Cagliari (ejtsd: ká:jlári) úgy mint Róma hét dombra épült, s lehet hogy ez okból is a második kedvenc városommá vált.

A repülőn szerencsém volt, mert ablak mellett ültem, s onnan láthattam a környező hegyeket, - leszálláskor a város 13 km hosszú homokos tengerpartját, a sós tavakat, a várat.

A szerencse mellénk szegődött, mert először egy olcsó szállodai szobát foglaltam le az állomás környékén még júniusban, amit augusztusban lemondtam, mert később ugyanezért az összegért egy 80 négyzetméteres apartmant kaptunk a lehető legszebb helyen,-  a várban panorámás kilátással a tengerre, a strand irányába, a sós tavakra és a kikötőre.

A transzfer Cagliariban is méltányos árú volt, 1.50 euró vonatjeggyel a központban levő állomásra jutottunk, ahol egy trafikban 12 euróért heti jegyet vettünk, így a továbbiakban nem volt gondunk a busz, illetve troli jegyekkel.

Az állomás környékén, a kikötőnél hatalmas különleges fák nyűgöztek le, s hamarosan megtaláltuk a 7-es busz megállóját.

A 7-es buszt úgy kell elképzelni, mint a budai várbuszt, kicsi, mivel a vár keskeny utcáin kell elférnie. Az útvonaltervező gyalogos felmenetelt javasolt, én viszont itthon kinyomoztam, hogy a 7-es busszal a dóm téren leszállva néhány perc alatt a szállásunkra juthatunk.

A nagyvárosi forgalomban buszvezetőnk igazi olasz temperamentumával ordibált ki az ablakon, s miután lekűzdötte a forgalmi akadályokat, olyan romantikusan kanyargós látványos helyeken vitt keresztül, ami városnézésnek is kitűnő volt. A dómnál leszálltunk, s megtapasztaltuk, hogy rengeteg turista tolong a téren, de mivel a közelben volt a szállásunk, egy későbbi nyugalmasabb időpontra tettük a meglátogatását.

A szállásra könnyen bejutottunk, mert az erkélyről, kezében egy gyerekkel nézegetett ki egy hölgy, integettünk egymásnak, és lejött ajtót nyitni. Egy szót nem tudott angolul, csak olaszul beszélt, a konyhanyelvvel azért elboldogultam. Megmutatta a lakást, ketten a lányommal bőven elfértünk a két hálószobás, nappalis lakásban. A konyha és a fürdőszoba mindenféle jóval fel volt szerelve, - míg én azon aggódtam, hogy törölközőt, szappant fogunk-e kapni, ehhez képest Gucci parfümöt is találtunk, és a hűtő sem volt üres. A napernyőket is felajánlotta, hogy vihetjük a strandra.

A hölgy férje nem volt otthon, de előkerült az angolul tudó fia. Bár azt írták a bookingon, hogy 100 euró letétet fognak kérni, ettől eltekintettek, biztos megbizhatónak találtak bennünket. A teljes összeget előre ki kellett fizetni, ami az idegenforgalmi adókkal 6 éjszakára 351 eurót jelentett.

Főnyereménynek éreztük a helyet, pihentünk, majd felfedező útra indultunk. A dóm és a környék csodálatos volt, másnap azonban hiába vártuk a 7-es buszt, nem jött.

Egy öregúrral szóba elegyedve kiderült, hogy biztonsági okokból a rendőrség lezárta ezt az utat, így a bástyánál megtalált lifttel jutottunk le a várból. Sajnos a város egyik jelképének számító saint Remy bástyán nem lehetett sétálgatni, mert ásatások miatt hosszabb időre lezárták.

A lifttel egy parkon keresztül lehetett a bástya előtti forgalmas térre kijutni.

----------------------------------------------------------------------------------------------

 ----------------------------------------------------------------------------------------------

 --------------------------------------------------------------------------------------------

-------------------------------------------------------------------------------------------

 --------------------------------------------------------------------------------------

 -----------------------------------------------------------------------------------------------

 ----------------------------------------------------------------------------------------