2019.02.23.

Az egyik Vatikáni Könyvtárban őrzött corvina, Mátyás király Missaléja is megtekinthető az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) által rendezett, „A Corvina könyvtár budai műhelye” című kiállításon. A műkincset Németh András, a Vatikáni Könyvtár munkatársa ismertette a Vatikáni Rádióban.

Németh András mint a Vatikáni Könyvtár görög nyelvű kéziratainak szkriptora kapta a megbízatást, hogy a könyvet Budapestre szállítsa a november 6-tól február 9-ig tartó kiállításra. A szakértő elmondta, nagy örömére szolgált visszatérni előző munkahelyére, az OSZK-ba, és elvinni Mátyás király Missaléját arra a helyre, ahol az 1480-as évek végén készült. A Missale egy gazdagon illusztrált kódex, amelyet a budai műhelyben díszítettek, az ottani kódexfestészet egyik kiemelkedő munkája. A kötet hosszú idő óta most jár először Magyarországon. Budáról Urbinóba, Federico da Montefelto utódainak könyvtárába került, majd a 17. század elején a Vatikáni Könyvtárba érkezett. A Vatikán 12 corvinát őriz, ezek egyike a most Budapesten megtekinthető kötet. A Vatikáni Könyvtár honlapján mindenki fellapozhatja ezt a csodás kódexet – hívta fel a figyelmet Németh András.:

https://digi.vatlib.it/view/MSS_Urb.lat.110

Németh András néhány évvel ezelőtt Bécsben is azonosított egy corvinát. Azzal az elképzeléssel ellentétben, hogy egy kódex felfedezése egy könyvtárban titokzatos körülmények között történik, ő az akkori munkahelyén, az OSZK-ban a számítógép előtt ülve talált rá a műkincsre, miközben régi adatokat egyeztetett online adatbázisokkal. Ezt követően a bécsi könyvtárban erősítette meg feltételezését; ma már számos adattal tudja alámasztani az ott őrzött kódex eredetét.

A szakértő szerint a bécsi kódexen egyértelmű nyoma látható annak, hogy Budán hozzányúltak és restaurálták. A könyvkötőműhelyben a kódexet részekre bontották, majd ezeket beszámozták, hogy újra lehessen kötni. A Bécsben őrzött kódex 10. századi, így ellentmond annak a meggyőződésnek, hogy Budán csak új kódexek voltak – hangsúlyozta Németh András.

----------------------------------------------------------------------

A budapesti tárlat görög anyagának bemutatását Németh András vállalta. Ily módon járult hozzá ahhoz, hogy a nagyközönség az egykori Corvina könyvtár görög anyagát is jobban megismerhesse.

A szakértő néhány érdekességet is kiemelt Mátyás király kódexeiből. A Vatikáni Könyvtár számos gyűjteményt őriz, köztük az urbinói gyűjteményt is, ahonnan Mátyás Missaléja is származik. Az urbinói gyűjtemény szinte teljes egészében megmaradt, emiatt a Vatikáni Könyvtár raktárában egymás mellett tanulmányozható az a kódexegyüttes, ami talán a legjobb párhuzama a corvinák között szereplő görög kódexeknek.

Ez a párhuzam segít értelmezni azt a hiányos katalógust, ami a Budán egykor őrzött, görög nyelvű kódexekről fennmaradt – ismertette a Vatikáni Könyvtár görög nyelvű kéziratainak kurátora.

Németh András megosztott egy érdekes történetet is, ami a görög nyelvű corvinák tanulmányozását segítette.

A történet főszereplője egy diplomata, Johannes Alexander Brassicanus, aki 1525 végén Budán teljesített egy küldetést. A bécsi nemzeti könyvtár a diplomata több kódexét is őrzi, melyeken Brassicanus saját kezű bejegyzéssel igazolja, hogy 1525 novemberében és decemberében szerezte őket; egy 1529-ben készült írásában pedig azt sorolja fel, hogy Budán milyen kódexeket látott. Ebben szerepel egy tétel, Hüpreidész kódexe, ami nem maradt fenn, a szerző szövegei csak papiruszon ismertek. A tudomány nem tud ezzel az adattal mit kezdeni. Elképzelhető, hogy Budán volt, de teljes bizonyossággal nem megerősíthető.

Brassicanus listája, amit Budán készített és amit évekkel később használt, sajnos mára elveszett. Ha előkerülne, sokkal több adat állna rendelkezésre a budai könyvtár állományáról – tette hozzá Németh András.

------------------------------------------------------------------------

https://www.magyarkurir.hu/kultura/a-vatikanban-orzott-corvina-is-megtekintheto-budapesti-kiallitason
https://www.vaticannews.va/hu/vilag/news/2019-01/covina-kodex-a-vatikanbol-az-egyeduelallo-budapesti-kiallitasra.html?fbclid=IwAR10Xt27rpcbKUA-w4StBtYFMfgdrem4z1P2gmnnq7d10Kww_aQ2gVii9Rk

https://digi.vatlib.it/view/MSS_Urb.lat.110

---------------------------------------------------------------------------

 -----------------------------------------------------------------------

 --------------------------------------------------------------------

 -----------------------------------------------------------------------

 ---------------------------------------------------------------------

 --------------------------------------------------------------------------

 -------------------------------------------------------------------------

 -----------------------------------------------------------------------

Mátyás Corvinái: csak a pápának volt nagyobb könyvtára

2023.04.13.

Csupán két olyan korabeli említés ismert, amely Hunyadi Mátyás királyi könyvtárát saját névvel illeti. Az egyik a Philostratos-corvina a gyűjteményt az uralkodó melléknevének (Corvinus) megfelelően Corvina Bibliothecának nevezi, a másik említés a firenzei humanista, Naldo Naldi Mátyás könyvtárának dicsőítésére írott költeményének címében található, amely Augusta Bibliothecaként hivatkozik rá.

Az tehát a mai napig vitatott, hogy a corvina elnevezés honnan ered, mikortól használják, de van egy közmegegyezés, ami segít abban, hogy mit is értünk corvina alatt: a corvina fogalmán azokat a köteteket értjük, amelyekről valamilyen módon bizonyítható, hogy Hunyadi Mátyás és/vagy Beatrix királyné könyvtárába tartozott, esetleg a palota más reprezentatív állományának része volt.

Hunyadi Mátyás magyar király (1443–1490, uralkodott: 1458–1490) világhíres könyvtára az első humanista fejedelmi bibliotéka volt Itálián kívül, Európának az Alpoktól északra elterülő részén. Méreteiről csupán feltevésekbe bocsátkozhatunk, talán kétezer kötetet számlált.

Mátyás könyvtárát csupán a korabeli vatikáni könyvtár múlta felül nagyságban.

A páratlan gyűjteményből – a kutatások jelenlegi állása szerint – körülbelül 220 kötet maradt fenn, ezek ma Európa és az Egyesült Államok nagy könyvtárainak féltett kincsei. Magyarországon jelenleg 55 corvina található, közülük legtöbb – 37 tétel – a magyar nemzeti könyvtárban.

A humanizmus elveit és a reneszánsz fejedelmi reprezentációt egyaránt magába foglaló és visszatükröző könyvtár nem előzmények nélkül és nem előkészítetlenül jött létre a magyar király palotájában a 15. század második felében.

Itália közelsége az államalapítástól kezdve meghatározó szerepet játszott a magyar kultúra fejlődésében, és ez a hatás még inkább felerősödött, amikor a nápolyi Anjou-ház tagjai foglalták el a magyar királyi trónt a 14. század elején. Hunyadi Mátyás könyvtára nem más, mint Itália évszázadok óta tartó szellemi hatásának a következménye, a folyamat betetőzése, egyfajta csúcspontja.

A nápolyi király lánya, Beatrix és vele együtt az itáliai kíséret érkezése 1476-ban csupán az utolsó állomást jelentette ebben a folyamatban.

A magyarországi közvetlen előzmények közül Vitéz János könyvtárát és szellemi hatását kell kiemelni.

Vitéz János (ca. 1408–1472) szlavóniai családból származott, műveltségét minden bizonnyal már eleve meghatározta az olasz kultúrával átitatott Dalmácia közelsége. Zsigmond kancelláriáján közvetlenül ismerhette meg az itáliai kancelláriai humanizmust, de nagy hatást gyakorolhattak rá az udvarban tartózkodó tudós itáliaiak is, mindenekelőtt a híres humanista, Pier Paolo Vergerio (ca. 1369–1444).

Vitéz a Hunyadi család híveként pompás karriert futott be, váradi püspök majd esztergomi érsek lett. Személye számos szempontból meghatározó, mintaadó volt a magyar kulturális elit számára.

Alapvető különbség azonban Vitéz János és Hunyadi Mátyás könyvtára között, hogy, jóllehet, a királyi gyűjtemény is – Vitéz könyvtárához hasonlóan – humanista elveken alapult, összetételét, díszítettségét messzemenően meghatározta az uralkodói reprezentáció.

Beatrix érkezése kétségtelenül döntő jelentőségű volt a királyi könyvtár létrejötte szempontjából. Az udvarban tartózkodó tudós olaszok, így például Taddeo Ugoletto (1448–1513 k.) vagy Francesco Bandini ösztönözhették a királyt egyfajta reprezentatív könyvtár kialakítására.

A legkiválóbb firenzei scriptorok és miniátorok dolgoztak ekkoriban Mátyás számára, így Attavante degli Attavanti, Boccardino il Vecchio, Gherardo és Monte di Giovanni, hogy csak a legnevesebbeket említsük.

A kódexek számára a feltehetőleg Itáliából érkezett könyvkötőmester egyedi kötéstervet dolgozott ki: az itáliai all’antica és a keleti, főként perzsa elemekből alkotott kompozíciót gazdag aranyozással díszítették, a kötéstáblák centrumába a király címerét préselték.

Ezt a kötéstípust kifejezetten a budai királyi könyvtár számára fejlesztette ki az Itáliából érkezett könyvkötő, ezzel új fejezetet nyitott az európai könyvkötészet történetében.

A kódexek előlapjukon feküdtek a polcokon, hogy a belépő számára ne csak szellemi, de esztétikai élmény is nyújtsanak. Szintén a reprezentativitás érdekében festették a kódexek címlapjára Budán a király címerét.

Nemzeti kincsünk egy elég nagy része nincs Magyarországon. Azt nem részletezzük, hogyan szóródtak szét a világban, de a legtöbbet nem adták, hanem vitték…

-------------------------------------------------------------------------------------

https://www.magyarhirlap.hu/kultura/20230412-matyas-corvinai-csak-a-papanak-volt-nagyobb-konyvtara

---------------------------------------------------------------------------------------