2012.11.24.

 

 

A Vatikáni Rádióban ismerteti a Sandro Botticellinek tulajdonított esztergomi freskókat Prokopp Mária, az ELTE művészettörténet tanára, nemzetközi hírű művészettörténésze. A stúdióbeszélgetésben elmondja, hogy római tartózkodása során megbeszélést folytatott Alessandro Zuccari olasz professzorral, a „La Sapienza” egyetem művészettörténet tanárával, aki több nemzetközi szakértőhöz hasonlóan nagy érdeklődéssel követi az esztergomi freskók történetét. A restaurálási munkálatokat Wierdl Zsuzsanna végzi.

Vitéz János 1465-72 között töltötte be esztergomi érseki tisztségét. Mátyás király nevelője, majd Magyarország kancellárja hatalmas, késő gótikus, kora reneszánsz palotát, könyvtárat és csillagvizsgálót épített az esztergomi Várban. Az itáliai kortárs humanisták „Lux Pannoniae”- Pannónia fénye névvel illették. Koncepciója ma is időszerű: „erkölcsön alapuló tudomány”.

 

 

-----------------------------------------------------------------------------------------

http://hu.radiovaticana.va/Articolo.asp?c=640687

 

--------------------------------------------------------------------------------------------

--------------------------------------------------------------------------------------------

Mégis eredeti az esztergomi Botticelli?

 

2012.10.15.

 

Egyre bizonyosabbá válik, hogy Vitéz János esztergomi dolgozószobájának falképeit Botticelli festette. A Sorbonne professzorát mindenesetre elbűvölték.

 

A nemzetközi tekintélynek örvendő reneszánszszakértő, különösen sokat publikáló és diákjai körében is igen népszerű művészettörténész, Prokopp Mária ötvenévi kutatói, oktatói tevékenysége elismeréseként aranydiplomát vehetett át az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. Ennek kapcsán kereste meg október 14-én a Kossuth rádió 180 perc című műsora. Prokopp Mária 2007 júniusában Wierdl Zsuzsanna restaurátorral azzal keltett nagy feltűnést, hogy bejelentette: az esztergomi királyi vár első emeletén, Vitéz János dolgozószobájában látható négy sarkalatos erény freskójának egyikét, a Mértékletességet valószínűleg Sandro Botticelli (1445–1510) festette. Több művészettörténész akkor már a feltételezést is „kikérte magának”, bár a fáradságot nem vette, hogy megnézze a falképeket, az akkor már hét éve folyó restaurálási munkálatokat vagy figyelembe vegye az újabb kutatási eredményeket.

A Kossuth rádiónak nyilatkozó Prokopp Mária elmondta: a kutatás, a falképek tisztítása folyik, ami egyre jobban bizonyítja, hogy a föltevés helytálló: Botticelli még itáliai kiugrása előtt festhette az esztergomi falképeket. Egyre több külföldi kíváncsi a restaurátori munkálatokra, egyre kevesebb magyar, míg a nagyközönség csak időszakosan – például a múzeumok éjszakáján – láthatja a freskókat.

 

A falképek a négy sarkalatos erényt ábrázolják: az Okosságot, a Mértékletességet, az Erőt (Állhatatosságot) és az Igazságosságot. A Vitéz János érsek dolgozószobájában megtalált freskón ezenkívül vannak még csillagképek és egyéb pompás töredékek is. A falképek egy hatalmas reneszánsz dolgozószoba, úgynevezett studiolo freskói, amelyhez mérhető a reneszánsz idejéből máshol nem maradt fenn. Urbino egykori hercege, Federico da Montefeltro (1422–1482) két studiolója ismert – de azok nagyságukban és jelentőségükben kisebbek.

Újabb érvek Botticcelli szerzősége mellett

Prokopp Mária a Kossuth rádiónak elmondta: az esztergomi freskók alakjait alkotója a helyszínen gondolta ki − nem kartonminták alapján készítette −, ezüstvesszővel, majd fekete ecsettel rajzolta meg, ugyanúgy, ahogyan Botticelli a híres, nagy táblaképeit készítette. A művészettörténész feltevése szerint a falképek a Mátyás király korabeli egyetem, az Academia Istropolitana − négy fakultásos, pápai jóváhagyású egyetem – megnyitásának nemzetközi ünnepségére, 1467. június 20-ra készülhettek el. Igaz, a tanítás Pozsonyban kezdődött meg.

Bár a kétkedő magyar művészettörténészek nem igazán vették a fáradságot, hogy egyáltalán megnézzék a Studiolo falképeit, Prokopp Mária beszámolt arról, hogy a közelmúltban Magyarországon járt a Sorbonne egyetemről Sabine Frommel, aki az itáliai és franciaországi reneszánszot kutatja. A külföldi szakember „el volt bűvölve, nem lehetett elmozdítani a freskó elől, fölmászott az állványra, és ámultan nézte a magas színvonalú alkotást”. Prokopp Mária elmondta, a párizsi Sorbonne Művészettörténeti Doktori Iskola vezető professzora felkérte, az Európai Unió által támogatott kutatási programjában – amely olyan királyi, főúri és főpapi rezidenciákat kutat, mint például a drezdai Zwinger, a varsói királyi palota, a granadai Alhambra vagy Konstantinápoly épített emlékei –, a reneszánsz kori esztergomi kancellária, prímási rezidencia is vegyen részt. − A világ ezáltal jobban megismeri Esztergomot – vélte Prokopp Mária.

A nagy port kavaró római bejelentés

Prokopp Mária művészettörténész, Wierdl Zsuzsanna resturátor és az akkori kulturális miniszter, Hiller István 2007 júniusában a római Magyar Akadémián jelentette be: „minden valószínűség szerint van egy Botticellink”. A művészettörténész a feltevést a történeti körülményekkel, az alapozó aláfestés módszerének használatában megfigyelhető módszertani párhuzamokkal, a nőalakok megformálásának és szellemiségének feltűnő hasonlóságával, a végső forma megtalálásához vezető próbák hasonlóságával, a mű alkotása során, illetve a tágabb környezetében megfigyelt, jól dokumentálható rajzkényszerrel és játékossággal, továbbá a bekarcolt aláírás értelmezésével támasztotta alá Vukov Konstantin építészettörténésszel együtt.

 

Ugyan már akkor is „megalapozott tudományos hipotézisről”, nem pedig bizonyított tényekről volt szó, több művészettörténész úgy „cáfolt”, hogy annak a tudományos módszerekhez nem sok köze volt. Boskovits Miklós professzor arról tartott előadást egy firenzei reneszánszkonferencián, már a hipotézis sem lehet helytálló: ám nem vette figyelembe az utóbbi hét év restaurálási munkálatait és az újabb kutatási eredményeket. A falképeket ugyanis korábban – még Wierdl Zsuzsannáék előtt − többször, kissé kontár módon restaurálták, átfestették, többször olyan kiegészítéseket kaptak, amelyek rontották a képek értékelhetőségét. (A jelenleg is folyó restaurálás ezeket az átfestéseket, kiegészítéseket is eltávolítja.) Ám Boskovits azokra a freskókról készült fotográfiákra hivatkozott, amelyek a mostani restaurálás előtti állapotot tükrözték.

 

Nagy sajtóvisszhangja volt annak is, hogy még 2007 júniusában a „Villa I Tatti vezetője” első ránézésre kizárta annak lehetőségét, hogy a királyi palota studiolójában látható Mértékletesség allegóriáját Botticelli festhette. A Magyar Nemzet azonban kiderítette: a nyilatkozó Louis Waldman a Harvard Egyetem firenzei reneszánszkutató központjában akkoriban semmilyen tisztséget nem töltött be, Texasban egyetemi docens, Botticelli avatott szakértőjének túlzás lenne tartani, egyébként annyi köze van a Villa I Tattihoz, hogy annak ösztöndíjasa. Érvei egyébként megegyeztek a restaurálás legújabb eredményeire akkor nem kíváncsi, inkább a középkori szobrászat szakértőjeként tisztelt magyar művészettörténészével, Marosi Ernőével. (Meglehet, véletlen egybeesés: a sajtóban idegen titulussal ékeskedő – azt nem cáfoló − Waldman ezek után magyar egyetemi katedrára léphetett.)

Művészettörténet és mértékletesség

Az a feltételezés, hogy az esztergomi Studiolo falképeit Botticelli festhette, nem előzmény nélküli: a szakemberek már több évtizede feltették ezt a kérdést. A magyar reneszánsz egyik legismertebb kutatója, Balogh Jolán maga is megemlíti Botticellit a Mátyásnak dolgozott művészek között, Nagy Zoltán, az esztergomi múzeum egykori igazgatója, Vitéz János-kutató pedig – olasz kortársak szerint – szóban azt is fölvetette, hogy az Erényeken Botticelli keze nyomát láthatjuk. Prokopp Mária és Wierdl Zsuzsanna hipotézisét a 2000 óta folyó restaurálás eredményei erősítik.

A négy sarkalatos erény tisztelete az ókori görög sztoikus filozófusok óta ismert: ellentétben a B-kategóriás filmek „történelemképével”, még az ókori Róma közgondolkodását meghatározta. A Mértékletesség Arisztotelész erénytanában az ember cselekedeteit meghatározó etikai erény, amely biztosítja az akarat uralmát az ösztönök fölött. A keresztény tanítás szerint a mértékletesség önuralmat és a türelmet ad az emberi gyöngeségek viselésére, megakadályozza a szélsőséges megnyilvánulásokat.

 

-------------------------------------------------------------------------------------------

-------------------------------------------------------------------------------------------

http://mno.hu/grund/megis-eredeti-az-esztergomi-botticelli-1111404

 

------------------------------------------------------------------------------------------

------------------------------------------------------------------------------------------

Egyre inkább Botticelli

Esztergom: Tizenhárom év után ismét látogatható lesz a középkori királyok kápolnája

 

2013.10.08.

 

Karácsonyra legalább részlegesen, tavaszra pedig véglegesen szeretnék látogathatóvá tenni az esztergomi várkápolnát, amelyen megszakításokkal immár tizenhárom éve dolgoznak a restaurátorok. A munkákat felgyorsítja a befejezéshez biztosított kormányzati és egy 500 milliós EU-támogatás is, amelyből szintén jut majd a restaurálásra.

-

Arról a gótikus királyi, majd érseki kápolnáról van szó, amelyet az esztergomi vár Fehér bástyájában 1934-ben földdel betemetve találtak meg, majd 1938-ig a töredékekből bravúrosan rekonstruáltak. Akkoriban szinte hiánytalanul előkerültek a lezuhant boltozati bordaívek és a rózsaablak keretkövei, a falakat pedig párkánymagasságig szintén állva találták, rajtuk viszonylag nagy felületen megmaradt falfestményekkel.
-

Így a III. Béla korabeli épületet – amelyet a francia gótika egyik első Franciaországon kívüli megjelenésének tartanak, s amelynek apostolfülkéi feltűnően hasonlítanak a párizsi Saint-Germain-des-Prés szentélyére – kitűnően lehetett rekonstruálni. Ehhez a kápolnához kapcsolódik néhány köztes teremmel az a reneszánsz studiolo is, amely szintén földdel betemetve pihent 300 évig, s amelyben az utóbbi időben Botticellinek tulajdonított falfestménycsoport látható.

Mind az utóbbit, mind a kápolna freskóit Wierdl Zsuzsa vezetésével restaurálják 2000 óta. A kápolna mennyezetig fel van állványozva, épp a legtetején dolgoznak a szakemberek, a gótikus bordákon és az oldalfalak ívmezőiben tisztítják és konzerválják a több korszakból származó festékrétegeket. A XII. században faragott köveken a legkorábbi réteg 1180 körüli, III. Béla idején készült, amikor még királyi használatban volt a kápolna. Ez az úgynevezett oroszlános festés, amely egyik legszebb részletéről, a szentély lábazati részén körbefutó oroszlános pajzsmotívumokról kapta a nevét.

 

-

Itt fönn, a bordáknál és a falmezők csúcsainál viszont ez a korszak inkább architektonikus formákkal jelenik meg. A következő festésréteg már a trecentóból, az 1300-as évekből való: egy ismeretlen itáliai mester rendkívül finom alkotása, a töredékeken olyan érzékenyen kidolgozott szentfejek láthatók, melyeknek párját Firenzében találni, például a Santa Maria Novella kolostorának spanyol kápolnájában.

-

 

A hajdani mester a mennyezeti boltozatokat az éjszaka csillagaival festette tele. Mivel azonban a boltozat a török időkben beszakadt, s a romokat betemették, ezek a felületek elvesztek, és csak néhány töredékük került elő a feltárt kőtömbökön. Ezekről választotta le s illesztette fel aztán a nagyobb maradványokat a téglából újjáépített bolthajtásokra Mauro Pellicioli mester, a harmincas évek híres olasz restaurátora (ő újította fel egyebek mellett Leonardo Utolsó vacsora című freskóját is), akit annak idején a magyar állam kért fel a rekonstrukció szakmai irányítására.

A visszaillesztések azonban nem mindenütt passzolnak egészen a bordázathoz, ráadásul ma már megerősítésre is szorulnak, ezért leválasztják, restaurálják és aztán újra felültetik őket. A harmincas években az újjáépítők a falakban nagy szürke kőtömbökkel jelölték azokat a helyeket, ahová a freskós kőmaradványok illenek elképzeléseik szerint, de a beillesztést az utókorra hagyták. Ezeken a köveken fennmaradt trecento freskódarabok már előkészítve várakoznak, hogy helyükre kerüljenek.

Két nagy freskó részei lehettek, az egyik feltehetően Mária megkoronázásának, a másik Jézus mennybemenetelének jelenete volt, s valamikor Nagy Lajos király korában készülhettek. Szintén e korból maradtak meg a kápolna hajójának ülőfülkéiben az apostolok portréi. Ezeket a korábbi, szakszerűtlennek bizonyult kiegészítésektől kellett megszabadítani és újrajavítani, sőt az egyiket a mögötte lévő lépcső beázása miatt le is kellett választani, ez most finom vakolatrétegre kasírozva a restaurátorműhelyben várja, hogy a beázást megszüntessék.

Utána kerülhet vissza a helyére. Egyebek mellett ennek a lépcsőnek a helyreállítása is része az 500 millióval támogatott látványfejlesztésnek, amelynek mindössze tíz százalékát lehet a restaurálásra fordítani – tudtuk meg Rezi Kató Gábortól, az Esztergomi Vármúzeum igazgatójától. Természetesen ennek a projektnek a része a Botticellinek tulajdonított freskók megújítása is a néhány helyiséggel arrébb található s időben jóval későbbi reneszánsz studiolóban, de ez majd csak 2015-re lesz kész. Amikor 2007 júliusában Hiller István kulturális miniszter Rómában bejelentette, hogy „van egy Botticellink”, akkor a freskó négy allegorikus nőalakja közül még csak a Mértékletesség (Temperantia) alakjának a restaurálásával készült el Wierdl Zsuzsa, s csupán erről gondolták, hogy alkotója Botticelli lehet.

-

-

Azóta a freskókról tanulmánykötet jelent meg, az érvek erősödtek, cáfolat pedig nem látott napvilágot. Nem ezért, de ma már mind a négy kép alkotójának az említett itáliai mestert tartják a magyar kutatók. A restaurálás azóta előrehaladt, Temperantia és Fortitudo (az Erő) után a harmadik nőalaknál, Justitiánál tart. A feladat nagyon érzékeny: először is egy 14-16 fázisú tisztításból áll, amely magában foglalja egyebek mellett a korábbi restauráláskor rákent műanyag fedőanyag, a paraloid kivonását, a korábbi átfestések eltávolítását, a cementpótlások kiszedését és egyáltalán, az eredeti vonalak és kiegészítések szétszálazását. A faltól elváló vakolatrétegeket fel kell tömíteni, a lyukakat, falhiányokat síkba hozni, és végül elvégezni a retust, a pótlást, amelyben apró pontozással kell jelezni, hogy nem eredeti felület.

Az évszázadok szennyeződései, javításai, károsításai (Justitia szoknyáján például bekarcolt török szöveg is olvasható) rendkívül megnehezítik a rétegek értelmezését. De 2015-re a pályázati vállalás szerint ez a terem is látogatható lesz, legalább részlegesen. S azért csak úgy, mert utána kezdődne az építészeti rekonstrukció is. Mint az igazgató elmondja, a turisztikaiattrakció-fejlesztésre nyert pályázati pénz nagyobbik része a műszaki megújulást szolgálja, a gépészet korszerűsítését, új múzeumi tájékoztatórendszer kiépítését, valamint a külső beázások megszüntetését. Az esztergomi vár megújulásának ez nem az első lépcsője, s nem is az utolsó: néhány évvel ezelőtt már elkészült az úgynevezett kis román palota (a mai vármúzeum) helyreállítása, jelenleg a Fehér bástyában található gótikus és reneszánsz terek vannak napirenden, az újabb ütemekben pedig a Budai torony és a Várszínház felújítására kerülhetne sor.

----------------------------------------------------------------------------------------------

http://nol.hu/kult/20131007-egyre_inkabb_botticelli

 

----------------------------------------------------------------------------------------------

----------------------------------------------------------------------------------------------

 

 

 

 

 

 

m