2021.04.06.

A pamdémia miatti kijárási tilalom alatt húsvétkor csak a közelben lakók mehettek a San Pietro in Vincoli bazilikába, viszont húsvéti ajándékként Rómában készítettek egy filmet Michelangelo Mózes szobráról, illetve a teljes síremlékről, hogy érzékeljük, a tavaszi napéjegyenlőség idején milyen fényjátékban lehetne részünk.

A La luce di Michelangelo filmben látjuk, hogy Michelangelo tudatosan használta a természetes fényt, és annak mozgását, egy hatásos vizuális jelenség létrehozására, amely napjainkban modern speciális effektusnak számít.
A tavaszi napéjegyenlőség idején a napsugarak napnyugtakor beömlenek az ablakon, majd a San Pietro in Vincoli bazilika hajójában az oszlopok között a nagyon keskeny járatban utat találva vetődnek a síremlékre.
A nap mozgása határozza ezután meg, hogy percről percre a csodálatos mű mely részlete lesz hangsúlyos.
Mint egy színházban, a fény megvilágítja a szoborcsoport néhány alapvető elemét, és megerősíti azok szellemi jelentőségét.

A Szeretet és a Hit reprezentációja közrefogja Mózes szobrát, az alkotás központi elemét. Ezek a figurák egyértelműen az üdvösség vitájára utalnak. Az evangélikusok azt mondták, hogy csak a hittel egyedül el lehet érni az üdvösséget, az ellenreformátorok pedig azt, hogy a jó cselekedetek is szükségesek hozzá. Michelangelo álláspontja, amit ebben a konstellációban kifejezett, az más. A közvetítés az ő állásfoglalása. Úgy alkotta meg a művész, hogy a tavaszi napéjegyenlőség körül este, az ablakon és a bazilika oszlopai között beáramló napsugarak egymás után világítsák meg a különböző alakokat. Ez így, egy színházi produkcióra emlékeztet. A húsvét körüli estéken a nap állásának köszönhetően, a Szeretet és a Jótettek szobrai valóságos fénybe borulnak, Michelangelo zsenialitását idézve. A napfény hozzájárul a szeretet értelmezéséhez, amely megvilágítja a hit igazságát és mélységét. A legújabb kutatások szerint épp ezt akarta elérni Michelangelo, amikor úgy döntött, hogy a fényt használja fel, hogy létrehozza ezt az időtlen műalkotást.

Megemlítem, hogy Mózes felett a szarkofágon II. Gyula pápa alakja nyugszik, amit régen Maso del Bosco, magyar származású művész munkájának tartottak, de a legújabb kutatások szerint szintén Michelangelo műve.

II. Gyula pápa Michelangelóval nagy értékű síremléket akart állíttatni magának, azonban hiába sürgette a nagy művészt, nem érte meg a mű befejezését, így a Szent Péter bazilikában síremlék nélkül lett eltemetve. Ami a síremlékből elkészült, az ma Róma legnagyobb látványosságai közé tartozik.

------------------------------------------------------------------------------------

film:
https://www.youtube.com/watch?v=I_kE9PXCNho

https://www.facebook.com/ministerodellacultura/videos/506799950490206
https://www.italy24news.com/News/8511.html
https://www.ansa.it/sito/notizie/cultura/arte/2021/04/03/gli-effetti-speciali-di-michelangelo-un-video-su-luce-mose_cca1fa3d-8f52-4fe0-9168-e0848fc50c0f.html
https://www.facebook.com/ministerodellacultura/videos/582309662731086
https://sullestradedelmondo.it/san-pietro-in-vincoli-tomba-di-giulio-ii/?fbclid=IwAR05o8FsBxh2lpuwnGc61jS7vNPC4bxN3rHEH-CbibRbKkSm_Sf7oFtEPxI

https://www.youtube.com/watch?v=dBhrsGgjdgo

----------------------------------------------------------------------------------------

 ----------------------------------------------------------------------------------

 ------------------------------------------------------------------------------------

 -----------------------------------------------------------------------------------

 -------------------------------------------------------------------------------------

 -----------------------------------------------------------------------------------

 -----------------------------------------------------------------------------------------

Részletes ismertetés

2021.04.07.

II. Gyula pápa síremléke

Michelangelo első római megbízatása, amelyet II. Gyula pápától kapott, síremlékének megalkotása volt. Levelezéséből tudjuk, hogy a Sixtus-kápolna kifestésének feladata miatt kellett a munkát a tervezés fázisában félbehagynia, és a falképek befejezése után sem térhetett vissza eredeti elképzeléseihez. A pápa halála után, 1513-tól kezdve pedig már végképp meghiúsult a pápa nagyra törő terve, hogy a Bramante tervei szerint elkezdett, hatalmas Szent Péter székesegyház centrális terének középpontjába, a mártír sírja fölé helyezzék el a síremléket.

Michelangelo eredeti tervei szerint, amelyet több rajzban is megörökített, egy három szintre osztott, négy oldalán szobrokkal díszített, monumentális építmény készült volna, amelynek minden oldalán két-két próféta foglalt volna helyet, alattuk rabszolgák álltak volna, legtetejét pedig a pápa szarkofágon fekvő, valószínűleg angyalok tartotta alakja foglalta volna el. Michelangelo többször hozzákezdett a szobrok kifaragásához. Legkorábban, 1513-körül a Mózes készült el, 1515-6 körül a ma a firenzei Accademia gyűjteményébe tartozó, részben befejezetlenül maradt négy rabszolgán dolgozott, és tizenöt évvel később faragta ki azt a két, jellegzetesen kicsavarodó pózban álló rabszolgát, az úgynevezett Haldokló, illetve Lázadó rabszolgákat, amelyek a párizsi Louvre gyűjteményében találhatóak.

II. Gyula síremlékét, az eredeti tervet jelentősen megváltoztatva és egyszerűsítve, Michelangelo végül a San Pietro in Vincoli templom szentélyében helyezte el. A falhoz illesztett síremlék két szintre oszlik, és a hangsúlyos párkánnyal elválasztott szinteken három-három mély falfülke található.

Michelangelo: tervrajz II. Gyula pápa síremlékéhez

-

-

Az alsó zónában a fülkéket félalakos hermapilaszterek díszítik, és itt található, a középső fülkében, Mózes szobra. A próféta két oldalán Ráchel és Lea, Michelangelo műhelyében készült szobrai, Mózes fölött pedig a pápa szarkofágon fekvő, pontosabban könyökére támaszkodó figurája jelenik meg, amely a legújabb kutatások szerint szintén Michelangelo műve. A síremlék teljes egésze a firenzei szobrász alkotása, az utókor mégis csak a Mózest látja mindebből, és talán nem véletlenül. A feszültséggel teli, erőteljes szobor azt a pillanatot jeleníti meg, vagy inkább fejezi ki drámai sűrítéssel, amikor Mózes, a Sinai-hegyről lejőve, a tízparancsolattal a kezében, felismeri, hogy népe a bálványimádás bűnébe esett. A Mózes-szobor dinamikája ennek a pillanatnak a megragadására épül. Arcának feszült kifejezése, az összevont szemöldök és az összeráncolt homlok ugyanazt a cselekvés előtti koncentrációt fejezi ki, amelyet az évekkel korábban készült Dávid-szobor esetében is láthattunk. Mózes izmos ülő alakja a dráma pszichológiai érzékeltetésének remekműve: a próféta ugyan ül, de bal lábát hátra húzza, jobb kezével a törvénytáblákat magához szorítja, behajlított bal karját megfeszítve ölében tartja és hirtelen mozdulattal balra fordul. Testének minden mozdulata, az ellentétes irányba forduló testrészek mind-mind a cselekvésbe átcsapni készülő koncentrációnak vannak alárendelve. Michelangelo ebben az esetben a klasszikus kontraposztot alkalmazta ülő kompozícióhoz, de egyben túl is lépett azon a nyugalmas, harmonikus, tehát statikus ábrázolásmódon, amely még a Dávid-szobrot jellemezte.

II. Gyula síremléke Rómában a legismertebb műemlékek közé tartozik. A Mózest ábrázoló alkotás a San Pietro in Vincoli-templomban található, de az már téves képzet, hogy a szellemes michelangelói alkotás valóban a pápa nyughelye. Valójában az emlékmű 1545-ben készült el, jóval a pápa halála után, és az eredeti tervekhez képest jelentősen leegyszerűsítve. Gyulát a Szent Péter-bazilikában helyezték örök nyugalomra, de Róma 1527-es feldúlásakor a német zsoldosok szétzúzták a pápa sírját. Gyula pápa földi maradványait így ma a bazilika padlózatában kell keresnünk. E tényre egy egyszerű márványtábla figyelmeztet X. Kelemen pápa síremléke előtt.

forrás:

https://hu.wikipedia.org/wiki/II._Gyula_p%C3%A1pa

https://tudasbazis.sulinet.hu/hu/muveszetek/muveszettortenet/muveszettortenet-9-evfolyam/michelangelo-romaban/ii-gyula-papa-siremleke

--------------------------------------------------------------------------------------