Hatalmas nekropolisz Vatikánváros alatt
A régészek „kis Pompeji”-ről beszélnek annak a nekropolisznak a kapcsán, amelyet jó három évvel ezelőtt fedeztek fel Vatikánváros egyik parkolójának építésekor, és amelyet a héten a nagyközönség előtt is megnyitottak. Közel 250 sír és urna került elő a feltárások során – meglepően jó állapotban.
Az ókori Róma rajongói jó három évvel ezelőtt egyszer már lelkesedhettek, amikor az első sírra rábukkantak a földmunkákat végző munkások. Pedig eredetileg semmiféle ásatással nem számoltak a kivitelezők, elsődleges céljuk Vatikánváros parkolási gondjainak megoldása volt. Ehhez kezdtek éppen hozzá, amikor meglepően ép sírokat fedeztek fel a mélyépítési munkálatok során.
Második legjelentősebb sírrendszer
A mostani feltárások azonban megmutatták, hogy az ókori Róma Via Triumphalis-a alatt feltárt sírrendszer jelentőségben nem sokkal marad el a Szent Péter bazilika alattitól. A Via Triumphalis-ról, amelyen egyébként a győztes hadvezérek hatalmas ovációk közepette vonultak be Rómába, már korábban is tudták tudósok, hogy nagy értékek rejlenek alatta. A most feltárt sírrendszer egy másik részét régebbről ismerik, és fel is tárták azt.
Gazdagok és szegények egymás mellett
De mit is láthatnak az odalátogatók? A datálások és a sírfeliratok alapján a sírok és urnák java része a Kr.u 1. századtól a Kr.u. 4. századig terjedő időszakból származik. A sírok díszítő elemei, a kőfaragások, a szobrok és a vésetek arról árulkodnak, hogy a gazdag és nemes római polgárok mellett a középosztály és az alsó-középosztály is a Via Triumphlis alá temetkezett. A lelet különlegességét épp ez adja: nemcsak nemesi temetkezésekről maradtak fenn így sírok és urnák, hanem a római köznapi ember temetkezési szokásaiba is bepillantást nyújtanak a mostani feltárások.

Paolo Liverani, a Vatikáni Múzeum régésze az AP hírügynökségnek nyilatkozva nem is tudta leplezni lelkesedését: „Ismertük már Hadrianus és Augustus császár mauzóleumait, ismertük több neves római hadvezér sírját, ám Róma nemcsak ebből állt. Róma a hétköznapi emberek városa is volt, olyan hétköznapi embereké, akikről e sírok jóvoltából most többet is megtudhatunk.” Ahogy Liverani fogalmazott: a történelem nemcsak tábornokokból és uralkodókból állt.
A nekropolisz valóban gazdag tárháza a különféle leleteknek: a fekete-fehér mozaikok, amelyeken Dionüszosz istent ábrázolták, a nagy gonddal megfaragott szarkofágok és sírok mellett egyszerű urnák is előkerültek. Bár a kereszténység csak a 4. század elejétől vált államvallássá a Római Birodalomban, a régészek nagy meglepetésére a keresztényüldözések korából, a Kr.u. 3. századból is fennmaradt egy olyan sír, amelyen jól kivehető módon keresztény mintára imádkoznak a megfaragott alakok. A leletek jó állapotukat egyébként a régészek szerint egy 4. századi földrengésnek köszönhetik, amelynek révén szinte a teljes sírkamrarendszert betemette a föld.