattarella megjegyzéseit, és arra figyelmeztetett, hogy szavai „nem maradnak következmények nélkül”. Az olasz Nemzeti Kiberbiztonsági Ügynökség közbelépett, hogy figyelmeztesse az érintett vállalatokat, és segítsen a szolgáltatások helyreállításában. A La Stampának adott interjújában az ügynökség igazgatója, Bruno Frattasi prefektus tartózkodott attól, hogy a támadásokat közvetlenül politikai szereplőnek tulajdonítsa, de elismerte azok ideológiai jellegét. "Nem tudom megmondani, hogy van-e politikai kiagyaló a háttérben, mivel senki sem hagy elég egyértelmű digitális ujjlenyomatot” - jelentette ki Frattasi.

"Ezeknek a támadásoknak azonban nyilvánvaló ideológiai motivációjuk van, amit maguk a kiberbűnözői bandák is nyíltan hangsúlyoznak”. Megjegyezte továbbá, hogy „az ismétlődő DDoS-kampányok gyakran egybeesnek intézményi nyilatkozatokkal, mint ebben az esetben Mattarella megjegyzéseivel”, hozzátéve, hogy az ilyen offenzívák célja a dezinformáció terjesztése és a közbeszéd aláásása is. "Ezeknek a csoportoknak az a céljuk, hogy egy európai állásponthoz igazodó nyugati országot sebezhetőnek állítsanak be” - mondta.

https://sg.hu/cikkek/it-tech/160474/oroszbarat-hackerek-mar-a-harmadik-egymast-koveto-napon-tamadjak-olaszorszagot

Előzmény

Válasz

Oroszbarát hackerek már a harmadik egymást követő napon támadják Olaszországot
2025.02.20.
Sergio Mattarella olasz elnök közelmúltbeli, Oroszországot a Harmadik Birodalomhoz hasonlító megjegyzéseire válaszul a Noname057(16) oroszbarát hackercsoport fokozta Olaszország elleni kiberkampányát, és három egymást követő napon több támadást hajtott végre, amelyek kritikus pénzügyi és állami infrastruktúrát céloztak.
A Noname057(16) oroszbarát hackercsoport már a harmadik egymást követő napon Olaszországot célzó kibertámadások sorozatát hajtotta végre. Szerdán a csoport legutóbbi offenzívája pénzintézetekre, fegyvergyártókra és tömegközlekedési vállalatokra összpontosított. Az érintett szervezetek között volt a Mediobanca, a Nexi, a Benelli, a Fiocchi és a Danieli. A hét elején a hackerek mintegy 20 weboldalt vettek célba, köztük az olasz Guardia di Finanza, a Carabinieri és több kormányminisztérium - az Ipari és Made in Italy, a Külügy, a Gazdaság, az Infrastruktúra és Közlekedés, valamint a Gazdaságfejlesztés - honlapjait.

https://sg.hu/cikkek/it-tech/160474/oroszbarat-hackerek-mar-a-harmadik-egymast-koveto-napon-tamadjak-olaszorszagot

Válasz

3. Összefutnak a nemzetközi szálak

A cég évek óta bányászta a minisztériumi adatokat, de rendőrségi lehallgatások alapján az ügy nem áll meg Olaszország határainál. Ezek szerint több külföldi vevő is érdeklődött a milánói cég által begyűjtött bizalmas információra.

2023 februárjában például két izraeli Moszad-ügynök is járt a cég irodájában, akik egy 1 millió euró értékű nyomozással. Gallóéknak több orosz állampolgár pénzügyi tevékenységét kellett volna felgöngyölítenie. Pontosabban ki kellett deríteniük, hogy milyen úton jut el a pénz az orosz elittől a Wagner-csoportig. A megszerzett információt a szerződés szerint a Vatikánnak kellett elküldeniük.

Azt nem tudni, hogy miért, vagy hogy hogy kerülnek össze az oroszok, Izrael és a Vatikán, ahogy az sem, hogy jutottak el a – most már gyanítottan – kétes ügyletekbe is belekóstoló olasz nyomozócéghez.

Az izraeli ügynökök nem is csak pénzt, hanem információt is felkínáltak: az Európai Parlamentet megrengető Katargate korrupciós ügy „eredeti dokumentumait”, valamint olyan információt, ami segített volna az Equalize egyik állítólagos ügyfelének, az Eni olasz energiaipari vállalatnak. Ezek elvileg arról szóltak, hogy olasz cégek illegálisan iráni gázt szállítanak. Az Eni annyit megerősített a Politicónak, hogy korábban felbérelték az Equalize-t, hogy nyomozásukkal segítsék a „stratégiáját és védelmét különböző büntető- és polgári ügyekben”, de nem állításuk szerint nem tudtak a cég vádban megfogalmazott illegális tevékenységéről. Emellett közleményben jelezték, hogy az ő rendszereiket nem érte támadás.

Kiszivárgott dokumentumok szerint Calamucci többször is beszélt arról, hogy több tucat hekker segíti az angol Colchesterből, emellett amerikai és litván szervereket is használtak, mert úgy érezték, hogy így kevésbé sebezhetőek. Az ügyészség már elrendelte a litvániai szerverek lefoglalását, és lehet, hogy a brit kollégáktól is segítséget kérnek.
2024.11.03.
https://telex.hu/kulfold/2024/11/03/olaszorszag-hekkertamadas-adatszivargas-nyomozas-vatikan-izrael-egyesult-kiralysag

Előzmény

Válasz

2. Az egyik feltört adatbázis például gyanús pénzügyi tevékenységeket mentett el, egy másik, ami az adóhatósághoz tartozott, banki ügyleteket, rezsiszámlákat, jövedelemigazolásokat figyelt, egy harmadikra pedig rendőrségi nyomozások anyagai kerültek fel. Egy lehallgatott beszélgetésben a hekker azzal büszkélkedett, hogy

800 ezer ember adatait szerezte meg, amiket 2019 márciusa óta eladott olyan ügyfeleknek, amik azokat vállalkozók és politikusok zsarolására használtak.

A hekkercsoport a vád szerint több mint 3,1 millió eurót gyűjtött így össze.

Egyelőre a cégvezető Gallo, Calamucci, Massimiliano Camponovo magánnyomozó és Giulio Cornelly, egy tech- és kiberbiztonsági cég tulajdonosát tartóztatták le. Csütörtökön már tartottak egy bírósági meghallgatást, de egyikőjük sem válaszolt kérdésekre. Gallo ügyvédje szerint tagadja a vádakat, de hajlandó „gyümölcsöző tárgyalást” folytatni a nyomozókkal, ha már látta a jogi dokumentumokat. Calamucci is hajlandó tisztázni dolgokat, ha megismeri az ügy hátterét, de ügyvédje szerint a vádak egy része lehetetlen.

A vád szerint a vírus mellett Calamucciék belsős emberektől is kaptak segítséget, így az ellenzék arra is választ követel Melonitól, hogy mekkora felelősség hárul az államigazgatásra.

Előzmény

Válasz

Hekkerbotrány rázza meg Olaszországot, a volt miniszterelnök és államfő adatait is ellopták 2024
2024.11.03.
https://telex.hu/kulfold/2024/11/03/olaszorszag-hekkertamadas-adatszivargas-nyomozas-vatikan-izrael-egyesult-kiralysag

Óriási hekkerbotrány bontakozik ki éppen Olaszországban, egy korábbi miniszterelnök is szerepel a támadók befolyásos áldozatai között, derül ki a Politico cikkéből. Az adatlopás mögött egy Equalize nevű kiberbiztonsági cég áll, a hekkercsoport az elmúlt években több millió eurót zsarolt ki befolyásos emberektől, akiknek az adatait megszerezték.
Kormányzati rendszereket fertőztek meg

A céget és az akciót többek között Nunzio Samuele Calamucci vezette, aki korábban azt állította, hogy az Anonymus hekkercsoport tagjaként korábban sikeresen betört a Pentagon rendszerébe. Ezúttal azonban valamivel könnyebb dolga volt, ugyanis az Equalize fejlesztői kaptak egy adatbázis-kezelői megbízást a belügyminisztériumtól.

A vádirat szerint azonban amikor este lelassult az adatforgalom a minisztériumi szervereken, akkor a szakembere rávetették magukat az azokon található, elképesztő mennyiségű bizalmas információra, és letöltötték több ezer befolyásos olasz állampolgár személyes adatait, sok esetben pénzügyieket is.

Az áldozatok között volt Sergio Mattarella olasz elnök és Matteo Renzi korábbi miniszterelnök, de jelenlegi kormánypárti politikusok adatai is kiszivárogtak.

Keddig már négy embert letartóztattak, és további 60 ellen nyomozás indult – köztük Leonardo Maria Del Vecchio, a már elhunyt Luxottica-alapító milliárdos, Leonardo Del Vecchio fia is. Az eset komoly fejtörést okozhat Giorgia Meloni kormányának, ami most kénytelen magyarázkodni – és át kell nézniük a biztonsági rendszereket.

Az Equalize valójában egy magánnyomozó cég, amit egy korábbi rendőr, Carmine Gallo vezet, de a cég Enrico Pazzali üzletember tulajdonában van. Az ő ügyvédei azt állítják, hogy Pazzalinak semmi köze az esethez. Calamucci és társai egy vírust juttatott a kormányzati rendszerbe, amivel távolról is hozzáfértek a szerverekhez.

Válasz

10. Mi van az oroszokkal?

A mesterséges intelligencia ukrajnai működésével kapcsolatban lényegében egy ukránok által működtetett amerikai technológiáról beszélhetünk. Ennél sokkal kevesebb információnk van arról, hogy az oroszok hogy állnak ezen a területen.

Keleti Arthur szerint a nyugati szankciók elég erősen befolyásolják Oroszország informatikai kapacitásait, fejlődési potenciálját. A háború kitörése után és az első mozgósítási hullámkor sokan hagyták el az országot, és az emigrálók között nagy számban vannak informatikusok, hiszen az ő tudásuk minden országban nagyon kelendő. De nem is teljesen új problémáról van szó: a rendszerváltás után a gazdasági nehézségek miatt nagyon sok mérnököt és magasan képzett szakembert leépített az orosz hadsereg, közülük sokan már akkor elhagyták az országot.

És a szankciók miatt a legmodernebb mikrocsipek Oroszországba való exportja is szinte teljesen ellehetetlenült. Márpedig az MI használatához nagyon komoly számítási kapacitás kell – tette hozzá Keleti. Ez is negatívan befolyásolhatja a fejlődési lehetőségeiket. Viszont nyilván nem lehet teljesen leírni az oroszok képességeit. Nekik is van már ember nélküli, MI vezérelte lopakodó harci repülőgépük, bár kétséges, hogy bevethető állapotban van-e már, vagy inkább még csak prototípusról van szó.

Azonban a szakértő szerint sokakat meglepett, hogy Oroszország mennyire sebezhető kibervédelmi szempontból. A háború kitörése óta sokszor törtek már fel oroszországi kritikus infrastruktúrát, és időnként nagy elérésű állami médiumok adásait is meghekkelik.

2023.05.16.

https://telex.hu/tech/2023/05/15/mesterseges-intelligencia-haboru-orosz-ukran-palantir-most-kezdjuk-csak-latni-mire-is-kepes-a-mesterseges-intelligencia-egy-haboruban

Előzmény

Válasz

9. Azt is egyre jobban érti, hogyan gondolkodik az ellenség

Keleti Arthur úgy véli, az MI egyre inkább fel tud építeni magában mentális képeket is, tehát vannak elképzelései arról, hogy az ellenséges katona hogyan gondolkodhat, és várhatóan milyen döntéseket hoz majd.

És az új MI-modelleknek nagyon jó a multimodális képességük is, azaz jobban fel tudnak ismerni dolgokat. Ha, mondjuk, a korábbi MI-knek mutattunk egy olyan képet, amelyen egy autó van, amelynek a tetején egy ember egy vasalódeszkán inget vasal, akkor nem tudták értelmezni a látványt. Az új rendszerek azonban nemcsak hogy tudják értelmezni, hanem azt is értik, hogy mi benne a vicces, miért veszélyes stb. Képessé váltak tehát emberi szempontból értelmezni a látottakat. Így egy háborús helyzetben is sokkal inkább az emberhez hasonlóan értelmezik az egyes szituációkat.

„Az igazán nagy újdonság az elmúlt években az, hogy a tudósok rájöttek, ezek az új MI-rendszerek még hatékonyabban tudnak dolgozni, ha egymással kommunikálnak. Egymás között beszélik meg, egy adott helyzetben mit látnak, és egymásnak adnak utasításokat” – mondta Keleti.

A felelősség megállapításában az értékrendünk emberekre szabott, nem gépekre

A mesterséges intelligencia harctéri alkalmazása rengeteg etikai kérdést vet fel. Mennyire nehéz meghatározni például azt, hogy ha hibázott az MI (mondjuk, egy lőszerraktár helyett egy gyerekekkel teli iskolát lőttek ki rakétával miatta), akkor felelősségre vonhatók-e ezért hús-vér emberek?

Az Egyesült Államok védelmi minisztériuma sok rendelkezést hozott arról, hogyan kell etikusan működniük a katonaságnál használt mesterséges intelligenciáknak. Elvárás, hogy elmagyarázható legyen emberi nyelven, emberi szavakkal, hogy mit miért csinált egy katonai művelet során az MI. Tehát maga az MI képes legyen elmagyarázni azt az embereknek, hogy mit miért tett, és mindezt milyen etikai elvek alapján hajtotta végre – vezette le Keleti Arthur.

Viszont könnyen előfordulhatnak majd olyan bonyolult helyzetek, amikor az MI nem kapott hibás adatokat, és az alapokig lebontva tulajdonképpen minden megfelelő volt, valamiért mégis rossz döntést hozott. Ilyen helyzetekben egy embert el lehet vinni bíróságra, de egy MI-t nem. És még embereknél is évekig tudunk azon vitatkozni, hogy abban a bizonyos két másodpercben miért döntött úgy egy rendőr, hogy lelövi a feltételezett bűnözőt. Egy MI-nél, egy szinte teljesen automatizált rendszernél ez még ennél is komplikáltabb lesz. „A felelősség megállapításában az értékrendünk emberekre szabott, nem gépekre – mondta Keleti. – Amikor például MI programoz be valamire egy másik MI-t, akkor bíróság legyen a talpán, ami szét tudja majd szálazni, hogy kimutatható-e valahol emberi mulasztás.”

Előzmény

Válasz