2013.05.23.

A szükséges engedélyek megérkezése után a múlt héten megnyitotta kapuit a budapesti repülőtéren a fapados beszállítási procedúrához szükséges egyik új bádogcsarnok, szerdán pedig már a 2B terminálról induló, tehát az útlevél-ellenőrzésen áteső utasok is megismerkedhettek a gyalogos géphezjutás élményével.

Tavaly ősszel nagy felháborodást váltott ki az utasok körében, hogy a Budapest Airport a spórolni kívánó fapados légitársaságok kérésére sátras beszállítási rendszert alakított ki a betonplaccon. A sátor a közelgő tél miatt azonban eleve csak ideiglenes megoldás volt, az állandó csarnokot az engedélyeztetési procedúra lassúsága miatt nem lehetett a hideg beállta előtt felhúzni. Az utasokat a sátrak elbontása után átmenetileg busz vitte ki a fapados társaságok gépeihez, de áprilisra megépültek a véglegesnek szánt, könnyűszerkezetes épületek, mostantól pedig ezekben végzik az ilyen járatok beszállítását.

A sátras megoldás örökébe lépő csarnokkal kapcsolatban az volt a legfőbb kérdés, hogy a legnagyobb budapesti légitársaság bevállalja-e, vagy sem, hogy utasait onnan szolgálja ki. A Wizz Air végül - korábbi információinknak megfelelően - úgy döntött, hogy igen, de nem teljesen, és nem biztos, hogy véglegesen.

Amikor tavaly ősszel a sátraztatás beindult, a Wizz akkor is kipróbálta ezt a megoldást, majd pár nap után visszavonulót fújt. Akkor főleg az elégtelelen szolgáltatásokra hivatkoztak, illetve az utasok magasabb igényszintjére. Tény, hogy a reptér betonján történő több néhány száz méteres gyaloglás, majd gépbe történő beszállást megelőző, akár 15-20 perces dekkolás az ideiglenes sátorban nem növelte az utaskomfortot, de a Wizz buszoztatáshoz történő visszatérését konkurensei nem követték. A messze leggyengébb szolgáltatást nyújtó légitársaságnak számító Ryanair mellett maradt a sátornál az easyJet is, noha a fapadosok között egyértelműen magasabbra pozicionálja magát az ultra low-cost Wizz Airnél.

A véglegesnek látszó könnyűszerkezetes csarnok ugyanúgy a nagy betonplacc közepén áll, mint a korábbi sátor, túlságosan sok extra szolgáltatást nem lehetett elvárni tőle a korábbi megoldáshoz képest. Ülőhely továbbra sincs, alapszintű vécé, jobb légkondicionálás, valamint néhány étel és italautomata jelenti a színvonal megugrását. Ennyi mégis elég volt a Wizz Airnek ahhoz, hogy visszatérjen ehhez a megoldáshoz.

Az okoról Daniel de Carvalho, a Wizz kommunikációs igazgatója kérdésünkre azt mondta, hogy az új fapados beszállítórendszer költsége hasonló, mint amit az 1-es terminálon fizetett a cég annak bezárása előtt. Emlékeztetett arra, hogy cége segített a reptér költségeinek csökkentésében azzal, hogy vállalta a költözést a kettesre, és jelentősen növelte járatai számát a Malév csődje után, de azt nem fogadja el, hogy a terminálváltás magasabb költséget jelentsen.

Daniel de Carvalho szerint az Oktoberfest-stílusú sátraknak nevezett megoldáshoz képest egyértelmű a színvonal emelkedése az új csarnokokban. A Wizz Air számára kiemelt jelentőségű az alacsony költségszint, mert csak ezzel tudják biztosítani az alacsony árakat. Vagyis szerintük nőtt annyit a színvonal és csökkent az ár, hogy újra kipróbálják a fapados beszállítási rendszert. Az igazgató szerint az új csarnok szolgáltatási szintje sem teljesen kielégítő, ezért nem az összes járatot indítják az alapszintű beszállítást nyújtó kapuktól.

A Wizz Air korábban arra is hivatkozott, hogy a működési biztonság sem volt megfelelő a sátraknál, most már ezzel sincs problémája a cégnek. Reptéri forrásaink szerint a Wizz Airnél belátták, hogy a fapados beszállítórendszer az utasoknak általában kényelmetlenebb ugyan, de a gépek fordulóideje ennél a megoldásnál kisebb, ami fontos szempont az egész nap reggeltől estig folyamatosan pörgő gépek késéseinek elkerülésére. Ha az utasokat a saját lábukon hamar kiterelik a csarnokba, s ott várakoztatják addig a pillanatig, amikor felszállhatnak a gépre, az jóval olcsóbb és hatékonyabb megoldás, mint amikor a buszokra kell várni.

Többen úgy vélik, hogy a Wizz Air megpróbálta magát a többi fapadostól megkülönböztetni azzal, hogy jobb szolgáltatást kínál a buszoztatással, ezzel azonban nem nyert annyit, mint amivel többe kerül. Főleg, hogy néha a buszoztatás is irritáló lehet az utasok számára. Igen kényelmetlen például, amikor közel 100 embert zsúfolnak egy buszba, s a korán beszállók 15-20 percig várják nyomorogva a gyenge légkondival üzemelő, tűző napon ácsorgó járműben, hogy az elinduljon végre a gép felé.

A Wizz Air csak járatai egy részét vitte át a fapados beszállítókapukhoz. Kiemelik azt is, hogy a gépre várás idejének nagy részét az utasok a kényelmes terminálban tölthetik, s csak a beszállást megelőzően kell kisétálniuk az utasoknak a bádogcsarnokba.

Az utasélmény valóban nagymértékben függ attól, hogy a gépre történő felszállást megelőzően hány perccel terelik ki az embereket a csarnokba. A légitársaság ugyanis azonnal reklamál, ha a gép személyzete jelet ad a beszállításra, de addigra nincs minden utas a csarnokban, túlesve az okmányok és a poggyászok ellenőrzésén. Ha viszont a földi kiszolgálók túl hamar kezdik a kiterelést, az utasok hisztiznek a hosszú és feleslegesnek érzett ácsorgás miatt.

A Wizz döntésre a részleges bádogcsarnokba költözésről a nyári időszakra szól, ahhoz, hogy télre is az alapszintű beszállítórendszert használják, további fejlesztést várnak. Nem a Wizz azonban az egyetlen légitársaság, mely most változtat, és az alacsonyabb szintű, de olcsóbb szolgáltatást kéri. Az easyJet, a Ryanair és a Jet2 mellett a charter/fapados KLM-leány, a Transavia is gyalogoltatja utasait, de például a Norwegian és a Germanwings marad a buszoknál.

Persze az alapszintű gyaloglós beszállítás minősége teljesen más az egyes légitársaságoknál annak függvényében is, hogy a helyleosztás előzetesen történik, vagy "aki kapja marja" alapon rohamozzák az utasok az ülőhelyeket. Mára a két ultra fapados, a Ryanair és a Wizz Air kivételével az összes cégnél megvan az utas helye már a beszállás előtt, ezért senkinek sem érdemes tolakodnia, ráér kényelmesen kisétálni a terminálból a csarnokba akkor, amikor már láthatólag minden más utas megtette ezt. Legutóbb az easyJet tért vissza a hagyományos beszállítási rendszerhez.

A légitársaságok igényei alapján kialakított fapados beszállítórendszer indulása jól mutatja a piac Malév-csőd utáni átalakulását.

Két éve a diszkont légitársaságok arányát tekintve Budapest az európai középmezőny alsó régióiban volt, mára viszont lényegében dobogós: alig van más nagy reptér Európában, ahol a fapadosok átvették a vezetést, s bőven 50 százalék feletti részesedést értek el.

Nagyon úgy tűnik, hogy az adófizetői pénzből fenntartott nemzeti légitársaság kiesése után a kereslet nagy része az alacsony árakra irányul, ennek viszont egyenes következménye, hogy az utasoknak el kell fogadniuk az alacsonyabb szintű reptéri szolgáltatást is.

------------------------------------------------------------------------------------------

------------------------------------------------------------------------------------------

http://www.origo.hu/utazas/hirek/20130522-a-wizz-air-is-kiprobalja-a-badogcsarnokot-a-repuloteren.html

-------------------------------------------------------------------------------------------

------------------------------------------------------------------------------------------

Maradnak a reptéri bádogcsarnokok

2014.09.27.

Már több mint egy éve bádogcsarnokok fogadják a fapados járatok utasait Ferihegyen. Az utasok továbbra sem kedvelik a minimalista megoldást, pedig jobb, ha megbarátkoznak velük, mert úgy tűnik, egy ideig biztos nem lesz változás.

"Én legutóbb egy hűvös nyári hajnalon toporogtam a csarnokban, és vártam, hogy feljussak a gépre. Akkor nem voltunk sokan, és mivel legalább 30-40 percig kellett ott ácsorogni, volt elég időm azon elmélázni, hogy milyen is lehet ez a »doboz« tele emberekkel, rekkenő hőségben, mikor a fémet napok óta melengeti a kellemes 35 fok" - meséli egy utas.

Egy másik, sokat utazó lány, aki évi 25-30 alkalommal is repül, főleg fapadosokkal, azt mondja, megszokta már, hogy ezek a járatok általában kisebb reptereken szállnak le, ahol a kiszolgálóegységek színvonala sem túl magas. "Rómában például egyszer szakadó esőben kellett több száz métert gyalogolni, ahhoz képest még a bádogcsarnok is jobb."

És van olyan utas is, aki megértően áll a kérdéshez. „Nekem az a legfontosabb, hogy olcsón repülhessek. Ha valaki fapadossal repül, az szerintem ne várjon luxust."

Busz, sátor, csarnok

2012 májusában, miután a Malév-csőd egyik következményeként bezárt a Ferihegy 1., a Budapest Airportnak át kellett szerveznie a 2-es terminál működését. Az átkerülő fapados járatok kezdetben busszal szállították az utasokat a gépekhez, de a Ryanair már az év tavaszától gyalogos beszállítást alkalmazott, azaz az okmányokat még a terminálban ellenőrizték, majd az utasok kisétáltak a géphez, és a betonon, a szabad ég alatt várakoztak a beszállásig.

Később egy ideiglenes megoldásnak szánt sátorba költöztek ki a földi kiszolgálást végző munkatársak is, így az útlevelek ellenőrzése is ott történt. A sátorral persze az időjárás viszontagságait nem lehetett teljesen kiküszöbölni: bár az eső nem esett be, de a nyári hőségben nem volt épp kellemes élmény 15-20 percig vagy még tovább bent ácsorogni.

A sátras megoldással már nemcsak a Ryanair élt, hanem több fapados társaság is váltott. A Wizz Air - egy rövid próbaidőszak után - visszakozott, és a nem megfelelő körülményekre hivatkozva újra visszatért a buszos beszállításhoz. De csak 2013 májusáig, amikor is elkészültek a könnyűszerkezetes csarnokok.

A 2A terminálon működő csarnokban nyolc alapszintű beszállítókapu üzemel, tehát egyszerre nyolc járat gyors kiszolgálását teszi lehetővé egyetlen nagy csarnok, a 2B-n pedig négy. A csarnokokban már van alapszintű WC, ital- és ételautomata, jobb légkondicionálás, télen fűtés, bár leülni továbbra sem lehet.

Pontosabb indulás

Jelenleg öt légitársaság, a Wizz Air, a Ryanair, az EasyJet, a Jet2.com és a Transavia használja az úgynevezett alapszintű beszállítókapukat, azaz a Basic Boarding Gatesszel felszerelt csarnokot. A légitársaságoknak megéri ez a beszállítási mód, mert nemcsak olcsóbb, mint a buszoztatás, de a járatok pontosságát is segíti. A légitársaságok számára egyébként nyitott a lehetőség, hogy a három lehetséges mód közül kiválasszák, milyen szintű beszállítást szeretnének, a beszállítófolyosót, az autóbuszt vagy az alapszintű beszállítókaput - tudtuk meg Hardy Mihálytól, a Budapest Airport kommunikációs igazgatójától.

„Az elmúlt időszak tapasztalata, hogy az alapszintű beszállítókapuk használata révén 25 százalékkal sikerült javítani az ezt használó légitársaságok járatainak indulási pontosságát, hiszen a beszállásra várakozó utasok már közvetlenül a gép mellett vannak, és utána nagyon gyorsan beszállhatnak a repülőbe. A földi fordulóidő (a járat érkezése és az új járat elindulása közötti idő) egy-egy 180 személyes gép esetében mindössze 25-30 percre csökkent ezzel a módszerrel. Ennek révén jobb a gépek kihasználtsága, alacsonyabbak az üzemelési költségek, emiatt alacsonyabbak a jegyárak is. Ez pedig döntő szempont sok utas számára, például a fiataloknak és az egyetemistáknak, akiknek így nem elérhetetlen luxus immár a repülés" – mondta lapunknak Hardy Mihály.

A Wizz Airhez kezdetben érkeztek panaszok az egyszerűsített beszállókapukkal kapcsolatban. „Ezeket akkor továbbítottuk a Budapest Airportnak, amely közben kezelte a felmerülő problémákat: biztosították a létesítmények jobb szellőzését, mosdókat alakítottak ki, és árusító automatákat helyeztek el."

Utasok helyett filmesek

Európában egyébként sok helyen van gyalogos be- és kiszállítás, és nem egy olyan reptér is, amely kifejezetten alacsony költségű létesítményeket kínál, mint például a Frankfurt Hahn, a Hamburg Lübeck vagy a Párizs Beauvais. „Budapest helyzete annyiban különleges, hogy míg máshol a diszkont légitársaságok általában a fővárostól messze fekvő, úgynevezett másodlagos repülőterekről üzemelnek, nálunk a diszkont légitársaságok utasai 90 százalékban azonos kényelmi és kereskedelmi szolgáltatást vehetnek igénybe, mint bárki más a terminálon, ráadásul a főváros szívétől mindössze 17 kilométerre fekvő repülőtérről, kiváló közlekedési infrastruktúrával" - világít rá Hardy Mihály a csarnokok pozitív oldalára.

A Budapest Airport az alapszintű beszállítókapuk megszüntetését a közeljövőben nem tervezi, ahogy az 1-es terminál újbóli megnyitását sem. Utóbbi épület védett építészeti emlék, ennek megfelelően gondoskodnak az őrzéséről és az állagmegóvásáról. Jelenleg konferencia- és rendezvényhelyszínként hasznosítják, de forgattak már benne hollywoodi akciófilmet és tévésorozatot is. „Természetesen ha bármilyen váratlan fejlemény ezt szükségessé tenné, akár egy hónap alatt is ismét üzembe helyezhetnénk a terminált. Erre a tartalékra mindig számíthatunk" – mondta Hardy Mihály.

--------------------------------------------------------------------------

http://www.origo.hu/utazas/hirek/20140912-maradnak-a-repteri-badogcsarnokok.html

-------------------------------------------------------------------------

2017.01.10.

Vasárnap éjjel a WizzAir bakui járatának az utasai használhatták utoljára a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren a fapados járatok kiszolgálására épített bádogépületet. A helyén új utasmóló épül, addig buszokkal szállítják az utasokat a repülőkhöz.

A repülőteret üzemeltető Budapest Airport december elején jelentette be, hogy több mint hatmilliárd forintos beruházás részeként elbontják a bádogváros névvel is illetett ideiglenes beszállókapukat, és elkezdik az új, tízezer négyzetméteres utasmóló kiépítését.

A fejlesztés egyik fő eleme a repülőtér 2B termináljához csatlakozó 220 méteres új épületszárny lesz. Ez az úgynevezett utasmóló mintegy tízezer négyzetméterrel növeli meg a 2-es terminál tranzitterületét, ezzel párhuzamosan jelentősen megnő a repülőtér beszállókapu-kapacitása is, vagyis az utasáteresztő képessége. Összesen 27 új beszállókapuval és tíz új utashíddal gyarapodik a terminál. (Jelenleg a 2A terminálon öt, a 2B-n pedig hat ilyen híd található.)

Az építkezés jövő nyárra fejeződik be, és ennek köszönhetően a reptér jelenlegi évi 11,5-12 milliós kapacitása évi 15 millióra nő. (December elején már átlépte a 11 milliós utasszámot a repülőtér forgalma.)

----------------------------------------------------------------------------------------------

http://inforadio.hu/gazdasag/2017/01/09/matol_bontjak_a_ferihegyi_badogvarost/

------------------------------------------------------------------------------------------------