A Lateráni Keresztelő Szent János-főszékesegyház – Basilica di San Giovanni in Laterano – a római püspökség katedrálisa, Róma püspöke, azaz a pápa címtemploma. A Város (Róma) és a földkerekség minden templomának anyja és feje – olvasható a homlokzatán. Az egyház november 9-én emlékezik meg felszenteléséről.

A Lateránnak nevezett területet Konstantin császár ajándékozta a római egyháznak. A bazilika a Castra Nova equitum singularium, azaz a császári lovas testőrség új erődje maradványaira épült. Az erődöt Septimius Severus császár építtette 193-ban, de Nagy Konstantin leromboltatta, miután legyőzte Maxentiust és feloszlatta az ellenfelét támogató testőrséget. Az erőd maradványai a bazilika főhajója alatt találhatóak. A bazilika helyének többi részét a korai Római Birodalom idején a Lateránusok nemzetségének palotája foglalta el. A Lateránusok kormányzói posztokat töltöttek be több császár uralma alatt.

A lateráni palotát a Nero elleni összeesküvés miatt elkobozták, s uralkodói kézbe került, amikor Nagy Konstantin elvette második feleségét, Faustát. Ebben az időben az épület Domus Faustae (Fausta háza) néven volt ismert; ám a császár később, megtérése után Róma akkori püspökének, (valószínűleg) Miltiadesz pápának adományozta. A palotát átalakították és kibővítették: így született meg Róma katedrálisa, a mindenkori pápának, Róma püspökének székhelye.

Alaprajza és felépítése azonban változatlan. A jelenlegi bazilika a XIV. századból származik. A XVII–XVIII. században jelentősen kibővítették és felújították. Homlokzata 1735-ben, Alessandro Galilei tervei alapján készült el. V. Orbán pápa a főoltár fölötti ciboriumban helyezte el Szent Péter és Pál apostolok koponyáját. A templom főoltárába beépítették azt a faasztalt, amelynél Szent Péter misézett.

A székesegyházban egy dombormű őrzi emlékét annak a történelmi eseménynek, amikor II. Szilveszter pápa átadta a magyar küldöttségnek az első királyunknak, I. Istvánnak küldött koronát.

----------------------------------------------------------------------------------------------

http://www.magyarkurir.hu/hirek/laterani-bazilika-felszentelesenek-uennepe-1

 ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Hivatalos neve ma is az Üdvözítő temploma, de a IX. században II. Sergius pápa Keresztelő Szent Jánost, majd a XII. században II. Lucius pápa Szent János apostolt a bazilika védőszentjévé nyilvánította. Így lett a nép nyelvén Szent János-bazilika.

A nyugati egyházban a Péter katedrája iránti szeretet és a benne való egység jele lett az ünnep. A lateráni név egy ősi római család emlékét őrzi, mert ezen a helyen állt a Lateranus család palotája.

A XII. sz. óta él az a hagyomány, amely ezen a napon tartja a bazilika ünnepét. Ez a nap eleinte Róma saját ünnepe volt, majd a bazilika iránti tisztelet az ünnepet az egész Egyházra kiterjesztette.

Homlokzatán Krisztus hatalmas szobra látható az említett két szent között. Jelentőségét tekintve csak a római Szent Péter bazilika előzi meg. A századok során több pápa új részeket építtetett hozzá, gazdagíttatta belső díszítését és műalkotásokkal látta el.

Az eredeti 5 hajós ókeresztény székesegyháznak csak az alaprajza maradt meg. X. Ince pápa megbízásából az 1650-es szentévre Borromini tervei szerint alakították ki a templom belsejét.

A középhajó 12 fülkéjében az apostolok szobrai kaptak helyet. A nagy apszis középkori mozaikképei szerencsére átélték a sok tűzvészt, a boltív tetején a Megváltó Krisztus óriási alakja látható. A gazdagon aranyozott kazettás mennyezet égszínkék és bíborvörös színei barokk szellemiséget árasztanak. Impozáns késő barokk homlokzatát XII. Kelemen pápa megbízásából Alessandro Galilei, a barokk művészet utolsó nagy római építésze tervezte meg.

A gótikus baldachin alatt lévő főoltár nagy kincse az apostolfejedelmek fej ereklyéje, amelyet márvány tabernákulumban őriznek. A pápai oltár egy katakombából származó faasztalt zár magába, a hagyomány szerint ezen még Szent Péter apostol is misézett.

A lateráni Szent János székesegyházban található Giotto híres freskója, amely VIII. Bonifác pápát ábrázolja, amint meghirdeti az első szentévet 1300-ban. A bazilika magyar vonatkozású emléke a jobboldali második oszlopon található. Az emléktáblát annak tiszteletére helyezték el, hogy 1000-ben II. Szilveszter pápa koronát küldött országalapító Szent István királyunknak.

-

------------------------------------------------------------------------------

------------------------------------------------------------------------------

A lateráni izzadó kő legendája

2013.10.01.

A Laterani bazilikában, II. Szilveszter pápa sírját borító márvány, a néphit szerint izzad, illetve amikor egy pápa meghal, akkor pedig mögötte a csontok zörögnek.

-

A történet onnan származik, hogy a monda szerint a pápa eladta az ördögnek a lelkét a világi sikerek (tudományban sokat ért el) érdekében. Megkérdezte a sátánt, hogy meddig fog tartani a dicsősége, mire az az mondta neki, hogy amíg be nem teszi a lábát Jeruzsálembe. A pápa meg is nyugodott, de a legenda szerint amikor belépett a Lateráni bazilika közelében található Jeruzsálemi Szent Kereszt bazilikába, akkor az ördög jött érte el és a pápa meg is halt.

A pápa halála előtt azt kérte, hogy testét oda temessék, ahova a lovak viszik. A lovak pedig bevitték a testét a Lateráni bazilikába, és ahol izzadva megálltak oda temették el II. Szilveszter pápát.

----------------------------------------------------------------------------------------------

----------------------------------------------------------------------------------------------

http://magyar.worldcityguides.net/roma/latnivalok/erdekessegek/laterani-izzado-ko-legendaja

----------------------------------------------------------------------------------------------

----------------------------------------------------------------------------------------------

A Lateráni bazilika felszentelésének ünnepe

A Lateráni Keresztelő Szent János-főszékesegyház a Legszentebb Üdvözítő bazilikája, a pápa székesegyháza. A homlokzatán lévő felirat hirdeti: „A Város és a Földkerekség minden templomának anyja és feje”.

A Lateráni bazilika a pápák legősibb bazilikája. A hozzá épült lateráni palotában székeltek a pápák a 4. századtól a 16. századig.

Eredetileg az előkelő római család, a Lateranusok háza volt. A Nero elleni összeesküvés miatt elkobozták és császári birtok lett.

Nagy Konstantin megtérése után Miltiadész pápának adományozta, aki a római püspök székhelyévé tette, és 313-ban már itt tartott zsinatot. A házban lévő bazilikát 324-ben a Legszentebb Megváltó tiszteletére szentelte I. Szilveszter pápa. II. Sergius pápa az 9. században Keresztelő Szent Jánost, II. Lucius pápa a 12. században Szent János apostolt is a templom védőszentjévé nyilvánította, így lett a nép nyelvén Szent János-bazilika.

A Lateráni bazilika a római püspöknek mint pátriárkának a székhelye. A pápák megválasztásuk után ellátogatnak a Lateráni bazilikába és elfoglalják tanítói székét, katedráját.

A 14. században V. Orbán pápa a főoltár fölötti cibóriumba helyezte el Szent Péter és Pál apostolok koponyáját. A templom főoltárába befoglalt faoltár az „apostololtár” maradványa. A templom hajójában egy dombormű őrzi emlékét annak a történelmi eseménynek, amikor II. Szilveszter pápa átadta a magyar küldöttségnek az első királyunknak küldött koronát.

A következő századok során tűzvész, földrengés és fosztogatás áldozatául esett templomot XIII. Benedek pápa 1726-ban szentelte fel újra a Megváltó és Keresztelő Szent János tiszteletére, és november 9-ére tette a szentelés évfordulójának megünneplését. Az egyház iránti szeretet és a Péter egyházához való hűség jeleként ezt a napot az egész egyház megüli. Aki ezen a napon meglátogatja egyházmegyéje székesegyházát, és ott elmondja a Miatyánkot és a Hiszekegyet, teljes búcsúban részesül.

Istenünk, te élő kövekből, választottaidból emelsz örök hajlékot fölséges nevenek. Add, hogy Egyházadat bőkezűen töltse el az ajándékozó Szentlélek, és hívő népedből egyre inkább felépüljön a mennyei Jeruzsálem. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön örökké. Ámen.

Forrás: Magyar katolikus lexikon, Adoremus (2016. november)

---------------------------------------------------------------------------------------------

http://www.magyarkurir.hu/hirek/a-laterani-bazilika-felszentelesenek-unnepe

----------------------------------------------------------------------------------------------

m