Hála az új, WAXS elnevezésű kormeghatározó technikának, a torinói Szent Lepelből vett mintát megvizsgáló olasz tudósok megerősítették, hogy az ereklye Krisztus halálának és feltámadásának a korából származik.

Egy új röntgensugaras kormeghatározási technika megerősíti, hogy a torinói Szent Lepel összhangban van a keresztény hagyományokkal, azaz Krisztus halálának és feltámadásának idejéből származik. Ez derül ki a Torinói Lepel egy olasz szakértője, Liberato De Caro, a CNR tudósa által vezetett vizsgálatból, amelynek következtetéseit április 11-én tették közzé X-ray dating of a linen sample from the Shroud of Turin (A Torinói Lepelből származó vászonminta röntgensugaras kormeghatározása) címmel.

Együttműködésben a Padovai Egyetemről Fanti professzorral, Liberato De Caro és kutatócsoportja „széles látószögű röntgenszórás” módszerével vizsgálta meg a Torinói Lepelből vett lenminta cellulóz tartalmának természetes öregedését. Határozottan állítja: a Szent Lepel sokkal régebbi, mint az a hét évszázad, amelyet a tudósok 1988-ban adtak neki, a C-14–es kormeghatározási módszerrel adtak neki. Kora valójában 2000 év körül lehet.

A len természetes öregedésének mérése

Két nappal a tanulmány publikálását követően, a National Catholic Registernek adott interjúban Liberato De Caro  – aki közel 30 éve próbálja megfejteni a Szent Lepel rejtélyét – ismertette tudományos megközelítését:

„ Kidolgoztunk egy módszert a lenben lévő cellulóz természetes öregedésének rönt­gensugár segítségével történő mérésére, és ebből számítottuk ki a készítése óta eltelt időt. Ezt az új, széles látószögű röntgenszórási technikán alapuló kormeghatározási módszert (WAXS) először más kormeghatározási technikával datált vászonmintákon teszteltük, – olyan mintákon, amelyeknek semmi közük a lepelhez – majd a Torinói Lepelből vett mintán is alkalmaztuk.”

A kutatás eredményeit egyhónapos előkészítés és szakértői értékelés után a Heritage (Örökség) című nemzetközi folyóiratban publikálták, és az Olasz Nemzeti Kutatási Tanács honlapján is megjelentették.

Az olasz tudós szerint, a Torinói Lepel „tudományos kihívás”. „Minden újabb vizsgálat tisztázhatja a lepel által képviselt bonyolult kirakós rejtvény egy részét.” „Például, azok, akik tanulmányozták, a rajzolatára még nem találtak olyan végleges magyarázatot, amelyet az egész tudományos közösség elfogadna” – folytatta. Ma még egyetlen tudós sem képes megmagyarázni, hogy milyen látványos és eredeti technika alkalmazásával sikerült akkoriban egy ilyen képet vászonszövetre felvinni! Mert ezen a leplen a kép olyan, mintha egy fényképlemezt sugárzással nyomtattak volna rá…   Sugárzás, Feltámadás, milyen közeli ez a két szó!

https://www.ncregister.com/interview/new-scientific-technique-dates-shroud-of-turin-to-around-the-time-of-christ-s-death-and-resurrection

https://katolikus.ma/egy-uj-kormeghatarozasi-technika-megerositette-hogy-a-szent-lepel-bizony-2000-esztendos/

https://www.reddit.com/r/science/comments/vfz53p/xray_dating_of_a_turin_shrouds_linen_sample_april/

https://www.researchgate.net/publication/337358579_X-Ray_Dating_of_Ancient_Linen_Fabrics

https://www.youtube.com/watch?v=MoqsSGtNMc8

---------------------------------------------------------------------------------------

Pályi Gyula professzor: A Torinói lepel koráról az új vizsgálatok tükrében

2022.07.21.

A Heritage nemzetközi folyóiratban megjelent újabb kutatási eredményekről kérdezte a Vatikáni Rádió a Lepel szakértőt.

VR Stúdiónk vendége Pályi Gyula, a Modenai és Reggio Emiliai Egyetem nyugdíjas professzora, az Olasz Nemzeti Tudományos Akadémia, a „Negyvenek” tagja. Pályi professzor biokémiai munkássága mellett történelmi témákkal is foglalkozik, többek között a Torinói Lepel történetével, melyről a Szent István Társulatnál sikeres könyve is megjelent. Idén tavasszal nagy feltűnést keltett két olasz kutatócsoport publikációja a HERITAGE nevű nemzetközi folyóiratban, amely a Lepel újszerű fizikai módszerrel való vizsgálatáról számol be. Professzor úr, megkérnénk, hogy adjon a Vatikáni Rádió hallgatóinak egy rövid áttekintést az új eredmény mondanivalójáról.

P Mindenekelőtt tisztelettel köszöntöm a Vatikáni Rádió hallgatóit. Valóban rendkívül fontos új eredményről van szó. Engedjék meg, hogy egy kis bevezetővel kezdjem arról, hogy – legalábbis szerintem – mik voltak a Torinói Lepel kétezer évesnek vélt történetében a legfontosabb fordulópontok.

VR Érdeklődéssel hallgatjuk.

P Kezdjük azzal, hogy Teres Ágoston pápai magyar csillagász számításai szerint Jézus Krisztus halálát és feltámadását időszámításunk szerint, Krisztus után 33. április 3-ra, illetve 5-re tesszük. Tehát a Lepel „felhasználásának” kezdő dátumát e számítások szerint napra, sőt órára pontosan meg tudjuk adni – csak az a lényeges kérdés marad (részlegesen) nyitva, hogy a 33. április 3-án Krisztus temetésekor használt vászon, vajon azonos-e a Torinóban ma is őrzöttel?

VR Igen, kétezer, pontosabban ezer-kilencszáz-nyolcvanhét év alatt sokminden történhetett.

P Az első kezdeti probléma az, hogy halott emberrel érintkezett tárgyat a zsidó vallás tisztátalannak, érintését tilosnak tekintette, továbbá az, hogy Jézus Krisztus mennybemenetele után tanítványai jó ideig komoly üldözéseknek voltak kitéve. Ennek ellenére hitelesnek tűnő beszámolók jelzik a Lepel jelenlétét Edesszában, ahonnan, nem is egészen békés úton a bizánci császári udvar szerezte meg. Ennek dátumát is pontosan tudjuk: 944. augusztus 15-én érkezett Bizáncba. Itt a Város legfontosabb ereklyéi között tisztelték egészen 1204. április 12/13 éjszakájáig, mikoris francia és velencei úgynevezett „keresztes” lovagok Bizáncot kifosztották. Innen közel 150 évig nem tudunk semmit a sorsáról, mikoris felbukkan Franciaországban, 1349-ben, mint egy francia nemes család tulajdona. Tőlük a Savoyai hercegekhez került több mint fél évezredre, egészen addig amíg az utolsó, száműzött olasz király, II. Umberto végrendeletével 1983. március 18-án a Szentszék tulajdonába került. Hivatalosan ma is a Római Pápa a tulajdonosa és a „Lepel Őre” titulust és funkciót a torinói érsek viseli.

VR Tulajdonképpen nagyon sokat tudunk, de biztosan vannak törekvések, hogy a homályos periódusokat áthidaljuk.

P Igen, különösen az elmúlt másfél évszázadban. E törekvések és egyben a Lepel iránti fokozott érdeklődés kezdetét is pontosan meg tudjuk adni: 1898. május 28-án Secondo Pia torinói amatőr fotográfus engedélyt kapott, hogy a Lepelről fényképet készítsen. Ennek az a döbbenetes eredménye volt, hogy a fénykép negatívja egy viszonylag jó minőségű pozitív képet mutatott egy megkínzott és vélhetően keresztre feszített férfiról, akinek sérülései pontosan megegyeztek az Újszövetség által leírtakkal. Ez a fordulat világszerte óriási érdeklődést keltett és lavinaszerűen elindította a természettudomány minden elképzelhető ágazatának alkalmazását a Lepel vizsgálatára. Ezek túlnyomórészt összhangban voltak azzal a hagyománnyal, hogy a Torinói Lepel valóban Jézus Krisztus halotti leple lehetett. Itt csak egyetlen eredményt említenék meg, éspedig az úgynevezett „radiokarbon” vizsgálatot. Ez a módszer egy-két ezredév időskálán viszonylag pontos kormeghatározást tesz lehetővé szerves eredetű objektumoknál. E vizsgálatot nagy előkészületek után három tekintélyes egyetem kutatói végezték el, az 1988. október 13-án nyilvánosságra hozott eredmény azt mutatta, hogy a Lepel XIV. századi (pontosan 1325 plusz/mínusz 65 év) eredetű. Ez óriási vitákat keltett, amelyek mind a mai napig nem csillapodtak.

VR Ez igencsak elképzelhető!

P Természetesen számos törekvés volt a radiokarbon eredmények cáfolatára. Közülük kiemelkedett egy Rogers nevű amerikai kutató 2005-ös publikációja, amely hihető érveket hozott fel a mintavétellel kapcsolatban, de sajnos e kutatás Dr. Rogers halála miatt nem folytatódott.

VR Más sikeres törekvés nem volt?

P Számos próbálkozás található a szakirodalomban mind a radiokarbon-eredmény alátámasztására, mind pedig cáfolatára, de ezek közül egyik sem tekinthető sikeresnek. Véleményem szerint az idén tavasszal bari és padovai kutatók által publikált cikk a Torinói Lepel természettudományos módszerekkel való kutatásának legfontosabb fejleménye a híres éjszakai fényképezés és a botrányokba torkolló radiokarbon vizsgálat óta.

VR Ez valóban figyelemfelkeltő. Tulajdonképpen miről van szó?

P Nehéz röviden elmagyarázni. Röntgensugárról mindenki hallott. Ennek lényeges vonása, hogy a sugárzás hullámjelenséggel van összekötve. A hullámok pedig úgynevezett optikai rácsokon jellegzetes módosulást szenvednek. E módosulás képéből ki lehet számítani a rács méreteit. A röntgen-sugarak hullámhossza pedig abban a tartományban van, mint a szilárd anyagokban az atomok távolsága. Így a szilárd, különösen a rendezett szerkezetű szilárd anyagok szerkezetét röntgensugárral meg lehet határozni. A bari-padovai csoport által alkalmazott, úgynevezett szélesszögű röntgenvizsgálat pedig ennek a módszernek egy finomított változata. Ezzel pedig a lenszálakat alkotó cellulóz szerkezetének az idő múlásával bekövetkező változását tudják követni, ami az elmúlt idő hosszát tudja jelezni, különösen, ha pontosan datált összehasonlító minták állnak rendelkezésre. A De Caro és Fanti által vezetett csoport pedig ilyen vizsgálatokkal kimutatta, hogy a Torinói Lepelből vett minta közel 2000 éves. Természetesen további ellenőrző vizsgálatok szükségesnek látszanak, de ez a front-áttörő eredmény rendkívüli jelentőségűnek mondható.

VR Nagyon örvendetes fejleményről számolt be Professzor úr, köszönjük a háttér alapos megvilágítását is.

P Köszönöm a lehetőséget és a figyelmet.   

-----------------------------------------------------------------------------------

https://www.vaticannews.va/hu/vilag/news/2022-07/torinoi-lepel-korarol-uj-vizsgalatok-tukreben-palyi-gyula.html

-------------------------------------------------------------------------------------

 -----------------------------------------------------------------------------------------

 ----------------------------------------------------------------------------------------