Az olasz Jonas Brothers színre lép
Az olasz tinibálványok már világszerte belopták magukat a rajongók szívébe, és óriási sikerrel kecsegtető híreket hallani róluk.

Piero Barone, Ignazio Boschetto és Gianluca Ginobe 2009 májusában a „Ti Lascio Una Canzone” olasz tehetségkutató győzteseiként kezdték pályafutásukat. Eleinte egyéniben versenyeztek, majd a zsűri kérésére együtt elénekelték a híres „O sole mio”-t – így született az Il Volo. A név repülést jelent, még pedig a fiatal tenorok szárnyra kapását szimbolizálja. Azonos című albumukat 2010 novemberében jelentették meg hazájukban a Universal Music Group révén, szélesebb körű megjelenését pedig az idei év október 31-én várhatjuk.

2010 februárjára már szinte egész Európa és Ázsia ismerte őket, így kaptak felkérést a „We Are The World: 25 for Haiti” jótékonysági rendezvényre. Olaszországot képviselve léptek fel, és olyan szupersztárokat nyűgöztek le tehetségükkel, mint Celen Dion vagy Barbara Streisand. A világ talán legnagyobb zenei piacának számító Amerika „meghódítására” csak ezután, 2011 májusában szánták rá magukat. Ekkor az American Idol című tehetségkutató műsorban léptek fel, ahol a zsűri és a közönség egyaránt felállva tapsolt a produkció után.

Ez utóbbi tény elgondolkodtató. A tapsot értem, hiszen három 16-17 éves fiútól nem várja az ember, hogy érett tenorhangon kezdenek énekelni. Valami biológiai csodát sejthetünk a dolog hátterében, ami pontosan a „lenyűgöz” kifejezéssel jellemezhető érzést eredményez a hallgatóságban. Ami szinte felfoghatatlan számomra, hogy mi módon voltak képesek platinalemezzel a hátuk mögött Ausztriától Vietnámig híressé válni úgy, hogy Amerika nem vette észre őket? A globális híráramlás nem terjedt a tengeren túlra?

Más kérdés, hogy Magyarországon is alig hallottunk felőlük. Ez persze lehet a nyelvi akadályok következménye is, bár nem hinném, hogy Új-Zélandon többen beszélnek olaszul… A másik „hátrányuk”, hogy az „operatic pop” még nem túl népszerű hazánkban. Volt persze kísérlet a meghonosítására egy tehetségkutató válogatásán, a továbbjutáshoz azonban nálunk kevésnek bizonyult. (Elképzelhető, hogy ilyen irányultsággal egyelőre Olaszországban érdemes próbálkozni.)

Ugyan repertoárjuk új és hagyományos klasszikus zenével átitatott popszámokból áll, életkoruk és megjelenésük révén kapcsolatba hozták őket az amerikai Jonas Brothers-szel - az is felmerült, hogy átvehetik a testvérek helyét. Persze a rajongók olykor hajlamosak túlzásba esni. Ha megnézzük ugyanis hivatalos oldalukat, elolvassuk a blogokat (már ha tudunk angolul és olaszul), három olyan fiú képe rajzolódik ki, akik élvezik ugyan a sikert, de sokkal jobban érdekli őket a zene szeretete, ennek az érzésnek az átadása, a film- vagy sorozatforgatásnál. Egyelőre zárkózottak, ami a magánéletüket érinti, viszont határtalanul tudnak örülni a két Grammy-jelölésnek.