Hála az új, WAXS elnevezésű kormeghatározó technikának, a torinói Szent Lepelből vett mintát megvizsgáló olasz tudósok megerősítették, hogy az ereklye Krisztus halálának és feltámadásának a korából származik.

Egy új röntgensugaras kormeghatározási technika megerősíti, hogy a torinói Szent Lepel összhangban van a keresztény hagyományokkal, azaz Krisztus halálának és feltámadásának idejéből származik. Ez derül ki a Torinói Lepel egy olasz szakértője, Liberato De Caro, a CNR tudósa által vezetett vizsgálatból, amelynek következtetéseit április 11-én tették közzé X-ray dating of a linen sample from the Shroud of Turin (A Torinói Lepelből származó vászonminta röntgensugaras kormeghatározása) címmel.

Ezúttal a nagylátószögű röntgenszórás technikáját alkalmazták a szakértők.

Egy, a korábbiaknál megbízhatóbb tudományos módszer alkalmazásával sikerült megállapítani, hogy a torinói lepel az i. sz. I. századból, vagyis Jézus Krisztus halálának és feltámadásának idejéből származhat. Liberato De Caro olasz tudós úgy nyilatkozott a National Catholic Register számára, hogy az elvégzett anyagvizsgálat alapján a lepel hozzávetőlegesen 2000 éves.

2013.03.29.

A régóta köztudatban élő állítással szemben mégsem 14. századi hamisítvány lehet a torinói lepel. Legalábbis egy újonnan megjelent olasz könyv Jézus Krisztus halála körüli időpontra datálja az évente több százezer hívőt a torinói katedrálisba vonzó ereklyét.

A Páduai Egyetem szakértőinek kutatásai szerint a lepel az ókorra datálható, Jézus Krisztus születése előtti vagy utáni századokra.

Sok hívő úgy véli, hogy a 436 centiméter hosszú és 110 centiméter széles vászont, amelyen egy szakállas ember arcának és testének lenyomata látható, Jézus zsidó szokás szerinti temetésekor testének körbetekerésére használták.

 Egy holland orvosnak a leplen látható kép háromdimenziós információi alapján sikerült előállítania a kép hologramját, amely néhány meglepő újdonsággal szolgál. A hologram lehetővé tette a leplen látható alak „megmozdítását”, amit videón tekinthetünk meg, valamint a fejtetőn sok apró, vérző seb azonosítását, ami megerősíti a korábbi feltételezést, hogy nem töviskoszorút, hanem az egész fejet beborító tövises „sapkát” borítottak rá.