Míg Michelangelo leghíresebb márvány alkotásait, például a Dávid szobrot a firenzei Galleria dell'Accademia épületében vagy a Vatikán Szent Péter-bazilikában található Pietà-t, az elmúlt évszázadokban többször felújították és megőrizték, ugyanez mégsem mondható el a mester minden nagy művéről.

Amikor a firenzei San Lorenzo-bazilikában, a Medici-kápolnában megrongálódtak Michelangelo márványszobrai, a művészeti restaurátorok egy évekig tartó, finom takarítási folyamatba kezdtek. A csapat egy innovatív módszert alkalmazott, amelynek során speciális baktériumtörzseket használtak, amelyek a szobrok szennyeződéseivel táplálkoznak.

Az olasz Nemzeti Kutatási Tanács szakértői csaknem egy évtizede helyreállították a Medici család utolsó nyughelyének szarkofágjait. Évekig tartó fáradságos és körültekintő munka után a műalkotás szépséghibáinak nagy rését biztonságosan eltávolították;

csak néhány makacs folt maradt, amelyek nem reagáltak a hagyományos helyreállítási módszerekre.

A probléma okát Alessandro Medicinek, Firenze egykori uralkodójának tulajdonítják, akit 1537-ben meggyilkoltak, és holttestét a családja kápolnájában temették el. A belső szerveit azonban nem távolították el megfelelően, ezért az évszázadok során a maradványaiból származó vegyületek beszivárogtak Michelangelo néhány szobrának márványába.
Ez utóbbi olyan, mély foltokat okozott, amelyeket egyetlen ismert tisztítószer sem tudott eltávolítani. A tudósok ezért úgy döntöttek, hogy mikrobákat alkalmaznak a célra: lényegében a márványt egy hatalmas petri-csészékké változtatták. Ám előbb ki kellett választaniuk a megfelelő baktérium törzseket, számol be a ZME Science online tudományos portál.

Anna Rosa Sprocati biológus több mint 1000 törzs jegyzékét értékelte, ami közben rendkívül óvatosan járt el. Bevallása szerint nem volt könnyű kiválasztani a megfelelő baktériumokat:

egyes törzsek ugyanis bár megették a szennyeződést, de elpusztították Michelangelo remekeműveinek márványját is.

A szakember végül összeállított egy nyolc jelöltből álló listát, amelyeket a kápolna oltára mögötti mintaszakaszon tesztelt. A Serratia ficaria SH7 nevű baktériumok egyike különösen „jól teljesített": eltűntette az olajokat, a ragasztót és a foszfátokat is, miközben Michelangelo márványa csillogó fehér maradt. Ez a baktérium ráadásul nem veszélyes az emberi egészségre sem.

A kiválasztott baktériumokat először Giuliano di Lorenzo Nemours herceg sírjában használták a márvány tisztítására.

Ezután Lorenzo di Piero, Urbino hercege, a meggyilkolt Alessandro apjának szarkofágján tesztelték.
Szerencsére a néhány nagyon éhes baktérium segíteni tudott a restaurátoroknak befejezni a kápolna szükséges munkálatait. A turisták így most új megvilágításban csodálhatják meg Michelangelo legkiválóbb műveit, mivel a kápolnát újból megnyitották a látogatók előtt.

---------------------------------------------------------------------------------------

https://www.origo.hu/tudomany/20210617-bakteriumok-pusztitjak-el-a-michelangeloszobrok-szennyezodeseit.html

-----------------------------------------------------------------------------------------

 -----------------------------------------------------------------------------------------