Az athéni iskola egy elképzelt ábrázolása Platón híres Akadémiájának, amelyet a görög tudós Kr. e. 388-ban hozott létre a szabad gondolkodás népszerűsítésére, pártolására, gyakorlására. Raffaello híres freskója a Vatikáni múzeumokban tekinthető meg: érdemes elmerülni a részleteiben.

A Scuola di Atene, azaz Az athéni iskola Raffaello Sanzio (1483-1520) olasz reneszánsz művész alkotása, melyet 1509 és 1511 között készített a vatikáni Apostoli Palotában.

A kompozíció szakít azzal a korábbi, kissé merev módszerrel, amelyben a figurák szorosan álló alakjai egységes csoportokat alkotnak. Raffaello kompozíciója félkörben helyezi el a filozófusok különböző csoportjait. Figyelemreméltó szerkesztési megoldás, hogy bár minden alak mozgása önmagában dinamikus, de az összkép mégis kiegyensúlyozott.

A hatalmas freskóra egyesek egyszerű ókori tömeget ábrázoló jelenetként tekintenek, de valójában nem csak nézni, látni is érdemes a képet: a műalkotáson ugyanis ókori görög tudósok, matematikusok és filozófusok szerepelnek, ráadásul bizonyos értelemben rejtett, más szerepben megjelenített figuraként Leonardo da Vinci és Michelangelo is szerepelnek rajta. A festmény megjeleníti a reneszánsz korszakban meghatározó perspektivikus vetítést, melyet a művész Da Vincitől tanult.

Az athéni iskola

A freskót Raffaello egyik legfontosabb és legszélesebb körben ismert műveként tartják számon. Az Athéni iskola freskóján egyik oldalon a kor nagy teológusai folytatnak heves hitvitát, a másikon az ókor neves filozófusai szerepelnek.

Érdekes, hogy Raffaello a múlt néhány nagy alakját kortársainak arcvonásaival ruházta fel. Euklidész alakjában például Bramante tűnik fel, Platónéban pedig Leonardo da Vinci. De még az első ecsetvonás előtt vázlatot kellett készítenie a képről, és jóvá kellett hagyatnia a pápával. Végül olyan alakokat is ráfestett a falra, akik nem szerepeltek a pápának beadott rajzon. Pl. bár Michelangelo a vetélytársa volt, tisztelete jeléül őt is megfestette, ráadásul középen Hérakleitoszként. Igaz Leonardo lábához közel ül.

 --

 -

A freskó közepén látható két fő figura Platón és Arisztotelész. Platónt ebben a jelenetben Leonardo da Vinci testesíti meg. Platón felfelé mutat, mert filozófiájában a világ csak árnyéka egy magasabb, igazabb valóságnak. Arisztotelész lefelé tartja a kezét, mert filozófiájában az egyetlen valóság a fizikailag megtapasztalható. Tehát Platón egyik kezében a Timaiosz című művét tartja, a másikkal pedig fölfelé mutat: ő a filozófiai idealizmust személyesíti meg; Arisztotelész szimmetrikusan komponált aktív alakja szintén az egyik művét, az Etikát fogja a bal kezében, miközben a másikkal lefelé mutat.

 ---------------------------------------

Azonos szinten, kettejüktől balra Szókratészt látjuk zöld öltözetben, egy körülötte álló csoportnak magyaráz valamit, köztük egyes művészettörténészek szerint a felfegyverzett alak Alkibiádész, mások szerint pedig Nagy Sándor.

---------------------------------

Bal oldalon Epikurosz babérkoszorúval a fején.

----------------------------------------------------------------------------------

Balra lent a jegyzetelő Pitagorasz térdel. Mögötte a táblával Arkhimédész tűnik elő. Pitagorasz úgy vélte, a világ a matematikai törvényei szerint működik. Arkhimédész természettudós, matematikus, mérnök, fizikus, csillagász és filozófus volt. A felhajtóerőről szóló törvényét mindenki betéve tudja.

 ---------------------------------------------------------------------------------

Sárgában Parmenidészt látjuk, mögötte pedig az alkotó, Raffaello látható fehérben. Parmenidész filozófiáját hexameterben írt Tankölteményében fejtette ki. Fontos tétele, hogy a "Létező nem keletkezett, hanem öröktől fogva létezik".

 ------------------------------------------------------------------------------------

Ptolemaiosz egy földgömböt tart. Matematikailag próbálta megmagyarázni a bolygók mozgását. Mellette, fekete fejfedőben újfent Raffaello alakja tekint ki a képről.

 ------------------------------------------------------------------------------------

A kép szélén a két asztrológus kifelé tekint a freskó szélén lévő alakok irányában, s közülük a beljebb lévő, szolid arc Raffaellóé.

-------------------------------------------------------------------------------------

 -

A matematikus Euklidész a földre rajzol valamit, alakjában Bramate ismerhető fel.

----------------------------------------------------------------------

Középen Diogenész helyezkedik el a lépcsőn. Filozófiája szerint a boldogság csak erényességgel érhető el, aminek a kulcsa a gazdagságtól mentes szerény élet.

 ----------------------------------------------------------------------------------

Középen lent középkori lila ruhában a csizmás Hérakleitosz látható, akit Michelangelo alakja jelenít meg. Hérakleitoszt az ellentétek szerepének kutatása miatt a dialektika, az anyagi valóság hangsúlyozása és az istenimádás elutasítása miatt a materializmus előfutárának tekintik.

------------------------------------------------------------------------------------

A háttér falfülkéiben két hatalmas szobor áll, a bal oldali Apollót, a Nap és a művészetek istenét ábrázolja, míg a másik Pallasz Athénét, a tudományok és a bölcsesség istennőjét.

--------------------------------------------------------------------------------------

https://femina.hu/ezo/az-atheni-iskola/

https://artmargok.wordpress.com/portfolio/reneszansz-6-1-raffaello-santi-az-atheni-iskola/

http://muveszet21.blogspot.com/2011/11/raffaello-az-atheni-iskola_07.html

http://michelangelotitok.blogspot.com/2015/02/42-raffaello-es-az-atheni-iskola.html

https://slideplayer.hu/slide/2047998/

https://prezi.com/qdrqbpmmbryf/atheni_iskola/

 -------------------------------------------------------------------------------------