Róma: XVI.Benedek pápa hamvazószerdán a Santa Sabina-bazilikában vezeti a szertartást

Szeretettel köszöntelek a Róma Közösségi Oldal nyitólapján!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 1429 fő
  • Képek - 4868 db
  • Videók - 1353 db
  • Blogbejegyzések - 3743 db
  • Fórumtémák - 194 db
  • Linkek - 1259 db

Üdvözlettel,
Huszákné Vigh Gabriella
Róma Közösségi Oldala vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Róma Közösségi Oldal nyitólapján!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 1429 fő
  • Képek - 4868 db
  • Videók - 1353 db
  • Blogbejegyzések - 3743 db
  • Fórumtémák - 194 db
  • Linkek - 1259 db

Üdvözlettel,
Huszákné Vigh Gabriella
Róma Közösségi Oldala vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Róma Közösségi Oldal nyitólapján!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 1429 fő
  • Képek - 4868 db
  • Videók - 1353 db
  • Blogbejegyzések - 3743 db
  • Fórumtémák - 194 db
  • Linkek - 1259 db

Üdvözlettel,
Huszákné Vigh Gabriella
Róma Közösségi Oldala vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Róma Közösségi Oldal nyitólapján!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 1429 fő
  • Képek - 4868 db
  • Videók - 1353 db
  • Blogbejegyzések - 3743 db
  • Fórumtémák - 194 db
  • Linkek - 1259 db

Üdvözlettel,
Huszákné Vigh Gabriella
Róma Közösségi Oldala vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

 

 network.hu

 network.hu

 network.hu

 network.hu

 network.hu

Február 22-én, hamvazószerdán kezdetét veszi a nagyböjt. Benedek pápa ezen a napon délután a bíborosokkal, érsekekkel, püspökökkel és szerzetesekkel közös szertartáson vesz részt a Santa Sabina-bazilikában.
Paskai László nyugalmazott bíboros érsek is részt vesz a stációs szentmisén.
A pápa délután bűnbánati körmenetet vezet a Santa Sabina-bazilikához.

A körmeneten bíborosok, érsekek, püspökök vesznek részt, valamint a Santa Sabina-bazilika domonkos szerzetesei. Az ezt követő ünnepélyes szentmise során a Szentatya elvégzi a hamuszentelés és hamvazás szertartását.

 

A húsvétra felkészítő negyvennapos böjt hamvazószerdán veszi kezdetét, amely idén február 22-ére esik.

-----------------------------------------------------------------------------------------------

 

http://www.romereports.com/palio/benedict-xvi-will-celebrate-ash-wednesday-in-the-basilica-of-santa-sabina-english-6114.html

 

http://www.magyarkurir.hu/hirek/szentatya-hamvazoszerdan-santa-sabina-bazilikaban-vezeti-szertartast

 

http://www.magyarkurir.hu/hirek/hamvazoszerdan-kezdetet-veszi-nagyboejti-ido

 

http://roma.repubblica.it/cronaca/2012/02/22/foto/benedetto_xvi_sulla_mini_papa_mobile-30345078/1/

 

 http://www.radiovaticana.org/ung/Articolo.asp?c=565388

 

http://www.radiovaticana.org/ung/Articolo.asp?c=565690 

 

video:

 http://www.youtube.com/vaticanit?gl=GB&hl=en-GB#p/u/1/Xme430ZPQVM

 

 http://player.rv.va/vaticanplayer09.asp?language=en&visualizzazione=VaticanTic&Tic=VA_67EMQHDB

 

 ---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

linkek a templomról:

 

http://www.sacred-destinations.com/italy/rome-santa-sabina-door.htm

 

http://www.princeton.edu/artandarchaeology/frs110-2011/TC.xml

 

http://www.dartmouth.edu/~classics/rome2005/updates/week9_10/nov16.html

 

----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::

 

network.hu

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

network.hu

network.hu

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 network.hu

 network.hu

 network.hu

 network.hu

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 ---------------------------------------------------------------------------------------------

::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::.

Szent Szabina gazdag római özvegy volt, akit rabnője térített keresztyén hitre. 126-ban mindketten vértanúhalált szenvedtek.

Sabinát lefejezték.

 

Santa Sabina a domonkosrend alapítási helye.

 

 

A templom története:

 

A templom a legnagyobb ókeresztyén stílusú bazilika Rómában. Az V.század elején építette a dalmáciai Péter pap.

A tridenti zsinat után a huszonhat ablakból huszat befalaztak, abból a megfontolásból, hogy a túl sok fény eltéríti a lelket az elmélyült imádságtól. 1587-ben korai barokk stílusban hajtott végre további változtatásokat Domenico Fontana, aki V. Sixtus pápa (1585-1590) építésze volt. 

A XX.század elején évekig tartó munkával restaurálták, nagyjából eredeti állapotában látható. Sajnos a korábban a Santa Sabina apszisában a híres, 862-ben emelt Schola Cantorum felett látható címerek között ott szerepelő- Alsáni Bálint pécsi püspök címerpajzsa, (aki 1379-ben
ennek a templomnak lett tituláris bíborosa)- a  restaurálások során
eltűnt.

 

 Az előcsarnok ovális ablakából látható a Szent Domonkos által Spanyolországból hozott, 1222-ben az udvaron elültetett ma is termő narancsfa. A legenda szerint az első narancsfát- természetesen nem a ma is láthatót-  Domenico del Guzman hozta Rómába. Minden bizonnyal itt találkozott a két majdani szent: Szent Ferenc és Domonkos.

 

 

A templom rácsos ablakain üveg helyett szelenitlemezek / máriaüvegek vannak.

 

 Az oldalbejárat 5. századi cédrusfából faragott kapujának táblái bibliai jeleneteket ábrázolnak, a keresztre feszítés egyik legkorábbi ábrázolásával.

 

A főkapu:

A Santa Sabina előcsarnokából nyíló dupla ciprusfa kapu-melyet egy ismeretlen mester faragott az 5. században- a legrégebbi és a legszebb fa domborművek egyike, amely az ókeresztyén időkből fönnmaradt.

Mindkét oldalán dombormű van: a belső oldalon növények és geometriai alakzatok, kívül pedig jelenetek az Ó- és Újtestamentumból. Feltételezik, hogy a jelenetek modelljei kódexek és papírtekercsek festett miniatúrái lehettek. Eredetileg a fakapun huszonnyolc, szőlőlevelekkel keretezett domborműtábla volt, de csak tizennyolc maradt meg.

Témák: Keresztre feszítés, Asszonyok a sírnál, A napkeleti bölcsek imádása, Krisztus Péterrel és Pállal, Krisztus csodatételei, Mózes csodatételei, Krisztus mennybemenetele, krisztus itélkezik, Krisztus megjelenik az apostoloknak, Krisztus megjelenik az asszonyoknak, Péter megtagadja Krisztust, Habakuk, Mózes elhivatása, Akklamáció, Mózes és a menekülés Egyiptomból, Illés mennybemenetele, Krisztus Pilátus előtt és Jézus Kajafás előtt.

 

 Krisztus keresztre feszítése, a főkapu részlete:

 

Kulturtörténetileg a Santa Sabina templom kapujának legfontosabb domborműtáblája az, amelyiken Krisztus keresztre feszítése látható, ez a téma egyik legkorábbi ábrázolása. Krisztus és a két lator szimbolikus figurákként, széttárt karral állnak egy kőfal előtt, fejük fölött három háromszögoromzat. Magát a keresztre feszítést csak a tenyerekbe vert szögek, és a fejek, lábak és kezek mögötti rudak jelzik. Az alakok mérete különböző rangjuk és fontosságuk szerint: Jézus a két lator fölé emelkedik, és a bűnbánó tolvaj is nagyobb, mint a másik, akit még mindig harag tölt el. Mint az összes többi ókeresztyén műalkotáson, Krisztus szeme ezen is nyitva van, és nem látszik fájdalom az arcán. A Passio jeleneteit vagy a szentek mártíromságát egészen a 4.századig nem volt szokás ábrázolni. Érdekessége a képnek, hogy a kereszt nem jelenik meg rajta..

 

 

 A Schola cantorum (IX.sz) közepén van egy törött szarkofágfedél, melyre a legenda szerint az ördög akkorát csapott egy fekete kővel, hogy megrepedt. Tettének oka az volt, hogy próbálkozásai Szent Domonkos kísértésére hiábavalóak voltak, s rettentőn dühös lett, amiért a szent továbbra is csendben,  elmélyülten imádkozik.  

A gömbölyded, fekete bazaltkő a főbejárattól jobbra a sarokban, egy csavart oszlop tetején látható, valószínüleg egy ókori római mérleg súlya lehetett.

 

Az apszisboltozat freskója T.Zuccaritól (1560) feltehetően a tömnkrement régi mozaik reprodukciója.

 

A hajókat 2x12 korintuszi márványoszlop választja el, fölöttük ókeresztyény jelek láthatók. Az ankarai fehér márványoszlopok a közeli Júnó-templomból származnak.

 

A főhajó boltívein a vörös és zöld alapú fríz az V.-VI. századból való, a schola cantorumot V.- IX.századi töredékekből állították össze, akárcsak az apszisban elhelyezett püspöki trónust.

A bal oldali oldalhajó Elci-kápolnájában Sassoferrato : Rózsafüzér Királynője látható.

 

 

A bejárat feletti 5.századi mozaikból megtudjuk, hogy Illiriai Péter pap Celesztin pápa idejében épített templomot: a felirat két oldalán álló alakok az egyház azon tagjait jelképezik, akik pogány, illetve zsidó létükre keresztelkedtek át. Jóval későbbi díszítőelem Taddeo Zuccari 15.századi freskója az apszisban.

 

Szent Domonkos a szomszédos kolostor egyik cellájában lakott (amit rendszerint zárva tartanak). A békés, 13.századi kerengőt a főbejárat melletti, enyhén lejtős folyosóról érhetjük el. A 19.században itt elvégzett ásatások során előkerültek a Kr.e. 4.századi Servianus fal egyes részei, egy lakóház a Kr.e. 2 századból, egy Kr.u 3.századi fürdőkomplexum, valamint egy Kr.e 3 századi templom (csak előzetes bejelentéssel látogatható).

 

 

-----------------------------------------------------------------------------------------------

:::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::..

Új felfedezés 2010-ben

 

network.hu 

 

Bizánci falfestmény a Santa Sabina-bazilikában

 

 A római hét domb egyikén, az Aventinuson található Santa Sabina ókeresztény bazilika restaurálása során a szakértők VII. századi bizánci falfestményt találtak a templom előcsarnokában, a fából készült főkapu közvetlen közelében, mintegy négy méter magasan. Fogadalmi képről van szó, amely igen nagy: négyszer három méter - számolt be a felfedezésről Manuela Giannandrea, a római La Sapienza Egyetem középkori művészettörténet-tanára.

 

 Az ábrázolás közepén mandorlába (mandula alakú dicsfénybe) helyezve Szűz Máriát láthatjuk a kisded Jézussal. Jobbjukon és baljukon Szent Péter és Szent Pál foglal helyet, akik mellett egy-egy szent nő látható (valószínűleg a bazilika védőszentje, Szabina, valamint szolgálólánya, aki áttért a kereszténységre, és vértanúhalált halt). Három férfialak is látható a képen. Érdekesség, hogy glóriájuk négyzet alakú, ami a középkori ikonográfiában azt jelezte, hogy a kép készültekor az illetők még éltek. A falfestményen látható szöveg szerint Teodor főpresbiter és György presbiter készíttette a fogadalmi freskót, miután 680-ban a III. konstantinápolyi zsinaton részt vettek.

 

A kép ikonográfiájáról szólva Giannandrea elmondta: ahogyan ez a freskó is jól mutatja, a kora középkori és a bizánci festészet rafinált és gazdag volt ábrázolásmódjában, annak ellenére, hogy sokan gyakran az egyszerű jelzővel illetik. Jól mutatja ezt Szűz Mária gyengéd és kedves arca és a többi figura természetessége. A falfestmény azért is nagyon jelentős, mivel a kora középkori és a bizánci művészetnek csak igen kevés festészeti emléke maradt ránk - hangsúlyozta a szakértő.

----------------------------------------------------------------------------------------------

 

http://donkeywebmasters.com/node/7122

 

 http://www.evangelikus.hu/nagyvilag_2009-2011/bizanci-falfestmenyre-bukkantak-a-romai-santa-sabina-bazilikaban/?searchterm=None

 

-------------------------------------------------------------------------------------

 

A templom nyitvatartása naponta:


7:00 -tól 13:00 és délután 15:00-tól  19:00-ig


 

-----------------------------------------------------------------------------------------

 

A templom meletti narancsligetben gyönyörűek a narancsfák, de termésük közvetlen fogyasztásra nem való, mert keserű.

Ez a Citrus aurantium bigardia vagy Seville narancsfa fajta.

A keserű narancsokból viszont kiváló dzsemet lehet készíteni.

 

---------------------------------------------------------------------------------------------

http://www.wantedinrome.com/news/2000429/history-awalk-on-the-aventine.html

 

 

 

 

-------------------------------------------------------------------------------------------

---------------------------------------------------------------------------------------------

 

 

 

Címkék: bazilika domonkos hamu hamvazószerda pápa santa sabina santa sabina bazilika santa sabina templom templom vatikán ünnep

 

Kommentáld!

Ez egy válasz üzenetére.

mégsem

Hozzászólások

Ez történt a közösségben:

Huszákné Vigh Gabriella 6 órája új blogbejegyzést írt: Őszi képek Rómából 2019

Huszákné Vigh Gabriella írta 7 órája a(z) November fórumtémában:

Őszi képek Rómából 2019 2019.11.13. Esős,...

Huszákné Vigh Gabriella írta 7 órája a(z) magyarok Rómában fórumtémában:

3. A bemutatott művek a Bauhaus szellemiségét, és az...

Huszákné Vigh Gabriella írta 7 órája a(z) magyarok Rómában fórumtémában:

2. Az alapításának 100. évfordulóját ünneplő Bauhaus...

Huszákné Vigh Gabriella írta 7 órája a(z) magyarok Rómában fórumtémában:

Rómába érkezett a nagysikerű magyar Bauhaus fotókiállítás ...

Huszákné Vigh Gabriella írta 7 órája a(z) magyarok Rómában fórumtémában:

Operabemutató Borromini haláláról, abban a Falconieri ...

Huszákné Vigh Gabriella írta 8 órája a(z) magyarok Rómában fórumtémában:

Theatrum Mortis A Forte Társulat előadása (premier!) a Palazzo ...

Szólj hozzá te is!

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu