2013.07.17.

Egy spanyol család lenyűgöző karrierje a Városban: a Borgiák.
Még (Parentucelli) V. Miklós kezdte el kiépíttetni a vatikáni „palotavárost” a Quattrocento közepén, de a századvégen már VI. Sándor díszíttette a falakat – ezért máig Borgia-lakosztály a legszebb szobasorozat neve. Az első Borgia-pápa egyébként III. Callixtus volt, aki azért kedves a magyar szívnek, mert ő rendelte el Hunyadi János törökellenes küzdelmeinek támogatására a déli harangszót. Unokaöccse, Rodrigo Borgia vitte tökélyre a reneszánsz életöröm élvezetét a pápai trónuson – és közvetett módon ebben gyönyörködünk mi is, amikor Pinturichio szépséges freskóit bámuljuk.

És vajon ki az az aranyhajú hercegnő, aki Szent Katalinként hitvitázik a bölcsekkel? Tényleg az a hajdanvolt szépség, akinek hajtincse láttán a legnagyobb romantikus, Lord Byron így sóhajtott fel: „Bele tudnék szeretni ebbe az asszonyba...”? És hát vajon igaz-e mindaz a véres borzalom, amit róla meséltek a legsötétebb vatikáni pletykafészkek...?

--------------------

A spanyol származású VI. Sándor pápa, polgári nevén Rodrigo Borja y Doms, aki 1492-ben, Amerika felfedezésének évében kezdte meg 1503-ig tartó uralkodását, a perugiai festőre bízta az Apostoli Palota első emeletén kiválasztott lakosztálya díszítését. A legújabb történetírás újraértékeli ennek a sokat vitatott pápaságnak a szerepét a reneszánsz Európa új hatalmi egyensúlyainak kialakításában. VI. Sándor a hanyatló középkor végén került hatalomra, amikor már felbukkant a láthatáron a modern kor hajnala. VI. Sándor, az udvari intrikák, a nepotizmus, a botrányok pápája, jelentős politikai érzékkel rendelkezett, és biztosította az Egyház világi függetlenségét, megszilárdította a Pápai Államban a pápa hatalmát.

1492-ben Amerika felfedezése lehetővé tette az egyház számára, hogy intenzív missziós tevékenység révén jelentősen kiszélesítse a hívek közösségét. VI. Sándor volt az, aki 1493-ban közvetített Spanyolország és Portugália között, hogy határt húzzanak terjeszkedésüknek, pontosan meghatározva a két ország hatáskörét megjelölő demarkációs vonalat. VI. Sándor kétségtelenül reneszánsz úr volt, aki szerette körülvenni magát híres művészekkel, akik jelentős közmunkákat végeztek el, mint például az Angyalvár vagy a Santa Maria Maggiore-bazilika esetében. Azonban minden bizonnyal az Apostoli Palota róla elnevezett, Borgia-lakosztálya az, amely örökségül hagyta számunkra kora legkifinomultabb ízlését.

-

A lakosztály három nagyméretű szobából állt, amelyet ceremóniamestere, Burcardo, Naplójában „titkos szobáknak” nevezett, utalva arra, hogy ez a pápa magánlakosztálya volt és a következő helyiségeket foglalta magába: a titkok, a szentek, és a szabad művészetek termét.

Ehhez kapcsolódott a Hitvallás és a Szibillák terme, valamint a pápa hálószobája.

A falfestmények témájának középpontjában – egy domonkos teológus, Annio da Viterbo elgondolása alapján – az emberiség hit általi üdvözülése áll, miközben felmagasztalja a pápa alakját és vallásos áhítatát. Az üdvösséget a hithirdetés, a hit megvallása, valamint az erények gyakorlása révén érhetjük el, de szükség van a hit felfoghatatlan misztériumairól való elmélkedésre és szemlélődésre is. A Hitet a Kegyelem nyilatkoztatja ki, de részben megszerezhetjük a tudományok helyes felhasználása, a szabad művészetek, közöttük a csillagászat megfelelő gyakorlása révén is.

-

A falfestmények elkészítésével megbízott Pinturicchio, polgári nevén Bernardino di Betto umbriai művész volt, aki Raffaello mestere, Perugino kíséretében érkezett Rómába. Kiváló portréfestő és fáradhatatlan díszítőmester volt, akinek jelenléte leginkább a Szentek termének díszítésében fedezhető fel. Az erények gyakorlására, amely a hit nagy ajándékának elnyeréséhez szükséges, a szentek életén keresztül mutat példát. Szent Sebestyén vértanúsága, amely felidézi a császárkori Rómát és a Colosseumot, a kereszténység pogányság feletti győzelmét ábrázolja. Ugyanitt láthatjuk Szent Katalin disputáját, Nagy Konstantin diadalíve előtt, amelyen hatalmas betűkkel áll VI. Sándor mottója: „Pax Cultor” – a béke munkása. A terem boltívén megfigyelhetjük a pápa címerében is jelenlévő bikát, utalással az Ozírisz-mítoszra, és az Ápisz bikában való reinkarnációjára. VI. Sándor szimbóluma tehát a mitológiai vonatkozás révén is utal a kereszténység pogányság feletti győzelmére.

A 2005-ig tartó négy éves restaurálási munkák után a kék, vörös, arany színek visszakapták eredeti ragyogásukat, ismét láthatóvá válik a harmadik dimenzióra való árnyékolt utalás, amely mélységet ad az ábrázolt alakoknak, jól tükrözve Pinturicchio művészetét, amely szerencsésen ötvözte a Borgia pápával a Vatikánba érkezett hispán behatást az olasz reneszánsz kifinomult ízlésével, hogy hozzájáruljon Róma egyházának megszilárdításához az új Európában.

------------------------------------------------------------------------------------

A lakosztályhoz tartozik, hogy 2006-ban előkerült Pinturicchio XV. századi olasz festő eddig elveszettnek hitt, botrányos festményének egy része.

------------------------------------------------------------------------------------

http://it.wikipedia.org/wiki/Appartamento_Borgia

http://it.wikipedia.org/wiki/Palazzo_Apostolico

-------------------------------------------------------------------------------------

Sala delle Sibille

 ----------------------------------------------------------------------------------

--------------------------------------------------------------------------------------

APPARTAMENTO BORGIA

 2013.07.17.

Forrás: Művészeti Kalauz Róma és a Vatikán Brigitte-Bohlen és Jürgen Sorgers közreműködésével

-

A pápai palota első emeletén található termeket VI.Sándorról, a Borgia pápáról (1492-1503) nevezték el, aki Pinturicchiót és műhelyét bízta meg a díszítésükkel (1492-93). A Pinturicchio által tervezett - és jórészt saját maga által kivitelezett - freskók legszebbjei a hivatalos célokra használt Sala dei Santiban láthatók.

Míg a mennyezeten a festmények az egyiptomi és görög mitológiából vett jeleneteket ábrázolnak, utalva a Borgia címerben látható bikára, a félköríves festményeken a keresztényüldözés és a keresztények végső győzelme látható.

-

az ablakokkal szemközti falon Alexandriai Szent Katalin életének egyik jelenete. Maxentius császár alatt, 307-ben szenvedett mártírhalált, mert megtagadta a császár által tartott áldozati ünnepélyen a pogány isteneket.

A freskó aszent és a császár vitáját keleti környezetben ábrázolja, noha mögöttük Constantinus diadalíve áll.

A császár ötven pogány filozófust rendelt oda, hogy megcáfolják a szent érveit, de katalinnak sikerült meggyőznie őket saját igazságáról, és keresztény hitre téríteni. Maxentius éktelen dühében mindannyiukat halálra ítélte.

Katalint kerékbe akarta töretni, de maga a kerék tört el, ezért a szentet lefejezték.

Pinturicchió számos kortársát jelenítette meg a freskón, a Borgia család tagjain kívül:

- Szent Katalint - Lukrezia Borgiával azonosítják

- a trónustól balra Andreasz Palaiologoszt látjuk, a bizánci uralkodócsalád tagját; mögötte Antonio da Sangallo áll, valamint maga a festő

- a jobb sarokban a lovas feltehetően Dzsem herceg, aki kezesként élt a Vatikáni Palotában, és a keleti viselethez állt modellt Pinturicchiónak.

-------------------------------------------------------------------------------------

---------------------------------------------------------------------------------------

 --------------------------------------------------------------------------------

 ------------------------------------------------------------------------------------

 -------------------------------------------------------------------------------------

 ------------------------------------------------------------------------------------

 ------------------------------------------------------------------------------------

------------------------------------------------------------------------------------------

 -------------------------------------------------------------

 -------------------------------------------------------------------------------

 ----------------------------------------------------------------------------------

 -------------------------------------------------------------------------------------

---------------------------------------------------------------------------------------

2013.08.28.

Bonnita friss tapasztalata a Róma szenvedély fórumról:

Kedvencem a Borgia lakosztály, ott megpihentem
egy freskó alatt egy ablakmélyedésben. A freskón mutattam a lányoknak, hogy ő Rodrigo, a másik Cesare..
A teremőr kérdezte honnan jöttünk, leültetett a székére és elbeszélgettünk, elmondta, hogy évente ötmillió látogatójuk van, az őröket mindig máshova osztják be őket és hogy nincs könnyű dolguk.

------------------------------------------------------------------------------------

http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=126721577&t=9056467

------------------------------------------------------------------------------------

------------------------------------------------------------------------------------

m