Szobrokat loptak a francia művészeti akadémiának otthont adó római Medici-villából, a kertben pedig további alkotásokat rongáltak meg ismeretlenek. Eric de Chassey, az akadémia vezetője azt mondta: sokkolta őt a vandál rombolás.

A vezető szerint múlt héten háromszor törtek be a villába, ahonnan elloptak két antik szobrot, valamint reneszánsz és 20. század végi műveket. A francia és az olasz rendőrség nyomozni kezdett a tettesek után.

A Medici-villa minden évben húsz, különböző művészeti ágban alkotó ösztöndíjasnak biztosít helyet, az épületben emellett kiállításokat és koncerteket is rendeznek.

-----------------------------------------------------------------------------------------------

Leírás a Villa Mediciről:

A villa a Pincio dombon, a Piazza di Spagna felett a 16. században épült, amikor a gazdag és hatalmas Giovanni Ricci di Monterpulciano bíboros megbízta Annabale Lippi építészt, hogy egy kis épületet alaposan alakítson át. A bíboros halála után Federico de Medici tulajdonába került- ekkor róla nevezték el a villát.

Frederico gyűjtötte a régiségeket, Bartolomeo Ammanatival hosszú galériát építtetett, és pazar kertet terveztetett.

Utódai elhanyagolták a villát: III.Cosimo a 17.században a festményeket a Palazzo Pittibe vitette, a régészeti gyűjteményt pedig 1770-ben került Firenzébe- ma az Uffiziban van.

Miután a Medici család kihalt, a villa a Toscanaban is uralkodó lotharingiai família birtokába került, de újabb virágkora csak akkor érkezett el, amikor Napoleon ideköltöztette az Academie de Francet 1803-ban.

Az épületet rendbe hozták, az akadémia Prix de Rome díjat alapított a fiatal művészeknek a város régiségeinek tanulmányozására.

A szigorú, sima utcai homlokzattal ellentétben a kerti homlokzat- melyet Annibale Lippi tervezett, középen serliana loggiaval (Sebastiano Serlio olasz építészről elnevezett motívum), valamint a kis tornyokkal koronázott épületszárnyakkal- gazdag és változatos szerkezetű. Pazar régi domborművek- néhány fűzér az Ara Pacisról való-, mellszobrok és emlékkövek díszítik, melyek a látogatót Ricci bíboros antikvitás iránti vonzalmára emlékeztetik.

Két márványoroszlán áll a loggiára vezető lépcső mellett, mancsuk földgömbön pihen.

:::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::.

http://hvg.hu/vilag/20120202_roma_medici_villa_lopas

http://roma.repubblica.it/cronaca/2012/02/02/foto/villa_medici_vandali_in_azione_danneggiate_statue_antiche-29201753/1/

http://roma.repubblica.it/cronaca/2012/02/02/news/vandali_in_azione_a_villa_medici_sculture_rubate_e_danneggiate-29200405/

video:

http://video.repubblica.it/dossier/roma-emergenza-criminalita/roma-ladri-e-vandali-a-villa-medici-danneggiate-statue-antiche/87203/85596

 ----------------------------------------------------------------------------------------------

A rongálásról kép, amit Krisztina királynő okozott:

A villa előtt lapos, nagy kőmedencében szökőkút áll, nem kisebb művész, mint Michelangelo tervezte!

A kutat Goethe is lerajzolta.

A víz egy kő ágyugolyóbisból szökell, amely a nem kissé különcködő Krisztina királynő jóvoltából jutott ide.

Gustáv Adolf leánya ugyanis felettébb büszke volt hadászati ismereteire, és midőn egy ízben római előkelőségekkel az Angyalvár bástyáján sétált, tüzérségi tudományáról csevegett. Ekkor észrevette, hogy kísérője hitetlenkedve elmosolyodik. A királynőt elöntötte a méreg, s az Angyalvár egyik ágyúját maga irányította a Villa Medici kapujára és tüzet vezényelt.

A golyóbis elszállt a város fölött, neki egyenesen a Villa bronzkapujának! Ma is látható a kapun a becsapódás okozta horpadás.

----------------------------------------------------------------------------------------------http://www.strennadeiromanisti.it/romanisti/strenna-dei-romanisti-2002/wolfgang-goethe-a-roma-sulle-orme-del-padre-johann-caspar.html

http://roma.andreapollett.com/S2/roma-c10.htm

-----------------------------------------------------------------------------------------------

----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Rúzs ékesítette az ókor legerotikusabb szobrát

A Medici Vénusz a világ egyik legtöbbször másolt alkotása – maga egyébként egy i.e. 1.századi görög bronzszobor, a Szemérmes Aphrodité másolata –, s az Uffizi-galéria legrégebbi szobra. Megtalálásának körülményei igen kalandosak. Első írásos feljegyzése a római Villa Mediciben 1683-ból való, onnan 1677-ben került Firenzébe, s vált a 18. századi gazdag fiatalok körében népszerű, ún. kulturális utazás ikonjává.

A Medici Vénuszt finoman kidolgozott fara tette az ókor legerotikusabb szobrává, népszerűségét pedig csak fokozta kezeinek elhelyezkedése, amelyek mellét és a nemi szervét takarják. Egy nagyszabású restaurálás során festették fehérré, mikor 1815-ben visszatért Párizsból, ahova még Napóleon vitte; ekkor váltak meg az aranyló hajtól, a „rúzstól” és a füllyuktól.

http://mult-kor.hu/20120306_ruzs_ekesitette_az_okor_legerotikusabb_szobrat

---------------------------------------------------------------------------------------------