2022.09.07.

A Colosseum az ókori Róma korszaka után sok minden volt, tudjuk, hogy felszíni kőbányaként használták, de volt rablóbarlang, veteményeskert, sőt trágyadomb is. A kevésbé szkeptikusak szerint még az ördögök kiváltságos otthona is volt.

Brunetti bíborosnak, a Vatikán államtitkárának az volt az ötlete, hogy a Colosseum gyönyörű temetővé váljon. Szerencsére a projektje nem valósult meg, többek között azért, mert meglehetősen nehéz lett volna Róma szerte olyan munkáscsapatot találni, aki hajlandó lett volna elkezdeni a munkát. Mindazok, akik a régi amfiteátrumhoz közeledtek, kénytelenek voltak befogni az orrukat a belőle áradt bűz miatt. 1671-től tulajdonképpen a közlekedési eszközök „ürülékét”, vagyis a lovak, öszvérek és szamarak ürülékeit minden utcában összeszedték, hogy az emlékmű belsejében halmozzák fel, ami végül trágyadomb lett. X. Kelemen pápának támadt a zseniális ötlete, hogy a trágyát a Colosseum belsejébe zsúfolják, így űzve ki erről a helyről a "rossz hírű banditákat és rossz hírű nőket", akik állandóan ott állomásoztak.

Viszont a trágyával a tizennyolcadik században a Colosseum a római vidék egyik legértékesebb kertjévé vált, s egy botanikus által készített dokumentum igazolja, hogy 420 féle, különböző fajta gyógynövény található benne. Az egyszerű polgárokat azonban sokkal jobban érdekelte a saláta, cikória, spárga, de még a menta és a rozmaring ízletes levelei is. Nagyra nőttek és bővelkedtek, és Isten eme kegyelme heves veszekedéseket váltott ki azok között, akik az aratásért versengtek! A veszekedések akkor szűntek meg, amikor egy 1727-ben keltezett pontos okmány rendezte a kérdést úgy, hogy kisorsolták azokat a szerencséseket, akiknek joguk lett a gyógynövények betakarítására.

"Amíg a Colosseum áll, Róma is áll, de amikor a Colosseum ledől, elesik Róma is, s ha Rómának vége lesz, akkor a világnak is." Így szól a borzalmas prófécia, amely a nyolcadik században indult el, és ha igaz lenne, az egész emberiség életben maradását V. Sixtus pápa hirtelen halálának köszönheti, aki a Colosseumot ketté akarta vágni, hogy felépítsen egy utat, ami egy vonalban kötötte volna össze a Lateránt a Vatikánnal.

Valóban van min meglepődni a Colosseum falai előtt, ami ellenállt a természeti katasztrófáknak, a 442-es, 467-es, 739-es, 801-es, és 1348-as földrengésnek is. Csodálatosnak tűnhet, hogy még mindig áll! A Colosseum annyi mindent látott, és annyi mindenen ment keresztül, hogy a Róma központját még mindig uralni tudó látvány csak csodálkozást válthatott ki. Hiszen köveivel hozzájárult a Palazzo Venezia, a Palazzo della Cancelleria, a Palazzo Barberini, a Szent Péter bazilika és a Ripetta kikötő felépítéséhez. Mi van, ha az ördög védi? Nem eleve elvetendő ötlet, a rómaik azt hitték, hogy az amfiteátrumot megfertőzték a démonok, és a papok minden szertartás végén megkérdezték a hívőktől: „COLIS EUM?”, vagy „imádja ezeket a démonokat”?

Erősebb volt ez a hít, mint a tény, hogy Néró kolosszális szobráról kapta az amfiteatrum a Colosseum elnevezést. Még Benvenuto Cellini is mesélt róla. Személyesen akart elmenni, hogy szemtanúja legyen ezeknek a jelenségeknek, a barátja, Agniolino Gaddi kíséretében, kén alapú keveréket vittek magukkal, hogy kiűzzék a szellemeket.

A többi mára történelem.

---------------------------------------------------------------------------------------

https://www.the-colosseum.net/ita/history/romantic.htm

https://www.romanoimpero.com/2009/09/il-colosseo.html

https://www.facebook.com/photo/?fbid=10227629974397046&set=pcb.5802499116429398

---------------------------------------------------------------------------------------

 ---------------------------------------------------------------------------------------

 ---------------------------------------------------------------------------------------

 ---------------------------------------------------------------------------------------

 ---------------------------------------------------------------------------------------