Róma: Digitálisan zűrös (fórum)

Szeretettel köszöntelek a Róma Közösségi Oldal nyitólapján!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 1507 fő
  • Képek - 4991 db
  • Videók - 1358 db
  • Blogbejegyzések - 5067 db
  • Fórumtémák - 217 db
  • Linkek - 1265 db

Üdvözlettel,
Huszákné Vigh Gabriella
Róma Közösségi Oldala vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Róma Közösségi Oldal nyitólapján!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 1507 fő
  • Képek - 4991 db
  • Videók - 1358 db
  • Blogbejegyzések - 5067 db
  • Fórumtémák - 217 db
  • Linkek - 1265 db

Üdvözlettel,
Huszákné Vigh Gabriella
Róma Közösségi Oldala vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Róma Közösségi Oldal nyitólapján!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 1507 fő
  • Képek - 4991 db
  • Videók - 1358 db
  • Blogbejegyzések - 5067 db
  • Fórumtémák - 217 db
  • Linkek - 1265 db

Üdvözlettel,
Huszákné Vigh Gabriella
Róma Közösségi Oldala vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Róma Közösségi Oldal nyitólapján!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 1507 fő
  • Képek - 4991 db
  • Videók - 1358 db
  • Blogbejegyzések - 5067 db
  • Fórumtémák - 217 db
  • Linkek - 1265 db

Üdvözlettel,
Huszákné Vigh Gabriella
Róma Közösségi Oldala vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

Digitálisan zűrös

Ezt a témát Huszákné Vigh Gabriella indította 9 hónapja

digitalizáció és politika

Hozzászólások eddig: 36

Új hozzászólás

A hozzászólás hossza legfeljebb háromezer karakter lehet

Ez egy válasz üzenetére. mégsem

Hozzászólások

Huszákné Vigh Gabriella üzente 3 hónapja

Egy amerikai hacker virtuális igazságosztó lett, és lekapcsolta a teljes észak-koreai internetet 2022
2022.02.04.
https://hvg.hu/tudomany/20220204_hacker_hackertamadas_eszak_korea_internet?fbclid=IwAR1ySiVjLU5J2jjJ9bPllwF4aTV1NUHiI2iFKLmIDZxoBP0bOid91F3kQqo



Virtuális hadjáratot indított egy amerikai hacker Észak-Korea ellen, miután a rezsim kiberkatonái őt is megtalálták. Weboldalakat tett elérhetetlenné, és a levelezést is lassította.

Az észak-koreai internethálózat januárban több alkalommal is csuklott egyet, majd nem sokkal később teljesen leállt. Az órákig tartó kiesést egy kiterjedt, többszereplős hackerhadjáratnak hitte a rezsim, ám a Wired kinyomozta: az egész mögött valójában egyetlen ember állt, egy amerikai kiberbiztonsági szakértő.

A lap által megszólaltatott, P4x álnéven bemutatkozó hacker elmondta: azért kezdett egyszemélyes háborúba, mert korábban – több amerikai kiberbiztonsági szakemberhez hasonlóan – ő is észak-koreai támadások áldozata lett. Az incidens tavaly januárra nyúlik vissza, amikor a Google arra figyelmeztetett: az ázsiai ország hackerei olyan szakértőket próbálnak célba venni, akik fontos hálózatokat igyekeznek biztonságosabbá tenni. Ennek során került veszélyes helyzetbe a történet amerikai szereplője.

P4x szerint a fenyegetés igen komoly volt, ennek ellenére érdemi válaszcsapásra nem került sor. A hacker ezt hónapokon át nehezményezte, egy idő után viszont arra jutott, valakinek muszáj kézbe vennie a dolgokat, hogy megleckéztesse a diktatórikus államot. Ezt a feladatot pedig ő maga vállalta.

P4x megtorlásként indított akciójához automatizált szkripteket használt, hogy úgynevezett szolgáltatásmegtagadással járó támadást (DoS támadás) hajtson végre az északiak szerverei ellen. A szakértő azt állította, hogy a másik oldal elavult eszközei tele voltak biztonsági résekkel, amelyeket gyerekjáték volt kihasználni.

A válaszcsapás olyan jól sikerült, hogy P4x elérhetetlenné tett több, az országhoz tartozó oldalt és szolgáltatást, emellett lassította az elektronikus levelezést is.

A hacker szerint Észak-Korea egy saját fejlesztésű operációs rendszert, a Red Star OS-t használja, amely egy Linux-alapú, de sérülékenyebb felület. P4x szerint a rendszerek működtetéséhez használt Apache webszerverből is egy „ősrégi” változatot üzemeltetnek Kim Dzsong Un országában, amelyet szintén nem volt nehéz megkerülni.

Az észak-koreai netforgalmat monitorozó szakértő, Junade Ali szerint a hacker által elkövetett támadások több alkalommal is elvágták az országot az internettől.

Válasz

Huszákné Vigh Gabriella üzente 3 hónapja

3. A másik aggodalom azonban éppen az, hogy hiába gyengébb, rengeteg lesz belőle, fürtökben szerelik majd fel őket a tornyokra. Majdnem minden utcasarkra juthat egy-egy. Hogy miért kell akár nyolc, különböző irányba néző 5G-adó a lámpaoszlopokon, annak magyarázata az ötödik generációs vezeték nélküli hálózatok lényegéből fakad: az 5G ugyanis igencsak rosszul terjed, a 4G-nél is rövidebb, a milliméteres hullámokat jóformán minden tereptárgy leblokkolja. Emiatt az emberi szervezetbe sem tud mélyen behatolni. Ezért sűrűn, ha kell, ötven-száz méterenként is szükség lehet 5G-tornyokra.
Akkor megölhet minket az 5G?

Sajnos igen. Ha például véletlenül pont ránk dől egy adótorony. Ám mivel nem ismerjük kellően az új technológiát, azt sem jelenthetjük ki magabiztosan, hogy nem hordoz bármiféle más veszélyt.

Tudjuk azonban róla, hogy nem okoz Covidot, és azt is, hogy a meteorológusok igencsak fújnak rá, mert pont azt a frekvenciatartományt használja, mint ők. De a repülőtársaságok sem így képzelik a boldogabb szuperszélessávú jövőt, az ő műszereiket is zavarhatja az 5G. Pont ugyanattól tartanak, mint az időjósok: a hasonló frekvenciák interferenciát, vételi zavarokat, ezzel pedig gyatrább előrejelzéseket és gyilkos repülőtéri galibákat okozhatnak.

Nem vicc: négy 5G-szkeptikus repülőtársaság már meg is tette a szükséges óvintézkedéseket, és nagyszabású járattörlésbe kezdett az USA-ban.

2022.01.26.

https://index.hu/techtud/2022/01/26/megolhet-minket-az-5g-/

Válasz

Huszákné Vigh Gabriella üzente 3 hónapja

2. Van azonban két másik fejlődési irány, ahol igencsak jól jön a pazar sávszélesség: az egyik az orvosi távdiagnosztika és a távműtétek világa, ahol sohasem lehet eléggé precíznek lenni. Ehhez pedig nagy felbontású, zökkenőmentes, élő képekre van szükség.

A másik az önvezető autók fejlődése, ahol a járműveknek önállóan, valós időben kell reagálniuk az örökké változó közlekedési szituációkra. Egyetlen önvezető autó pedig, előrejelzések szerint, óriási adatforgalmat (egyetlen óra alatt 4000 GB) generál, amit ki is kellene valahogy szolgálni.
Miért is félünk tőle?

Hiszen az 5G is – ahogy a GSM, a 3G, a 4G vagy a wifi mind – rádióhullámokat szór. Ahogyan a mikró és a Bluetooth vagy a walkie-talkie. Igaz, mindegyik különböző hullámhosszon sugároz.

A félelem oka is éppen az, hogy „sugároznak”,

ez a szó pedig eléggé nyugtalanítóan hangzik. És az is, hogy láthatatlan elektromágneses sugarak bombáznak minket egész nap.

Sugároz Csernobil is (radioaktívan), de a napsugarak a strandon és a begyújtott sütő is (hősugarak infratartományban). Utóbbi kettővel meg vagyunk békélve, a mikrohullámon (milliméteres hullámhosszon) szóró 5G viszont gyanús (ahogy sokak szemében az úgyszintén mikrohullám-tartományban működő wifi is).

A kételkedők legerősebb ütőkártyája egy amerikai és olasz kutatás, amelyben patkányokat tettek ki hosszú ideig 6 watt/kilogrammos erejű mobiltelefon-sugárzásnak. Ez az embereknél engedélyezett dózis négyszerese, és azt találták, hogy

néhány ráktumorfajta gyakrabban fordult elő a besugárzott állatoknál, mint a kontrollcsoportban.

Utóbb kiderült, több módszertani probléma is akadt a kísérletekben. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) hivatalos álláspontja ma úgy szól, hogy mind ez idáig nem bizonyítottak egyetlen mobiltelefon-használatra visszavezethető káros egészségi hatást sem embereknél.

A kijelentést többek között az egyik legnagyobb szabású (dán) kutatásra alapozták, amelyben 358 ezer embert követtek 27 éven keresztül, és semmiféle összefüggést nem találtak a mobilozás és a rákos megbetegedések között. Az 5G-technológia egészségügyi hatásait azonban eddig nem vizsgálták tüzetesebben, ezért nem lehet kizárni a káros hatásokat sem. Ám nagyon valószínűnek tartják, hogy ez a rádióhullám-fajta sem károsabb, mint a többi.
Ibolyán túl kezdődnek csak a gondok

Az 5G-pártiak legfőbb érve úgy szól, hogy az 5G is, ahogy a 4G vagy a wifi nem ionizáló elektromágneses sugárzást bocsájt ki. Azaz nem károsítja a sejteket. A spektrumon az UV-sugárzással kezdődik az ionizáló frekvenciák sora. Ezt tudjuk jól, hiszen a saját bőrünkön érezzük, ha nagy dózisban besugarazzuk magunkat, azaz pecsenyére sülünk a napon.

Korábbi kutatások a nem ionizáló rádiófrekvenciás sugárzás egészségügyi határértékének tizedét-századát mérték még a 4G-bázisállomások közvetlen közelében is.

Elméletben tehát a gyengébben sugárzó 5G-vel sem lehet probléma.

Válasz

Huszákné Vigh Gabriella üzente 3 hónapja

Megölhet minket az 5G?
2022.01.26.
https://index.hu/techtud/2022/01/26/megolhet-minket-az-5g-/


Hangzatos ígéretek mellett egymás után élesítik a mostani 4G leváltására érkező 5G-mobilhálózatokat szerte a világon, és mi sem maradtunk le: 2019 óta Budapesten, tucatnyi városban és a Balaton körül élvezhetjük a forradalminak beharangozott technológiát (feltéve ha van 5G-képes mobilunk).

Lenyűgöző adatkommunikáció, digitális szép új világ, korlátlan lehetőségek. A jövő itt van, és sose lesz vége. Ám sokan az istennek sem akarják élvezni a páratlan kilátásokat. Még csak beszéltek a világformáló újdonságról, de már 2017-ben színre léptek a kételkedők, méghozzá 180 tudós, akik nyílt levélben javasolták, állítsák le az ötödik generációs hálózatok építését, amíg be nem bizonyosodik, hogy az 5G-sugárzás nem veszélyes az emberre és a környezetre. Különben ez emberkísérlet.
Őket újabb aggódó polgárok globális petíciója követte, na és David Icke egykori BBC-sportriporter és fekete öves konteógyáros, aki egy huszárvágással az 5G-t tette felelőssé a beköszönő koronavírus-járványért. Méghozzá azért, mert szerinte a rádióhullámok megakadályozzák az oxigén felvételét a tüdőben.

Harmincmillióan követték a videóit,

és annyira feltüzelte az embereket, hogy többen fel is gyújtottak pár adótornyot az Egyesült Királyságban. Az akció egészen addig tombolt, amíg a YouTube és a Facebook le nem tiltotta a konteókirály fiókjait. A járványfélelem pedig minden addigi pánikot felülírt, az 5G mellett még a mostanában újra felszökkenő masszív klímaváltozás-ijedelmet is.
Kell ez nekünk egyáltalán?

Tízszer gyorsabb letöltési időt ígér a 4G-hez képest, azonnali reakciót és sokkal több felhasználó kiszolgálását egy időben. Lesz bőven térerő a koncerteken, a fesztiválokon vagy a tüntetéseken, nem okoz gondot, ha egyszerre tízezer ember küld szelfit egy eseményről. Nagy felbontásban, röccenés nélkül nézhetünk streamelt focimeccset vagy laggolás (szakadozás) nélkül e-sportolhatunk ismeretlenekkel, és szempillantás alatt letölthetünk teljes filmeket.

Szédítő lehetőségek. Vagy mégsem?

Sokakat hidegen hagy, hogy 8K felbontásban nézhetnek élőben egy koncertet, és még egy morzsát is észrevehetnek a frontember gallérján. De a számítógépes játékoktól sem szökik fel mindenkinek a pulzusa. Jogos a kérdés: tényleg 5G-adótornyokkal kell betelepíteni a fél világot azért, hogy kiterjesztett valósággal vagy virtuális szemüveggel fokozhassuk a hangulatunkat egy nyilvános eseményen? A legtöbben jól megvannak ezek nélkül.

Válasz

Huszákné Vigh Gabriella üzente 4 hónapja

Emberi agysejtek egy Petri-csészében, amik a mesterséges intelligenciánál is gyorsabban tanulnak Pongot játszani
2021.12.19.
https://telex.hu/tudomany/2021/12/19/emberi-agysejtek-egy-petri-cseszeben-amik-gyorsabban-tanulnak-pongot-jatszani-mint-egy-mesterseges-intelligencia

A tudósok sikeresen megtanították az emberi agysejtek egy Petri-csészében lévő gyűjteményét arra, hogy hogyan kell játszani a Pong videojátékot – írja a Futurism.

A Cortical Labs nevű biotechnológiai startup cég kutatói hoztak létre laboratóriumukban olyan „miniagyakat”, amik nyolcszázezer-egymillió agysejtből állnak. (Ha ezen a ponton szeretne rákeresni, hogy egy átlag embernek hány agysejtje van, ne fáradjon, mi már megtettük: 86 milliárd.) A sejteket a Petri-csészében egy mikroelektródasor tetejére helyezték, amely elemzi az idegi aktivitást, ezért a Brett Kagan, a Cortical Labs és a projekt tudományos vezetője szerint

simán helytálló, ha kiborgagyaknak nevezik a kreálmányukat.

Hogy a miniagyaknak megtanítsák a játékot, a csapat létrehozta a Pong egyszerűsített változatát ellenfél nélkül. A tömb jobb vagy bal oldalára jelet küldenek, hogy hol van a labda, az agysejtek neuronjai pedig jelek visszaküldésével mozgatják a lapátot.
„Amikor a játékban vannak, azt hiszik, hogy ők a lapát” – mondta Kagan. Ha eddig nem lett volna elég ijesztően futurisztikus a dolog, akkor gyorsan hozzátesszük, hogy a kutatók maguk között csak úgy beszélnek a miniagyakról, mint akik a Mátrixban – mármint az 1999-es filmből ismert, a 20. század végi emberi világra kísértetiesen hasonlító virtuális szimulációban – élnek.

A kutatás tudományos vezetője szerint a miniagyak ugyan nem tudnak olyan jól játszani, mint egy ember, de gyorsabban tanulnak, mint egyes mesterséges intelligenciák.

A Cortical Labs csapata reméli, hogy eredményeik segítségével „olyan kifinomult technológiát fejleszthetnek ki, amelyben a a hagyományos szilícium-számítástechnikával integrált élő biológiai neuronokat használhatnak”. Ez emberi nyelven azt jelenti, hogy a kutatók olyan kiborg agyakat akarnak létrehozni, amelyek valódi biológiai sejteket használnak.

Válasz

Huszákné Vigh Gabriella üzente 5 hónapja

3. A 6G-vel szemben támasztott követelmények így már a fejlesztés mostani, korai fázisában is feltételezik a minden eddiginél rugalmasabb, az aktuális felhasználói igényekhez intelligensen alkalmazkodó, gyakorlatilag korlátlan és stabil összeköttetést. Mivel az eszközök a hálózat szervesebb részét képezhetik majd a jövőben, ezért azok élettartama is növelhető, hiszen a hálózaton keresztüli programozásuk lehetővé teszi a meglévő funkciók továbbfejlesztését vagy új képességek elsajátítását. Ez a rendszer a szolgáltatók és az ügyfelek számára is alkalmas lesz a beruházási költségek csökkentésére.

„Lényeges eltérés lehet a jelenlegi rendszerekhez képest, hogy a 6G-s hálózatok a kommunikáción túl tárhelyfunkciót és fejlett számítási képességeket is magukba integrálnak majd, ezzel teljesen új üzleti modelleket, további bevételi forrást kínálva a szolgáltatók számára – jósolta Erik Ekudden, aki szerint mindez a jövő hálózati topológiáját is alapjaiban változtathatja meg; a mai mobilhálózatoknál jellemző rádiós és maghálózati réteg egyes funkciói összemosódhatnak, egyszerűbbé téve a hálózat felépítését.

2021.12.05.

https://hvg.hu/tudomany/20211205_erzekek_internete_ios_internet_of_senses_ericsson_5g_6g?fbclid=IwAR3DOl2DmzJFUa8Fbp-2RH4ZGx-oyzMy5HCdKQm9NhyTVeOivg0Kdk1Jqvs

Válasz

Huszákné Vigh Gabriella üzente 5 hónapja

2. Kiterjesztett és virtuális valóság, majd az érzékek internete

Ezek közül Erik Ekudden háromt területet emelt ki: az ipart (okos gyártás hálózatba kötött robotok segítségével), a közlekedést (hálózatba kötött járművek és infrastruktúra), valamint a fizikai és valóságos világ közötti határ elmosása a különböző kiber-fizikai hibrid megoldások, a kiterjesztett valóság (AR) és a virtuális valóság (VR) terjedésével. Ezek első felhasználói esetei már terjednek a fogyasztói és a vállalati megoldások között is.

„A jövő hálózatában minden fizikai objektumnak lesz valamilyen digitális vetülete, legyen szó emberről, intelligens gépről vagy magáról a környezetről, a fizikai világ pedig jelentős részben programozható és automatizálható lesz. Minden digitális entitás önálló vagy kollektív adatkezelést és feldolgozást fog végezni, az így kapott adatok alapján megszületett döntések és előrejelzések pedig hatással lesznek a fizikai világ működésére” – idézi a szakember jóslatát az Ericsson közleménye.

A jövő egyik meghatározó hálózati trendje az érzékek internetének (Internet of Senses vagy IoS) megjelenése lehet, mely különböző szenzorok segítségével új szintre emeli majd a távoli kapcsolattartást, és a felhasználók úgy léphetnek majd kapcsolatba emberekkel, gépekkel vagy éppen robotokkal távolról, mintha a közvetlen közelükben lennének. És bár a fejlesztések zöme ma még az 5G-re irányul, az alapozó kutatás azonban már a 6G-ről is zajlik.

„A hálózatba kötött gépek számának exponenciális növekedésével a funkcionális fejlesztésekre és a kommunikációs kapacitás erősítésére is nagyobb igény mutatkozik majd. Ez pedig a mai és a közeljövőben használt infrastruktúrákhoz képest további fejlesztést igényelhet majd, megágyazva ezzel a 6G-érának” – fogalmazott Erik Ekudden.

Válasz

Huszákné Vigh Gabriella üzente 5 hónapja

Nagyra nyitja majd a szemét: már itt toporog a 6G és az érzékek internete 2021
2021.12.05.
https://hvg.hu/tudomany/20211205_erzekek_internete_ios_internet_of_senses_ericsson_5g_6g?fbclid=IwAR3DOl2DmzJFUa8Fbp-2RH4ZGx-oyzMy5HCdKQm9NhyTVeOivg0Kdk1Jqvs

A jövő egyik meghatározó hálózati trendje az érzékek internetének megjelenése lehet, mely különböző szenzorok segítségével új szintre emeli majd a távoli kapcsolattartást, és a felhasználók úgy léphetnek majd kapcsolatba emberekkel, gépekkel vagy éppen robotokkal távolról, mintha a közvetlen közelükben lennének – mondta el Erik Ekudden, az Ericsson globális technológiai igazgatója (CTO) a vállalat magyarországi és közép-európai ügyfeleinek tartott előadásában.

„A globális járvány ráébresztette a világot, hogy a modern digitális infrastruktúrák gazdasági és társadalmi szempontból is kritikus fontosságúak. Az 5G és a gigabites vezetékes hálózatok megteremtették az alapot a fizikai és a digitális tér konvergenciájához, de ez csak a kezdet” – mondta el Erik Ekudden, az Ericsson globális technológiai igazgatója (CTO) az Ericsson R&D Innovation Days keretében tartott előadásában.

A svéd szakember rávilágított, hogy az idei év az ötödik generációs mobilhálózat rohamos terjedéséről szól: az év végére 660 millió 5G előfizetés lesz, 2027-ben pedig a 8,9 milliárd mobilelőfizetésből már 4,4 milliárd lesz 5G-s. Az új technológia gyorsabban terjed, mint a korábbiak, és nem csupán további sávszélesség-növekedést hoz. Míg a 4G esetében az okostelefonok funkcionalitásában hozott innovációt, az 5G új alkalmazások előtt nyitja meg az utat.

Válasz

Huszákné Vigh Gabriella üzente 6 hónapja

3. Az USA és Kína közel sem áll ahhoz, hogy megértsék egymás mesterséges intelligenciájának erejét – és nem is tervezik hivatalos párbeszéd megkezdését. A zűrzavar és az eszkaláció lehetősége így nagyobb, mint a hidegháború nagy részében.

Sok bal- és jobboldali amerikai számára könnyű elvetni Kissinger figyelmeztetéseit. A baloldal nem tudja megbocsátani neki a Nixon-kormányzat titkos kambodzsai bombázásait, Salvador Allende chilei szocialista kormányának 1973-as megdöntését és más titkos akciókat. A jobboldal pedig úgy tekint rá, mint aki megbízhatatlan és túl óvatos Kínával kapcsolatban.

Kissinger elemzését azonban el kell választani a hidegháborús múltjának erkölcsi értékelésétől.

98 évesen azon kevés élő személyiségek közé tartozik, akik vezető szerepet játszottak a múlt század egzisztenciális fenyegetéseivel való küzdelemeben. Érvelése szerint a hidegháborúban végül mindkét fél olyan bensőséges ismeretekre tett szert a másik nukleáris kapacitásairól és doktrínáiról, amely lehetetlen a mesterséges intelligencia esetében. Nincsenek olyan kémrepülőgépek, amelyek képeket tudnának készíteni a kínai AI-ról. Nincs egyértelmű módja a támadások elrettentésének, vagy annak, hogy megtudjuk, pontosan honnan is jönnek.

2021,11.08.
https://neokohn.hu/2021/11/07/henry-kissinger-a-mostani-zurzavaros-idoszak-ugyanolyan-mint-ami-az-elso-vilaghaboru-elott-volt/

Válasz

Huszákné Vigh Gabriella üzente 6 hónapja

2. Az FT nemrég arról számolt be, hogy Kína hiperszonikus rakétát tesztelt, amely lehetővé teszi az amerikai rakétavédelmi rendszerek kijátszását. A Pentagon e heti becslése szerint Kína 2030-ra meg akarja négyszerezni nukleáris arzenálját. Nicolas Chaillan, a Pentagon korábbi mesterséges intelligenciáért felelős vezetője az FT-nek elmondta, hogy azért mondott le, mert nem bírta nézni, ahogy Kína megelőzi az USA-t.

„Ennek már vége”

– mondta.

Kissinger szerint a valóság még ennél is rosszabb lehet. Kissinger szerint az egyik oldalon sem tudnak eleget a mesterséges intelligenciáról még ahhoz sem, hogy meg lehessen állapítani, hogy Kína előrébb jár-e, vagy hogy mit lehetne tenni, ha így lenne. A jelent az első világháború előtti időszakhoz hasonlította, amikor Nagy-Britannia és Németország annyira rosszul tájékozódott egymás céljairól, hogy egy látszólag egymástól független incidens – egy főherceg meggyilkolása Délkelet-Európában – kirobbantotta a történelem akkori legvéresebb háborúját.

Az USA és Kína nem mutat hajlandóságot arra, hogy áthidalja a saját tudatlansági szakadékát.

„Meg kell ismernünk ezeket a mesterséges intelligencia képességeket, ugyanakkor meg kell értenünk, hogy ezek olyan szintű bizonytalanságot okoznak a világban, amelyen belül nagyon nehéz – valószínűleg lehetetlen – tartós békét fenntartani”

– mondta Kissinger.

Kissinger rámutatott a mesterséges intelligencia stratégiai hatásaival kapcsolatos átláthatatlanság és a hidegháborús nukleáris fegyverzetellenőrzési mechanizmusok közötti kontrasztra. Kissinger fiatal professzorként a tudósok azon nagy csoportjába tartozott, akik a nukleáris doktrínákat tanulmányozták. Munkájuk végül olyan fegyverzetellenőrzési szerződésekhez vezetett, amelyekben Moszkva és Washington megosztotta egymással az atomarzenáljaik erejére vonatkozó részleteket.

Válasz

Ugrás a(z) oldalra

Ez történt a közösségben:

Huszákné Vigh Gabriella írta 4 napja a(z) Múzeumok fórumtémában:

https://artsandculture.google. com/partner/palazzo-del-...

Huszákné Vigh Gabriella írta 4 napja a(z) Múzeumok fórumtémában:

Collezione Farnesina https://artsandculture.google....

Huszákné Vigh Gabriella írta 4 napja a(z) Múzeumok fórumtémában:

https://artsandculture.google. com/partner/national-academy...

Huszákné Vigh Gabriella írta 4 napja a(z) Múzeumok fórumtémában:

https://artsandculture.google. com/partner/mercati-di-traiano

Huszákné Vigh Gabriella írta 4 napja a(z) Múzeumok fórumtémában:

https://artsandculture.google. com/partner/mercati-di-traiano

Huszákné Vigh Gabriella írta 4 napja a(z) Múzeumok fórumtémában:

Dioclezianus fürdője https://artsandculture.google....

Huszákné Vigh Gabriella írta 4 napja a(z) Múzeumok fórumtémában:

https://artsandculture.google. com/partner/museo-della-...

Huszákné Vigh Gabriella írta 4 napja a(z) Múzeumok fórumtémában:

museo di roma in trastevere https://artsandculture.google....

Huszákné Vigh Gabriella írta 4 napja a(z) Múzeumok fórumtémában:

Museo delle Mura https://artsandculture.google....

Szólj hozzá te is!

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu