2013.11.18.

A San Giovanni in Laterano bazilika magyar vonatkozása, hogy a jobb oldali második pillérénél II. Szilveszter pápa sírja fölött egy márvány dombormű van két jelenettel: a felső részen a Magyarok Nagyasszonya előtt hódolatát kifejező Szent István és Szent László király látható, alatta pedig az a jelenet, amikor a pápa átadja a Szent Istvánnak szánt királyi koronát az Asztrik apát vezette magyaroknak.

-

Az eredeti szöveg emelkedett hangon dicséri a pápát.

„A franciának született Gerbert... a Világ Legfőbb Pásztora lett. Ő és III. Ottó császár... ketten ragyogták be a kort bölcsességük fényével, a század ujjongott, a bűn megsemmisült.... Míg érte jött a halál, a világ félelembe dermedt, eltűnt a béke, a győzelmes Egyház megingott, nyugalma véget ért."

1909-ben Fraknói Vilmos magyar érsek egy márvány domborművet helyezett az eredeti felirat fölé, alkotásán megörökítve a koronaküldést, emléket állítva a pápának, aki „A Szkíták bátor országaként" nagyra értékelte a magyarokat..

-

A dombormű Damkó József alkotása, melynek 1910-es felavatásáról az egykori római tudósító, Kosztolányi Dezső számolt be a magyar olvasóknak.

-

"

AZ ÜNNEP

Sebbel-lobbal nagyon sietve, így a térdemen írhatok csak erről
a színes és gazdag ünnepről. Mellettem két római újságíró körmöl,
és szüntelenül ostromol a kérdéseivel. Miért hordanak kardot a magyar
urak? Milyen törzseket képviselnek ebben? Mit jelent a kucsma
és a kócsagtoll? Engem pedig a San Giovanni in Laterno reneszánsz ünnepe kábít; a világos ablakok, a gyümölcsös koszorúk, a szertartás tavasziasan kivirágzó ragyogása, és az a furcsa kedves szenzáció, hogy a templom vén falait most magyar szó és magyar ének csapdossa, s egy pillanatra mégis az érdeklődés középpontjába kerültünk. A bíborosok a magyarok formálta kör közepén ülnek a fekete és vörös színek nehéz, fullasztó pompájában. A kezükön vörös kesztyű, a kesztyűn vastag bíborosi gyűrű. Vörös szalagon lóg le fekete alapra az arany kereszt. Nincs mása ennek az ünnepélyességnek. Közbe-közbe kedvesen enyhíti a súlyos pompát egy premontrei fehér selyme, a dominikánusok és a ciszterciták társasága, a kanonokok hermelinje vagy egy-egy püspöki ruha fénylő lilája. Háttérben áll néhány római magyar pap, talpig vörösben. A „főtt rákok”, „i gamberi cotti”, ahogy az olasz humor nevezi őket. Azután a mi zászlónk és a pápai sárga-fehér lobogó testvéries ölelkezésben.

A színek meséje ez.

Nézem az arcokat. Különös, öntudatosan kifinomodott főpapi profilok ezek. Mikor bejöttek ide, láttam őket letérdelni az oltár előtt, s a térdhajtásukon és a kezük összekulcsolásán szinte valami parfüm lebegett, valami nemes hódolat és grácia, a hit és az előkelőség tömjéne. Minden mozdulatuk mintha néma muzsika lenne. Alianni bíboros finoman mosolyogva hallgatja az ismeretlen magyar szavak zenéjét. Mellette ül Merry del Val, az államtikár. Már egy fél órája nézem merész és zseniális profilját, és nem tudom megunni. Ez a hallgató arc beszél. Vékony és hosszú ajka csupa cselekvő erő, nyugodt és mégis mozgalmas vonásai mögött sötét szemeiben a spanyol faj régi, mély vallásossága szunnyad. Egy moccanása sem öntudatlan. Ő az igazi egyházi politikus. Mellette Lorenzelli bíboros. Sokáig időznék nála is, de nincs időm. Respighi bíboros olvasni kezdi latin beszédét, és átveszi gróf Zichy Gyula püspöktől az emléket, amelyet a magyar kereszténység a koronaadományozó II. Szilveszter pápa sírja fölé helyezett.

A menet már indul is a templomból a nagykövetségre. Útközben a villamoson elmesélem olasz kollégáimnak, micsoda az ünnep értelme. A koronánk eredetileg a lengyel királynak volt szánva, de II. Szilveszter éjjel álmot látott, s így került a pápai ajándék a magyar király birtokába. Minket tehát most egy álom hozott az olasz fővárosba. Egy kilencszáz éves álom. A signorék csodálkoztak. Micsoda nép, amelynek egy álom adta a kultúrát.
Minő erő, hogy egy ezredéven át meg tudta őrizni ennek az álomnak az emlékét. Igen, Uraim alvajáró nép vagyunk, amelynek az élete is csak csoda, autoszuggesztió és álom.

Róma, 1910. április 16. "

--------------------------------------------------------------------------------------------

http://static.polc.hu/previews/pdf/00/71/65/716566.pdf

---------------------------------------------------------------------------------------------

 ------------------------------------------------------------------------------------------------

-------------------------------------------------------------------------------------------------

Érdekesség

-

A néphit szerint a síremlék köve verejtékezik, és mögüle csontok zörgése hallható, amikor egy pápa haldoklik.

-

Bövebben:

-

A koronaküldés révén a magyar történelmi tudatban rendkívül előkelő helyen szereplő II. Szilveszter a nyugati hagyományban rossz pápaként maradt meg, mivel itáliai ellenlábasai számos rosszindulatú történetet terjesztettek róla. Araboktól nyert műveltsége és az iszlám egyetemeken eltöltött évei nyomán hamar szájra kaptak a legendák arról, hogy Szilveszter az ördöggel trafikált, varázskönyvek erejével és démoni segítők erejével bírt, pedig a valóságban csak a tudás hatalmát tartotta birtokában.

-

A monda szerint a pápa eladta az ördögnek a lelkét a világi sikerek (tudományban sokat ért el) érdekében. Megkérdezte a sátánt, hogy meddig fog tartani a dicsősége, mire az az mondta neki, hogy amíg be nem teszi a lábát Jeruzsálembe. A pápa meg is nyugodott, de a legenda szerint amikor belépett a Lateráni bazilika közelében található Jeruzsálemi Szent Kereszt bazilikába, akkor az ördög jött érte el és a pápa meg is halt.

A pápa halála előtt azt kérte, hogy testét oda temessék, ahova a lovak viszik. A lovak pedig bevitték a testét a Lateráni bazilikába, és ahol izzadva megálltak oda temették el II. Szilveszter pápát.

-

----------------------------------------------------------------------------------------------

---------------------------------------------------------------------------------------------

http://magyar.worldcityguides.net/roma/latnivalok/erdekessegek/laterani-izzado-ko-legendaja

----------------------------------------------------------------------------------------------

MEGJEGYZÉS: suttogás a pillérnél

-

A bazilikában tanuja voltam egy hangtani fizikai kísérletnek, amit az éppen odaérkező olasz iskolások végeztek el nagyon vidáman.

Egyszerre csak ketten próbálhatták ki, mert a hang visszaverődés jelenségénél a második pillér mélyedésébe kell belesuttogni az illetőnek ahhoz, hogy a szemben lévő pillérnél fülelő meghallja.

A tanárnőnek a tinik fegyelmezésével volt gondja, mert az örömködést a templomban vissza kellett fognia.

-

-----------------------------------------------------------------------------------------------

-----------------------------------------------------------------------------------------------

m