2025.09.26.

Hosszan tartó taps kísérte Roberto Rossellini Róma, nyílt város című filmjének záró stáblistáját szeptember 24-én este, amelyet pontosan nyolcvan évvel az első vetítés után vetítettek az Örök Város Quirino Színházában.

Az est az Onni Producing Ideas társulat "Tornerà la Primavera" projektjének része volt, Carlo Mosso rendezésében, a Rossellini családdal együttműködve. Isabella Rossellini is részt vett részt a gálaesten, hogy megünnepelje édesapja remekműve első vetítésének 80. évfordulóját.

A Róma, nyílt város egy olyan film, amely kitörölhetetlenül beírta magát a mozi történetébe, melyet Sergio Amidei és maga Rossellini írt, a nagyon fiatal Federico Fellini közreműködésével. A film eredetileg „Tegnapi történetek” címet viselte volna, és epizódokra osztott film lett volna. Az első egy gyerekbandáról szólt, akik bombamerényletet szerveztek az megszálló csapatok ellen; a második egy tragikus hírt mesélt el, egy közember, Teresa Gullace halálát, akit géppuskatűz ölt meg, miközben megpróbált átadni egy csomag élelmiszert a börtönben fogva tartott férjének; a harmadikban egy partizán értelmiségit láthattunk, akit a Gestapo kínzott, végül a negyedik epizód Don Giuseppe Morosini alakjának állít emléket, egy fiatal papnak, aki menedéket és dokumentumokat nyújtott a nácik által üldözötteknek, és akit a Forte Bravettában lőttek le. Don Morosini alakjához később csatlakozott Don Pietro Pappagallo alakja, egy másik, az ellenállást támogató papé, akit a nácik a Fosse Ardeatine-ban öltek meg.

Federico Fellini felidézte, hogy a négy történet otthona konyhájában vált eggyé, ahol ő, Rossellini és Amidei a forgatókönyvön dolgoztak, a tűzhelynél melegedve. Így a gyerekbanda vezetője annak a közembernek a fia lett, aki éppen a partizán értelmiségi nyomdászbarátját akarta feleségül venni, és a papnak kellett volna lebonyolítania az esküvőt.

A pénzügyi nehézségek, a film hiánya és a működőképes színpadok hiánya arra kényszerítette Rossellinit, hogy új módszert találjon ki a filmkészítésre, kimenjen az utcára, természetes fénnyel forgasson, sőt, amatőröket is alkalmazzon két színész, Anna Magnani és Aldo Fabrizi mellett.

Az első vetítés a Quirinóban, 1945. szeptember 24-én este meglehetősen hűvös fogadtatásban részesült a közönség és a kritikusok részéről. Csak a film franciaországi és amerikai sikere után kapta meg a megérdemelt elismerést Olaszországban.

Ahogy Isabella Rossellini a film vetítése előtti beszédében felidézte, az olasz-amerikaiak számára Róma, a nyílt város jelentette az igazi megváltás esélyét az amerikai közvéleménnyel szemben, amely az olaszokat ellenségeknek, a németek szövetségeseinek tekintette. A film ehelyett azt mutatta be, hogyan élték meg az emberek a megszállást, a szenvedést, amit elszenvedtek, és hogyan fizettek vérrel a lázadásért.

Alessandro Rossellini, Roberto unokaöccse hangsúlyozta, hogy a film az alázatosak, a szegények ellenállásának történetét meséli el, és hogy talán a film ma közvetített legfontosabb üzenete az, hogy nem kell hatalmasnak lenni ahhoz, hogy valaki egy ideált kövessen, és ne adja meg magát a gonosz és az erőszak elkerülhetetlenségének gondolatának. De mindenekelőtt, történelmi jelentőségén és értékének megfelelő elismerésén túl, Róma, a nyílt város továbbra is remekmű, amely ma is képes megindítani minket belső keresztény üzenetével: Pina lélegzetvisszafojtva futott, és azt kiabálta: "Francesco!" Ahogy üldözi a furgont, amely elviszi szeretett férfiját, az élet életért felajánlott élet értékével bír (és valóban, Francesco váratlanul megmenekül), és a gyerekek, akik a film végén némán nézik végig Don Pietro kivégzését, majd szomorúan sétálnak Róma felé, kézen fogva vagy ölelkezve, egy új emberiség törékeny reményét képviselik, amelyet talán egy alázatos pap áldozata váltott meg, aki halálos ágyán megbocsát gyilkosainak.

Isabella Rossellini, Alessandro Rossellini, Benedetta Porcaroli Steve Della Casa filmkritikussal beszélgetett.

 Lidia Vitale Anna Magnanira emlékezett meg egyik színházi monológjának részletével, Stefano Fresi pedig, Alessandro Greggia maestro kíséretében születésének 120. évfordulója alkalmából a Lulù című dallal tisztelegett Aldo Fabrizi előtt.

-------------------------------------------------------------------------------------

https://www.vaticannews.va/it/mondo/news/2025-09/film-roma-citta-aperta-anniversario-ottanta-anni-serata-di-gala.html

https://www.vogue.it/article/isabella-rossellini-stola-look-roma-citta-aperta

https://www.teatroquirino.it/tornera-la-primavera/

http://orokvaros.network.hu/blog/roma-kozossegi-oldala-hirei/80-eves-a-roma-nyilt-varos-film-2025

https://www.smetteredilavorare.it/2025/09/24/roma-citta-aperta-torna-in-vita-il-restauro-del-capolavoro-neorealista/

---------------------------------------------------------------------------------------

 --------------------------------------------------------------------------------------

 --------------------------------------------------------------------------------------

 -----------------------------------------------------------------------------------

 ------------------------------------------------------------------------------------

 --------------------------------------------------------------------------------------

 ------------------------------------------------------------------------------------

 -----------------------------------------------------------------------------------

 -------------------------------------------------------------------------------------

 -------------------------------------------------------------------------------------

 --------------------------------------------------------------------------------------

 ---------------------------------------------------------------------------------------

 -------------------------------------------------------------------------------------

 -------------------------------------------------------------------------------------