2023.07.07.

Ötéves kényszerű szünet után – a Miniszterelnökség tavaly elkülönített támogatásának köszönhetően – jövőre befejeződhetnek az esztergomi Botticelli-freskók restaurálási munkálatai. Wierdl Zsuzsanna Munkácsy-díjas restaurátor két évtizede dolgozik az esztergomi vár studiolójában található erények freskócikluson. A világszínvonalú restaurátori munka arra is fényt derített, hogy a falképeket Sandro Botticelli készítette. A munkák befejezésével az egyedülálló freskókat hamarosan a nagyközönség is megtekintheti.

Több mint húsz éve kezdődött el az esztergomi vár studiolojának a felújítása. Akkor, az 1930-as évek falkárosító cementrétegét, és az 1970-es években felvitt műanyagalapú festékrétegeket kellett eltávolítani a falképekről. Wierdl Zsuzsa vezető restaurátor miután megtisztította a falképet, egyedülálló megállapításra jutott: 

megtalálta az egyetlen, Itálián kívül fennmaradt reneszánsz freskóegyüttest, amelynek készítőjeként Sando Botticellit feltételezte.

Többéves kutatómunka utána egyre több bizonyítékot találtak a szakemberek arra vonatkozóan, hogy valóban a reneszánsz mester alkothatta meg a esztergomi vár studiolojának falképeit.

Mi is az a studiolo?

A studiolo a stúdió kicsinyített képzős változata, „dolgozószobácska”, de mindez azonban a reneszánszban jóval komplexebb intézményt jelölt. Egy olyan tudományos gondolkodóhelyiséget, ahol olvasni és jegyzeteket lehetett készíteni. 

A XV. században minden magára valamit is adó uralkodó kialakított magának studiolót. 

Az esztergomi a hazai humanizmus meghatározó létesítménye volt, amely egyszerre egyetemként, könyvtárként és múzeumként is funkcionált. A studiolót Vitéz János érsek lakótornyának aljában alakították ki, amelynek kifestését vélhetőleg Beatrix királyné testvére, Aragóniai János prímás-érsek rendelhette meg, az 1480-as évek elején. 

Az esztergomi Sixtus csodája

Az esztergomi vár épületegyüttese a hódoltság kori harcokban súlyos sérüléseket szenvedett. III. Béla királyi kápolnája és Vitéz János egykori lakótornya is összeomlott, a romok pedig befedték az alatta lévő épületrészeket. A studiolo falképei ennek köszönhették a fennmaradásukat. A freskók így 340 évre a föld alá kerültek és a csodával határos módon alapfestésük fennmaradt. 1934-ben Gerevich Tibor által vezetett régészeti feltárás során bukkant rá az egyedülálló épület- és freskómaradványokra. Az akkori magyar kormány meghívására a neves restaurátort, Mauro Pelliciolit kérték fel a falképek konzerválására. Az olasz restaurátor minden megtett a képek megmentéséért. 

Az erények eredeti hét figurájából négy alak maradt fent. 

A kutatók azonban szinte biztosra veszik, hogy a freskókkal szembeni – elpusztult falon – további hét alak, a hét szabad művészet allegóriája is megjelenhetett, amelyeket ugyancsak Botticelli festhetett.

Hogy kerülhetett Botticelli Esztergomba?

A Magyar Királyság és a nápolyi király lányának házassága sorsfordító volt a térségben. A magyar királyi udvar gazdagsága és növekvő európai befolyása számos itáliai mesterembert vonzott a királyi városokban. Mátyás király nápolyi sógorát tette meg Esztergom érsekének, aki Vitéz Jánoshoz hasonlóan a humanista műveltség kibontakozását szorgalmazta hazánkban. A nápolyi Aragóniai János érseknek számos olyan itáliai kapcsolata volt, akik Botticelli megbízói körével is kapcsolatba hozhatók. Így feltételezhető, hogy Aragóniai János hívására érkezett az itáliai mester Esztergomba. A kor falkép készítői sablonokat használtak festményeikhez, így volt ez az esztergomi studiolo esetében is. 

Az ott található allegorikus figurák egyezést mutatnak más Sandro Botticelli festmények alakjaival.

Többek között a Vénusz születése című festményén feltűnő Hóra arca teljesen megegyezik az erények Fortitudo (Erő) figurájának képmásával. Számos más stílusbéli, művészettörténeti hasonlóság mellett a falképfeltárás során megtalálták a reneszánsz művész bekarcolt monogramját is. Több tudományos, nemzetközi konferencia eredményeként úgy tűnik, hogy egyre több szakember véli, hogy az esztergomi várhegy valóban egy Botticelli-freskóciklust rejt. Remélhetőleg hamarosan látogathatóvá válhatnak a „magyar Sixtus” falképei, amelyek romjaiban is egy olyan egészet mutat be, amellyel megérezhető a XV. századi Magyar Királyság tündöklése.

----------------------------------------------------------------------------------

https://magyarnemzet.hu/kultura/2023/07/studiolo-jovore-befejezodhet-az-esztergomi-botticelli-freskok-restauralasa

------------------------------------------------------------------------------------

 ----------------------------------------------------------------------------------------

 --------------------------------------------------------------------------------------

ELŐZMÉNYEK

Botticelli Esztergomban 2007

2007.06.17.

Egy freskó, amely viták tárgya lesz

Másfél éve a művészettörténészek már szinte biztosnak tartották, hogy az esztergomi királyi palota egyik freskóját, a Mértékletesség allegóriáját az itáliai kora reneszánsz egyik legrangosabb művésze, Sandro Botticelli festette.

A Firenzében legutóbb rendezett nemzetközi konferencián - a közelmúltban - Wierdl Zsuzsa, a restaurátor-csoport vezetője és Prokopp Mária művészettörténész professzor felfedték a festmény titkát. A freskó Vitéz János esztergomi érsek európai hírű egykori dolgozószobáját ékesítette a várban, ahol még több falfestmény várja a feltárást, s az alkotók azonosítását. A restaurátori munkák hét éve kezdődtek: az 1460-as években alkotott képeket állítják helyre.

A szakértők szinte kétséget kizáróan állítják, hogy az Okosság, a Mértékletesség, az Erő és Igazságosság szimbólumai közül (női alakok) a második Botticelli műve. A művész ifjúként valószínűleg mestere: fra Filippo Lippi műhelyével járhatott Esztergomban, Mátyás király korában. A magyar kutatók úgy vélik, hogy az ifjú mester talán első önálló munkája a nevezett kép.

Wierdl Zsuzsa kezdeményezésére próbálták ki (a világon először!) az esztergomi freskókon a hollandiai Musis cég számítógépes rétegvizsgálati módszerét: a hét különböző hullámhosszon működő kamera megmutatja az emberi szemnek láthatatlan rétegeket is. A kutatás rendkívüli eredményt hozott: elkülöníthetővé váltak az eredeti és a későbbi restaurálások során kiegészített képelemek. A festményen folyamatosan "átütött" az eredeti vonalvezetés. Botticelli nőalakjai köztudottan hasonlítanak egymásra, sok rajtuk a jól felismerhető elem. A Mértékletesség a firenzei Uffizi képtárban található legismertebb Botticelli-kép, a Vénusz fejvonalával is hasonlatosságot mutat.

A fölfedezés bizonyára sok vitát vált ki a szakemberek körében, amíg Botticellinek a Firenzében és a római Sixtus-kápolnában látható freskói mellé lesz írható az esztergomi is.

---------------------------------------------------------------------------------------

https://archiv.katolikus.hu/ujember/Archivum/2007.06.17/1102.html

---------------------------------------------------------------------------------------

Botticelli esztergomi freskójáért rajonganak a szakemberek 2012

2012. 10. 15. 9:32

A kutatások újabb eredményei alapján egyre biztosabb, hogy a Vitéz János érsek dolgozószobájában talált freskó Botticellié - véli Prokopp Mária művészettörténész.

Aranydiplomát kapott Prokopp Mária művészettörténész az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen. A különösen sokat publikáló és diákjai körében is igen népszerű professzor néhány éve azzal keltett nagy figyelmet, hogy az esztergomi vár első emeleti dolgozószobájának freskóit Botticellinek tulajdonította.

Prokopp Mária elmondta, hogy feltételezései egyre inkább igazolódni látszanak. A tudós elmondta, a kutatás, illetve a képek letisztítása folyik, és ez alapján mind bizonyosabbá válik, hogy a feltevés helytálló. A művészettörténész által a reneszánsz kori olasz festőnek tulajdonított freskót a nagyközönség csak bizonyos alkalmakkor, így például a Múzeumok éjszakáján láthatja, a szakemberek számára azonban bejelentkezéssel mindig hozzáférhető az alkotás.

Prokopp Mária a festményről elmondta, az a négy erényt, az okosságot, mértékletességet, az erőt és az igazságosságot ábrázolja. A Vitéz János érsek dolgozószobájában megtalált freskón ezen kívül vannak még csillagképek és egyéb pompás töredékek is.

 
A szakember szerint több nyom is mutatja, hogy a kép Botticelli munkája. Olyan freskóról van szó, amely nedves falra készült, és amelyet a művész nem minta után készített, hanem helyben gondolkozott az ezüstvesszővel megrajzolt, majd fekete ecsettel kihúzott vonalakon – ugyanúgy ahogy Botticelli később a nagy híres táblaképeit is készítette.

A közelmúltban Magyarországon járt a francia Sorbonne egyetemről Sabine Frommel, aki az itáliai és franciaországi reneszánszot kutatja. A külföldi szakember el volt bűvölve, nem lehetett elmozdítani a freskó elől, fölmászott az állványra, és ámultan nézte a magas színvonalú alkotást – tette hozzá Prokopp Mária.

--------------------------------------------------------------------------------

https://www.szeretgom.hu/content/71992-botticelli-esztergomi-freskojaert-rajonganak-a-szakemberek

------------------------------------------------------------------------------------

Pallós Tamás interjúja Prokopp Máriával, részlet 2019

2019.04.07.

Térjünk ki az esztergomi vár Fehér tornyában található studiolóra is.

– Többek között Mátyás király itáliai történetírója, Bonfini leírása alapján alkothatunk fogalmat arról, hogyan nézett ki a vár Vitéz János érsek idején. A 1930-as években a palotaszárny Lepold Antal vezette feltárói a Fehér toronyhoz csatlakozó kápolnát a négy szakállas, illetve a négy szakálltalan mellkép alapján még a „Szibillák kápolnájaként” emlegették. Én a várkápolnával egy időben, még hallgatóként kezdtem foglalkozni Vitéz János esztergomi prímás, érsek studiolójával és az ott megjelenített erényallegóriákkal.

2000-ben, a millennium évében országos pályázat révén nyílt lehetőség a sarkalatos erényeket ábrázoló freskók megtisztítására. A háromszáznegyven éven át a föld alatt rejtőző, a ’60-as évek restaurátorai által átrajzolt, paraloid műanyaggal bevont falképek alkotójának kvalitásáról addig nem is lehetett igazán fogalmat alkotni. A képeknek alig van hordozója, elég sérülékenyek. Wierdl Zsuzsanna festő-restaurátor művész húszévi munkája nyomán ma már világosan felismerhető a képek magas művészi színvonala, és a festő személye is egyértelműen meghatározható volt: Sandro Mariano, akit a ragadványneve után Botticellinek neveztek.

Mostanában kevesebb szó esik az esztergomi reneszánsz falképek kutatásáról, de Wierdl Zsuzsanna jeles restaurátor művész vezetésével most is kemény munka folyik. Jelenleg az építészek dolgoznak a teremben az összeállított hevederív visszaállításán, amelyet a zodiákus-csillagképek freskódísze ékesít.
2017-ben nemzetközi konferenciát szerveztünk a párizsi Sorbonne professzorával közösen, Reneszánsz studiolók Európában címmel. A téma tizenkét jeles kutatója számolt be a jelenleg ismert, illetve feljegyzésekből sejthető reneszánsz studio­lókról. Ezek közül az egyetlen főpapi studiolo az esztergomi. Méretét tekintve egyedül V. Miklós pápa vatikáni studiolója lehetett hasonló hozzá, amelyet – Raffaello freskóival – II. Gyula alakíttatott át mai formájára. Ez a Stanza della Segnatura, vagyis a pápai aláírások terme. Az urbinói hercegi studiolo jóval kisebb az esztergominál. Vitéz János rangját mutatja, hogy milyen jelentős termet alakíttatott ki az odalátogatók fogadására. Esztergomba érkezése után két évvel, 1467. június 20-án ugyanis négyfakultásos, pápai jogú egyetemet indított itt Academia Istropolitana néven. Európa különböző tájairól hívta meg a tudósokat, akik nem vendég előadók voltak, hanem állandó, kinevezett tanárok.

A 2017. évi konferencia előadásainak kötete, reméljük, még ebben az évben megjelenik. Azután már egy, kifejezetten a Botticelli-attribúcióra összpontosító nemzetközi konferenciát tervezünk. Hiszem, hogy elérkezik az idő, amikor evidenssé válik Magyarország jelentősége az élet különböző területein, így a művészet új stílustörekvéseinek megjelenésében is. A gótika indulásában éppen úgy, mint a reneszánsz stílus kibontakozásában. A fiatal Botticelli művészi pályafutása, úgy tűnik, Esztergomból indult el. Ezután figyeltek fel rá Firenze urai, a Medici bankárok.

------------------------------------------------------------------------------------

https://ujember.hu/mennyei-ugyekben-itthon-es-europaban/

https://www.magyarkurir.hu/hirek/prokopp-maria-80-szuletesnapi-interju

https://adoc.pub/az-esztergomi-studiolo-falkepe-es-a-festett-architektura.html

Vukov Konstantin: Az esztergomi Studiolo falképe és a festett architektúra

--------------------------------------------------------------------------------------