Az Utolsó ítélet témája páratlan alkalmat adott arra, hogy az emberi testmozgások kimeríthetetlen sokféleségét bemutassa. Mindenfelôl mozgásmotívumok áramlottak feléje, melyeket így vagy hasonlóan már más mozgásmûvekben is megvalósított,és a régebbiekhez még sok új és egyre merészebb járult, s kivitelezésükre csak ez a téma adott alkalmat.
Nem elég azonban a feladatnak csak ezt az artisztikus oldalát szem elôtt tartani, mivel a mélyen vallásos Michelangelo számára ez is egyik formája volt az állásfoglalásnak a végsô dolgokról szóló keresztény tanítással kapcsolatban. Már rámutattunk arra, hogy Krisztus itt nem is annyira Ítéletosztó, mint inkább bosszúálló, és hogy a kerteszténység optimisztikus szemléletét a megváltásról és az örök boldogságról elhomályosítja az örök kárhozat pesszimisztikus szemlélete, mely az Ótestamentum és az Apokalipszis képzeteibôl, sôt Dante "Isteni színjáték"-ából táplálkozik. Ha az okok után kutatunk, akkor ezeket nem szabad csupán a mûvész lelkiállapotában, sokszor komor hangulatú verseiben keresnünk, melyekben annyiszor van szó fájdalomról és szenvedésrôl. Ugyanis mióta Tommaso da Celano ferencrendi barát a XIII.század közepén megírta a végítélet borzalmait felidézô monumentális "Dies irae, dies illa..."-ját, ezek a megrendítô verssorok az emberiség életének kísérôivé szegôdtek.(...) Erre hangolta a kor is, melyben mûve keletkezett. A derûs életvidámság, amely még Raffaellót körülvette, elveszett, és már néhány évvel Raffaello halála után a festészetben is érezhetô lett az a válság, amelyet a reformáció idézett elô a katolikus világban. Az egyház felkészült, hogy ha kell, tûzzel-vassal védi meg pozícióját. Az eretnekekkel kapcsolatban nem lehetett szó semmiféle megegyezésrôl, csupán irgalmatlan kiirtásukról. Olyan személyiséget, mint amilyen Michelangelo volt, nem hagyhatott érintetlenül a fejlôdés, amely a következô korszak borzalmas vallásháborúihoz vezetett, és talán az ô lelkétôl sem teljesen idegen keménységbôl és engesztelhetetlenségbôl is tükrözôdik valami az erôszak, kérlelhetetlenség és rémület jegyében fogant alkotás monumentális seregszemléjében.