2013.11.10.

De Chirico festő lakásmúzeuma a Spanyol lépcső alatti téren a 31. szám alatt található, a palota felső három szintjét foglalja el.

De Chirico már 60 éves volt, amikor feleségével ide költöztek, ami végülis a világ közepe. Hogyan lett világ közepe a Spanyol lépcsőből? A művész eszmefutattásaként; mindenki tudja, hogy Róma a világ közepe, s mivel Róma közepe a Spanyol lépcső, ő a világ közepén lakik.

Rómában De Chirico haláláig, 90 éves koráig élt, mégis, ha olvassuk életét a Wikipedián, római életét csak úgy jellemzik, hogy akkor már nem alkotott jelentőset.

Biztos, hogy a festészetet fiatal korában forradalmasította, de azért élete folytatódott, és például Gross Arnoldot is segítette.

A következőket találtam Gross Arnold visszaemlékezésében:

"Rómában, a Spanyol lépcsőtől százötven méterre volt De Chirico bácsi galériája. Odamentem, volt hat-nyolc eredeti rézkarcom. Vaktában beszéltem, de az első mondatoknál kiderült, hogy magyar vagyok. Egy kedves hölgy megkérdezte, mennyibe kerülnek. Megvették az összeset, tetszett nekik a személyesség miatt. A galériá­ban nem értették, hogyan lehet színes egy ilyen munka, erre elmagyaráztam nekik, hogy csak egy lemezzel dolgozom, de fel van festékezve. Mire visszatértem a magyar akadémiára, az igazgató már látni akart, és azt mondta: „Meghívták egy önálló kiállításra, mit gondol, ki fogják magát engedni?” „Miért ne” – feleltem. És tényleg kiengedtek. Olaszországban aztán megismerkedtem Amerigo Tottal. Az összes anyagomat megvették, és Amerigo Tot azt mondta, szeretnének még többet is. Adott egy lejárt naptárt, amelynek karton volt a hátulja, és azt mondta: ha hazamész, küldj pár képet postán ebbe csomagolva, eladjuk. Ezt négyszer-ötször eljátszottuk, így volt egy kis aprópénzem."

-

Visszatérve a lakásmúzeumra, De Chirico 1978-ban halt meg, felesége még 1990-ben bekövetkezett haláláig ott lakott.

A múzeumot 1998-ban a művész halálábak 20. évfordulóján nyitották meg.

A lakás alső színtje díszesebb, XVI. Lajos korabeli bútorok is találhatók benne, a következő színtü lakótér az ötvenes évek stílusát idézi, legfelül pedig van az a terasz, ahonnan páratlan kilátás nyílik a Spanyol lépcsőre és környékére.

A múzeum tárgyait, pl. a dolgozószoba festőecsetjeit, palettáit a művész használta, de megtekinthető a képgyűjtemény egy része is.

A képgyűjteményből Róma modern múzeumaiban is találhatók festmények, s volt egy hagyatéki pereskedés Róma és Párizs között.

A pereskedés tárgya az a 61 festmény volt, amit az özvegy Párizsnak ajándékozott azon célból, hogy az Eiffel toronnyal szemben létesítsenek a festmények számára múzeumot. Hiába De Chirico tudott élni, fiatal korában Párizsban is szép helyen lakott.

A pereskedést Párizs nyerte, így azokat a festményeit sajnos Rómában már nem láthatjuk.

----------------------------------------------------------------------------------------------

----------------------------------------------------------------------------------------------

 ----------------------------------------------------------------------------------------------

-

http://www.060608.it/it/cultura-e-svago/beni-culturali/musei/casa-museo-di-giorgio-de-chirico.html

http://www.fondazionedechirico.org/casa-museo/foto-gallery/?lang=en

http://hvg.hu/kultura/20110802_giorgo_de_chirico

http://www.magyarhirlap.hu/tortenelem/szines-mesek-vilaghir-nyolc-evtized

-

------------------------------------------------------------------------------------------------

 ----------------------------------------------------------------------------------------------

 -----------------------------------------------------------------------------------------------

------------------------------------------------------------------------------------------------

Giorgio de Chirico
(1888, Vólosz, Görögország - 1978, Róma)

2013.11.10.

Modern festészetünk egyik legérdekesebb, úttörő alakja, a szürrealizmus jelentős előfutára. A két antik kultúra - a görög és a latin - romjaiban is csodálatos emlékei alakították szemléletét. Müncheni tanulmányai idején pedig erősen hatottak rá Arnold Böcklin világító színei, gazdag képzeletvilága, északi, misztikus romanticizmusa. Aztán Párizs következett, ahol belekerül a kavargó szellemi élet forgatagába. Szelíd és komoly fiatalember; nem kalandokat keres, inkább sokat olvas, figyel és elmélkedik. Apollinaire, Picasso, Severing, Cocteau, Brancusi, Breton mind jó barátai. Beletartozik azok szűkebb csoportjába, akik megvetik a szürrealizmus alapjait. Apollinaire már ekkor megállapítja róla: "Ez a festő a legújszerűbb eszközhöz folyamodott - ez meglepetés -, hogy megjelenítse a modern dolgok gyászos jellegét." Művészetének első, igazi önálló szakasza akkor következik el, amikor 1917-ben Ferrarában Carlo Carrával kialakítja az úgynevezett "metafizikai festészet"-et. Felfogása Nietzsche filozófiájából, helyesebben stílusából táplálkozik: az akkor annyira divatos német bölcselő gondolatait látomásszerű, a dolgok mögötti mélységeket felidéző képek köntösébe öltöztette, a természet egyes jelenségeinek erőszakos összekapcsolásával - a tudattalan és a tudatfeletti kifejezésére - a német lírában egy sajátos szimbólumrendszert teremtett. Nietzschének ez a gyakorlata visszhangzik Chirico vallomásában is: "Megállapíthatjuk, hogy minden dolognak két képe van: egy közismert, amelyet mindig látunk, s amelyet általában az emberek is látnak, a másik egy kísérteties és metafizikai; ezt csak kevés egyén szemlélheti, és csakis az éleslátás, a metafizikai elvonatkoztatás pillanataiban." Chirico ekkori alkotásai szigorúan a távlat törvényei szerint megszerkesztett városrészleteket, tereket, palotákat, antik szobrokat és "manichini"-ket (félig embereket, félig bábukat) ábrázolnak. A különböző elemeket szokatlanul, szinte szertelen ötletességgel kapcsolja össze. Az ábrázolt dolgok így elvesztik megszokott, hétköznapi értelmüket, s valami izgató sejtést váltanak ki a nézőből. Amellett bizonyos mélységes, megdöbbentő, szinte "hallható" csendet érzékeltetnek. Hatásukat fokozzák a sajátosan izzó, égő, de mégis megszűrt színek. A külső látvány a vásznon költészetté finomul, s valami természeten túli érzést sugall. És minden kép elárulja, hogy alkotója "ínyenc": szerelmese a szép vonalaknak, a tiszta kontúroknak, a tökéletes munkának és a kifogástalan anyagnak. Második párizsi tartózkodása idején Chirico képei mozgalmasabbakká válnak. Rendkívüli képzelőereje még jobban az antik világ felé fordul. Megkezdődik művészetének neoklasszicista korszaka. Gladiátorok, régészeti tárgyak, a görög-római mítoszok jelenetei töltik be vásznait. Látomásszerű világ tárul elénk, amelyet azonban világos, józan logika rendszerez. Chirico képeivel a múltba vezet bennünket, hogy valami alig érezhető fintorral mégis a mi világunkról mondja el véleményét. A második világháború után - csillapíthatatlan tudásvágytól űzve - egyre elmélyültebben tanulmányozza a régi nagy mesterek, különösen Raffaello, Michelangelo és Rubens technikáját. Ebben az időben születnek megigézően szép, bibliai témájú képei. Chirico belső világát, művészi felfogását, vágyait és céljait a saját maga írta reggeli ima érzékeltetheti legjobban:

Add meg, Istenem, hogy festőmesterségem mindjobban tökéletesedjék!
Tedd, hogy a festészetben használatos anyagok segítségével életem utolsó pillanatáig egyre előbbre jussak!

---------------------------------------------------------------------

------------------------------------------------------------------------------------------------

 --------------------------------------------------------------------------------------------

 -----------------------------------------------------------------------------------------------

------------------------------------------------------------------------------------------------

-

 -----------------------------------------------------------------------------------------------

-

-

-

------------------------------------------------------------------------------------------------

 ------------------------------------------------------------------------------------------------

-

-

-------------------------------------------------------------------------------------------------

 filmmel:

http://www.arte.rai.it/articoli/la-casa-museo-di-giorgio-de-chirico/20844/default.aspx

 ---------------------------------------------------------------------------------------------

2014.02.07.

http://roma.corriere.it/foto-gallery/arte_e_cultura/14_febbraio_05/casa-de-chirico-opere-b199cdee-8e8e-11e3-afb4-50ae7364e5b3.shtml

http://roma.corriere.it/foto-gallery/arte_e_cultura/14_febbraio_05/casa-de-chirico-opere-b199cdee-8e8e-11e3-afb4-50ae7364e5b3.shtml#5

-----------------------------------------------------------------------------------------------

-----------------------------------------------------------------------------------------------

m