2025.02.16.

A gyulafehérvári érsekség munkatársai római zarándoklaton vettek részt február 5 és 12. között.

A krisztusi reménység útján, a szentek nyomába járhattunk. Róma utcáin főpásztorunk, Kovács Gergely érsek vezetett, aki korábban 29 évet élt itt.

Zarándoklatunk fő pillérei a négy nagy bazilika felkeresése és a szent kapukon való átlépés volt. Emellett a főpásztor több olyan helyre elvezett, amely kiemelkedő ereklyékhez (Szent Kereszt, Szent Lépcső), szentek sírjaihoz kötődnek (többek között Szent Ignác, Szent Mónika), vagy építészeti-művészeti szempontból kiemelkedők (például Caravaggio alkotásai).

Rómában az jelenthet nehéz feladatot, hogy mit fontos kiemelni, hiszen szinte minden mesélni tud az egykori birodalomról, uralkodókról, történelmi és egyházi eseményekről. Mégis a hét nap alatt alkalmunk volt látni a legjelentősebb emlékhelyeket. És nem is volt célunk a több mint hétszáz templom meglátogatása. Viszont lépten-nyomon megcsodálhattuk az ókori Róma felett, annak köveiből újjáépült középkori templomok mozaikjait, a reneszánsz és barokk templomok lenyűgőző művészi megoldásait.

A vatikáni múzeum termein átsétálva, jobbra-balra nézelődve, látva három évezred műalkotásainak esszenciáját, érzékelni tudtuk az európai kultúra gazdagságát. Rómában betekintést nyerhettünk a mai életmódba, az olasz mentalitásba is, megkóstoltuk a sajátos konyhák, családi vendéglők főztjét és a fagylaltot sem hagytuk ki.

Külön élmény volt számunkra a mieinkkel találkozni. Rómában tanuló kispapok, teológus hallgatók a német-magyar kollégiumban vendégül láttak, és magyar nővérek biztosítottak szállást a Villa Mater Redemptoris zarándokházban.

A szentatya audenciáján való részvétel és áldása zárta Rómában töltött hetünket.

Mi is átélhettük, hogy: „Róma volt és marad mindannyiunk hazája”, ahogy azt az egykori gyulafehérvári kanonok, Lázói János megfogalmazta és a Santo Stefano Rotondo-ban levő sírkövén olvasható: „Roma est patria omnium fuitque.”

Hálatelt szívvel tértünk haza, a személyesen átélt kegyelmi élmények mellett megtapasztalhattuk munkatársainkkal és elöljáróinkkal való egységet is. Ezúton is szeretnénk megköszönni az érsekség elöljáróinak, Kovács Gergely érseknek, Hurgoi János irodaigazgatónak, Veres Stelian gazdasági igazgatónak és Kovács Szabolcs titkárnak a szervezést, valamint az Amerikai Püspöki Kar és a Renovabis szervezet támogatását.

 

 

 

 

https://romkat.ro/2025/02/14/a-remeny-zarandokai-romaban/

 

 --------------------------------------------------------------------------------------

 ------------------------------------------------------------------------------------

 --------------------------------------------------------------------------------------

 --------------------------------------------------------------------------------------

-----------------------------------------------------------------------------------------

 

 

P. Vértesaljai László: „Munkatársakból imaközösség” – interjú a gyulafehérvári érseki hivatal jubileumi zarándoklatáról

 

 

 

2025.02.16.

Kovács Gergely gyulafehérvári érsek vezetésével római jubileumi zarándoklatra indult az érseki hivatal munkatársi közössége és a hét során bejárják Róma nevezetességeit. Kedd reggel részt vettek a Szent Péter bazilika magyar kápolnájában tartott szokásos heti szentmisén, majd a bazilika kupolájából csodálták meg az Örök Város panorámáját. Ketten közülük azonban betértek a Vatikáni Rádióba és megosztották velünk élményeiket.

Együtt a Stúdióban P. Vértesaljai László atya Kovács Szabolcs érseki titkárral és Hegedűs Enikő egyházművészeti referenssel.

 

Szeretettel köszöntöm a gyulafehérvári érsekség munkatársainak római zarándokcsoportját, élükön Kovács Szabolcs atyával, érseki titkárral. Először is, mit jelent ez a „munkatársi zarándoklat…”?

A zarándokunk célja mindenekelőtt a munkaközösségünk építése, összerázása. Nagy lehetőség ez számunkra, hogy ne csak társulatként, hanem közösségként legyünk itt az Örök Városban és hogy munkatársakkal és barátokkal együtt közösen imádkozzunk, mert a közös imádság mindig jobban meghallgatást nyer a Jóistennél, mint a személyes ima. Ez egy lehetőség számunkra, hogy itt Rómában együtt lehessünk és így jobban megéljük a szentévet, meglátogathatjuk a pápai bazilikákat, átmehetünk a szent kapukon. Mindez olyan lehetőség számunkra, ami összeköt, hogy egyre jobban szolgálhassuk a Jóistent és Egyházunkat.

 

 

Hogyan történt a munkatársak meghívása, kiválasztása?

Igazában Gergely érsek atyának volt az ötlete, hogy milyen jól enne, ha a szentévben mint munkaközösség elzarándokolhatnánk Rómába. Meg volt adva a lehetőség, hogy aki szeretne, az csatlakozzon hozzánk. Mindenki kapott meghívást, vagyis a gyulafehérvári érseki iroda, a kúria munkatársai. Összesen 37-en vagyunk, ebből 34-en eljöttünk.

 

Akkor szinte teljes az „osztálylétszám”! Hogy látja ezt egy művészettörténész, Hegedűs Enikő, az érsekség egyházművészeti referense?

Számunkra Rómába elzarándokolni egy nagy lehetőség és öröm. Voltak olyanok, akik először vannak Rómában, sőt először repültek, tehát egy nagy élmény önmagában, plusz még ez a szentév. Olyan helyeken járunk, ahol szinte kézzel foghatjuk a szentek nyomait, a jelenlétét és ez mindenképpen élmény mindannyiunk számára.   

 

                            

Rómába zarándokolni bármikor is mindig kegyelem, de most éppen egy szentévben élünk. Szabolcs atya, hogyan készültetek erre a jubileumi zarándokútra?

A szentév nem gyakori, ezért mi papok az érsekségen többször beszéltünk erről, hogy milyen fontos lenne, hogy a lelkünkben felélesszük azokat a zsidó és keresztény hagyományokat, melyeket elhanyagoltunk a hétköznapok során. Most akkor egészen más egy római zarándoklattal erre készülni. Próbálkoztunk, szervezkedtünk, hogy ez mindenkinek egy felejthetetlen élmény és lelki gyarapodás legyen. És akkor így közösen az érsek atyával és a püspök atyákkal megpróbáltuk, hogy minden a helyén legyen lelkileg, a szállással és a programokkal kapcsolatosan.

 

 

Érsek atya itt lenne velünk most egyébként és akkor őt magát kérdezném személyesen, de sajnos éppen ma reggelre lebetegedett, így tehát a rádión keresztül, kedves Érsek atya, jobbulást kívánunk Neked, hogy a Jóisten kegyelme a betegágyon is érintsen meg Téged.

Mik ennek a zarándokútnak a pillérei, Enikő?

Még annyival kiegészítem Szabolcs atya szavait, hogy az Érsek atya vezetett minket idáig, a program összeállításán túl ő volt az „idegenvezetőnk”, és így a négy nagy bazilika meglátogatása és a szent kapuikon való átlépés voltak a „pillérek”, de útközben is, amire lehetett, felhívta a figyelmünket és így valóban a szentek nyomában járhattunk. Ma voltunk a Szent Péter bazilika magyar kápolnájában, és a magyar szentek és boldogok közt különösen erős élmény volt számomra elmondani a boldoggá-avatási imát Márton Áronért és reméljük, hogy nemsokára ő is a boldogok közt lesz.

 

 

Mit reméltek, mit vártok ettől a zarándokúttól, Szabolcs atya?

Szent Ignác mintájára különösebb elvárás nélkül jöttem, így szabadsággal élem meg azt, hogy „lepjen meg” a Jóisten mindnyájunkat és kinek-kinek adja meg azt a kegyelmet, hogy felfedezhesse saját személyes életében, hogy mit ajándékozott neki ez a zarándoklat.

 

 

Tehát az esemény nem annyira kívül történik, hanem bennünk és erre oda kell figyelnünk. Egy művészettörténésznek mit jelent Róma utcáin sétálni, ahol a történelem jelen lévő valóság minden egyes századból?

Róma mindig lenyűgöző és az fogalmazódott meg bennem, hogy tulajdonképpen mindaz, ami kétezer évvel ezelőtt megépült, aminek a romjait láthatjuk, illetve ahogy kiépülve a századok egymásra épültek, ugyanazt tapasztalhatjuk meg a „provinciában”, tehát itt Gyulafehérváron is, hiszen itt az érseki székhely a régi római falakra épült, itt is megvan ennek a lenyomata és valahogy egy-egy ilyen út ennek a kapcsolatnak lelki, művészeti és egyházi megerősödése.

 

 

Hogy szeretnétek meghosszabbítani otthon ezt a zarándokutat, mi lesz utána, hogyan adjátok tovább, Szabolcs atya?

Remélem, hogy fogunk egy napot arra szentelni a munkatársakkal, hogy kiértékeljük, kivel mi történt belül a zarándoklat során. Mert hiszen az ember néha telítődik és amikor hazaér egy zarándoklatról, akár egy kirándulásról, sok minden dolog azután éled fel újra benne. Milyen szép is lenne, hogy hazatérve majd tudnánk egy olyan napot tartani, amikor közösen leülünk és imádságban kiértékeljük egymás kölcsönös tapasztalatait. S mint hogy belül történik a zarándoklat, ki tudja, hogy a Jóisten kit s hogyan lepett meg a zarándoklat alatt és akkor be tudjuk tenni azt a közösbe.        

 

Sok további isteni meglepetést itt Rómában és sok örömet a kapott élmények otthoni átadásában!

 

 

 

 -------------------------------------------------------------------------------------

 

 

https://www.vaticannews.va/hu/vatikan/news/2025-02/gyulafehervar-ersekseg-munkatarsak-zarandoklat-jubileum-ima.html

https://romkat.ro/2025/02/14/a-remeny-zarandokai-romaban/

 

 

-----------------------------------------------------------------------------------------

 -------------------------------------------------------------------------------------------

 ---------------------------------------------------------------------------------

-------------------------------------------------------------------------------------