2016.02.11.

Az idén hiába vártam, hogy Hamvazószerdán Ferenc pápa a kedvenc bazilikámba, a Santa Sabina bazilikába látogasson - ez elmaradt. A Hamvazószerdai szentmisét a szentatya a Szent Péter bazilikában tartotta a két szent, Pio atya és Lipót atya üvegkoporsójának közelében.

A pápai audencián Libanonból érkező kórus énekelt, a szeles idő eközben Ferenc pápát megtréfálta.

Visszatérve a szentmisére:

A koncelebráló papok között ezer misszionárius foglalt helyet, akik ezen a szentmisén vették át a Szentatyától a hivatalos küldetésüket és indulnak a következő napokban a missziós állomáshelyükre. Ferenc pápa homíliájában a kiengesztelődés három nehézségéről beszélt. Az első, hogy együtt élünk bűneinkkel, a másik nehézségünk az, hogy szégyelljük megnyitni szívünk titkának a kapuit. Végül a harmadik veszély el akar távolítani bennünket a kapuktól, egyedül maradunk saját magunkkal, bezárkózunk és elkerüljük a fényt. Ettől csak az Úr kegyelme szabadít meg bennünket. Ezért hagyjuk tehát, hogy az Úrral kiengesztelődjünk, aki azt mondja nekünk: „Gyertek hozzám!”. A szentmise végén a Szentatya elküldte az irgalmasság misszionáriusait, az általa kiválasztott több mint ezer papot szerte a világba.

----------------------------------------------------------------------------------------------

http://bonumtv.hu/szentmiset-mutatott-hamvazoszerdan-papa/

----------------------------------------------------------------------------------------------

 ----------------------------------------------------------------------------------

 ------------------------------------------------------------------------------------

 -----------------------------------------------------------------------------------------

 -----------------------------------------------------------------------------

 --------------------------------------------------------------------------------------

 --------------------------------------------------------------------------------------------

2016.02.11.

Hamvazószerda, a farsang és a húsvét közötti választónap, a keresztény vallásban a húsvét előtti nagyböjt kezdete, az idén február 10-re esik. Hamvazószerdát böjtfogó szerdának, szárazszerdának vagy aszalószerdának is nevezik.

A nagyböjt, a negyvennapos vezeklő és böjti időszak megemlékezés Jézus böjtölésének, illetve kínszenvedésének időszakáról, az ünnep latin neve quadragesima (negyvenedik). Hamvazószerdán az egyház a híveket az élet mulandóságára emlékezteti, és bűnbánatra szólítja fel őket. A bűnbánati felkészülés a 7. századtól vált szokássá. E napon a mezítlábas, zsákruhába öltözött bűnösöket a püspök a templomba vezette. A bűnbánati zsoltárok elimádkozása után fejükre hamut hintett, és kiutasította őket a templomból, miként Isten is kiűzte az első emberpárt a Paradicsomból. A kiutasítottaknak egészen nagycsütörtökig tilos volt belépniük a templomba. Az 1091-ben Beneventóban tartott zsinaton II. Orbán pápa a bűnbánat látható jeleként elrendelte a hívek számára a hamvazkodást.

Kezdetben a férfiak fejére hamut szórtak, a nőknek csak a homlokára rajzoltak hamuból keresztet; ma mindkét nem számára az utóbbiból áll a szertartás. A pap a mise után megszenteli az előző évi szentelt barka hamuját, és keresztet rajzol vele a hívek homlokára, miközben ezt mondja: "Emlékezzél, ember, hogy porból lettél és porrá leszel" (Memento homo, quia pulvis es, in pulverem revertis). A hamuval hintés ősi jelképe a bűnbánatnak, mert a hamu az elmúlásra, a halálra figyelmeztet, de mivel régen mosószer és szappan alapanyaga is volt, ezért egyszerre jelképe a gyásznak és a tisztaságnak.

Hamvazószerdát böjtfogó szerdának, szárazszerdának vagy aszalószerdának is nevezik. A II. vatikáni zsinat óta - a nagypéntekkel együtt - szigorú böjti nap a katolikus hívek számára, azaz ekkor csak háromszor szabad enni, és csak egyszer szabad jóllakni. A negyvennapi böjtnek is nevezett nagyböjt hamvazószerdán kezdődik, és nagyszombat délig tart, de az egyház tanítása szerint pusztán a testi böjt nem elég, az önmegtartóztatást más tekintetben is gyakorolni kell.

A néphit szerint, aki hamvazkodik, annak nem fog fájni a feje. Előfordult, hogy a templomból hazatérők összedörzsölték homlokukat az otthon maradottakéval, hogy a fejfájás őket is elkerülje. A hamvazószerda és a nagyböjt első vasárnapja közti három nap neve "semmihét", "csonkahét" volt. Egyes helyeken a hamvazószerda utáni csütörtököt nevezték "kövércsütörtöknek" vagy "zabálócsütörtöknek", mert e napon ismét szabad volt húst enni, hogy elfogyasszák a farsangi maradékot. Hazánkban évek óta ezen a napon rendezik a Torkos csütörtök akciót.

---------------------------------------------------------------------------------------------

http://mult-kor.hu/miert-rajzolnak-ma-hamubol-keresztet-a-katolikusok-homlokara-20160210

--------------------------------------------------------------------------------------------