2014.02.11.

Holnap nyílik Rómában a Villa Mediciben Hantai Simon (1922-2008) kiállítása, a bemutatott 40 alkotás  1958 és 2004 között készült.

A kiállítást május 11-ig lehet megtekinteni.

Az 1922-ben Biatorbágyon született és a Budapesti Képzőművészeti Főiskolán végzett Hantai Simon 1948-ban római ösztöndíjasként beutazta Olaszországot, majd Párizsban telepedett le, ahol eleinte André Breton szürrealista csoportjához tartozott.

Az ötvenes évek közepétől absztrakt kalligrafikus képeken dolgozott. A hatvanas években találta ki saját festői, úgynevezett pliage-technikáját, amelynek lényege a vászon gyűrése. Ez a leginkább a textilfestő batikoláshoz hasonló technika tette ismertté.

A folyamatos kísérletezéssel festészete egyre inkább gesztikussá vált, a figuratív alakzatok helyét jelek vették át. A fordulópont Hantai számára Jackson Pollock és az akciófestészet felfedezése volt: az ötvenes évek végén szakított a szürrealizmussal, ekkor készítette gesztusfestményeit, majd 1958–1959-ben egyetlen kalligrafikus képen, az Ecriture Rose-on (Rózsaszínű írás) dolgozott.

A hatvanas évektől jelenik meg művészetében a „vakon festés” és a hajtogatás módszere, ekkor végleg elhagyta a képzett rajz- és festéstudást igénylő hagyományos technikát: 1960–1982 között a batikhoz hasonló, a festést és hajtogatást kombináló technikával nyolc sorozatot hozott létre, elsőként a Mariale-t. A nagyméretű képek uralkodó színei a helyenként szürke és fekete foltokkal megszakított kék és fehér.

Hantai ettől kezdve óriási hatást gyakorolt a fiatal festők induló nemzedékére. 1982-es búcsúját követően minden megjelenése szenzációnak számított: régi képeit feldarabolva, azokból új kompozíciókat állított össze, mint például a Laissées (Meghagyott)-sorozatot, amely az 1980–1982-ből származó Tabulas-ból született meg. Eközben a Guggenheim Múzeum és a Pompidou Központ felkéréseit is visszautasította.

Hantai Simon már életében a kortárs festészet emblematikus, megkerülhetetlen alakjává vált, festményei számos nagy európai és amerikai magánygyűjteményt, illetve múzeumot gazdagítanak.

Tavaly szeptemberben a Sotheby’s aukciósház párizsi árverésén egyik festményéért 720 750 eurót, azaz több, mint 204 millió forintot fizettek.

-----------------------------------------------------------------------------------------

http://www.romeing.it/villa-medici-simon-hantai/

http://index.hu/kultur/2013/12/04/740_millio_egy_magyar_festmenyert/

http://www.artmagazin.hu/artmagazin_hirek/sotet_feny.2158.html

http://mno.hu/grund/hantai-simon-eletmu-kiallitasa-a-parizsi-pompidou-kozpontban-1159840

---------------------------------------------------------------------------------------------

---------------------------------------------------------------------------------------------

 ------------------------------------------------------------------------------------------

 ---------------------------------------------------------------------------------------------

A fenti kép elemzése:

A Galla Placidia síremlékeként szolgáló kis ravennai templom kupolamozaikja egy csillagok között ragyogó kereszt. 1948-ban, amikor Hantaïék ott jártak, még valószínűleg nem voltak lámpák, így a kisméretű ablakokon beszűrődő kevés fényben szinte csak felderenghetett a jel, igazi misztikus élményként. Az ezt megörökítő Galla Placidia képnél is speciális módszerekkel (Hantaï az újra- meg újrafestett felületet hónapokig dörzsölte egy – ébresztőórával, hogy azért a szürrealizmusból is maradjon valami) érte el azt a hatást, hogy a kép felülete és a néző közé még valami aranyosan derengő ragyogás-réteg is kerüljön, akárcsak a bizánci mozaikoknál.

-------------------------------------------------------------------------------

---------------------------------------------------------------------------------------------

Ez a legdrágább magyar festmény

2013.12.04.

Aukciós rekordot döntött Hantai Simon magyar születésű francia festőművész egyik képe, amely 2 millió 464 ezer euróért (740 millió forintért) kelt el Párizsban. Ez a legnagyobb összeg, amit magyar művészeti alkotásért eddig kifizettek.

A rekord a Sotheby's árverési ház kedd esti aukcióján született, ahol Hantai Simon M.A. 5 (Mariale) című 1960-ban készült nagyméretű munkáját árverezték el. A képért – a 500-700 ezer eurós becsült összeget messze túlszárnyalva – 2,2 millió eurót fizettek. A festmény egyébként Hantai barátjának és gyűjtőjének, Claude Berri filmrendező-producernek a hagyatékából került az árverező házhoz – mondta el az MTI-nek a Kálmán Makláry Fine Arts vezetője.

A  magyar aukciós rekordot eddig Miklós Gusztáv Fiatal lány című, 1927-ben készült szobra tartotta, 1 607 500 euróval. Hantai korábbi  csúcseredménye tavaly született, ugyancsak Párizsban és ugyancsak a Sotheby’s-nél; Etűd című 1969-es vásznáért  akkor 720 750 eurót fizettek.

Makláry Kálmán arról is beszámolt, hogy Hantai mostanában igen népszerűnek számít, az elmúlt három napban három árverési háznál 22 Hantai-kép cserélt gazdát, előtte pedig Brüsszelben és Versailles-ban is kalapács alá kerültek művei. De Makláry szerint ez még csak a kezdet, és a Hantai-művek értéke várhatóan tovább fog emelkedni. A második világháború utáni absztrakt festészet alkotásai egyre keresettebbek a piacon, elsősorban Európában, azon belül is Franciaországban, és Makláry szerint még csak ezután várható a betörés az angolszász piacra, ahol a műgyűjtők most kezdik felfedezni Hantai munkáit.

A művész alkotásai iránti kiemelt érdeklődés részben annak is köszönhető, hogy a párizsi Pompidou Központban május és szeptember között életmű-kiállítást rendeztek 1949 és 1990 között festett 130 képéből. 

Hantai Simon alkotásainak értéke folyamatosan emelkedik. Nemcsak az 1960 utáni pliage technikával készült (az előzőleg meggyűrt vászonra festett) alkotásai, hanem az 1949 és 1959 között készült szürrealista és gesztusfestményei is rekordnak számító értékkel indultak az év végi párizsi aukciós szezonban.

Hantai Simon német–magyar származású festő, 1941–1948 között a Magyar Képzőművészeti Főiskolán tanult, ahol Aba Novák Vilmos és Kontuly Béla voltak a mesterei. 1948-ban feleségével elhagyta Magyarországot, 1949 óta Párizsban élt és alkotott. 1960-ban kezdte meg a pliage módszer alkalmazását: az előzőleg összegyűrt vásznat befestette, majd száradás után kihajtotta. 2008-ban halt meg.

----------------------------------------------------------------------------------------------

http://index.hu/kultur/2013/12/04/740_millio_egy_magyar_festmenyert/

----------------------------------------------------------------------------------------------

Hantai Simon kiállítás nyílik Rómában

 2014.02.12.

Hantai jelenleg a legfelkapottabb magyar származású festő, egyik képéért tavaly 2,2 millió eurót fizettek.

Hantai Simon magyar születésű francia festő műveit felsorakoztató kiállítás látható szerdától május 11-ig a római francia kulturális intézetnek otthont adó Medici-villában. A tárlaton a 20. század második felének egyik legjelentősebb művészeként számon tartott Hantai negyven alkotását, köztük a művész kiemelkedő munkáit mutatják be az 1958 és 2004 közötti időszakból, írja az MTI.

A hat évvel a művész halála után megrendezett kiállítás az első jelentős olaszországi retropsektív tárlat, amelyet Hantainak szentelnek. A kurátor Éric de Chassey, a római francia kulturális intézet igazgatója.

Az olasz fővárosban három hónapon át látható művek a párizsi Pompidou Központtal való együttműködés eredményeként mutatkoznak be a római közönségnek. A világhírű központ tavaly nagyszabású életmű-kiállítást rendezett Hantai munkásságából, Rómában azonban egy olyan alkotás, mégpedig a Mariale-sorozat egy Vatikáni Múzeum birtokában lévő darabja is megtekinthető, amely nem szerepelt a párizsi kiállításon.

Az 1922-ben Biatorbágyon született és a Budapesti Képzőművészeti Főiskolán végzett Hantai Simon 1948-ban római ösztöndíjasként beutazta Olaszországot, majd Párizsban telepedett le, ahol eleinte André Breton szürrealista csoportjához tartozott. Fordulópontot jelentett számára Jackson Pollock és az akciófestészet felfedezése: az ötvenes évek végén szakított a szürrealizmussal, ekkor készítette gesztusfestményeit, majd 1958-1959-ben egyetlen kalligrafikus képen, az Écriture Rose-on (Rózsaszínű írás) dolgozott. A híres mű is szerepel a római kiállításon.

A hatvanas években találta ki saját festői, úgynevezett pliage-technikáját. Megjelent művészetében a "vakon festés" és a hajtogatás módszere, ekkor végleg elhagyta a hagyományos technikát. Hantai óriási hatást gyakorolt a fiatal festők nemzedékére. 1982-ben ő képviselte Franciaországot a velencei biennálén. Ezt követően viszont teljesen kivonult a művészeti életből, abbahagyta az alkotást. Búcsúját követően minden megjelenése szenzációnak számított: régi képeit feldarabolva új kompozíciókat állított össze, mint például a Laissées(Meghagyott)-sorozatot, amely az 1980-1982-ből származó Tabulas-ból született meg. Eközben a Guggenheim Múzeum és a Pompidou Központ felkéréseit is visszautasította.

Hantai Simon már életében a kortárs festészet emblematikus, megkerülhetetlen alakjává vált. Az ő az egyik képe a legdrábábban eladott magyar festmény. A rekord a Sotheby's árverési tavaly decemberi aukcióján született, ahol Hantai Simon M.A. 5 (Mariale) című 1960-ban készült nagyméretű munkáját árverezték el. A képért – a 500-700 ezer eurós becsült összeget messze túlszárnyalva – 2,2 millió eurót fizettek. 

---------------------------------------------------------------------------------------------

---------------------------------------------------------------------------------------------

 http://index.hu/kultur/2014/02/12/hantai_simon_kiallitas_nyilik_romaban/

-----------------------------------------------------------------------------------------------