Szeretettel köszöntelek a Róma Közösségi Oldal nyitólapján!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Huszákné Vigh Gabriella
Róma Közösségi Oldala vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Róma Közösségi Oldal nyitólapján!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Huszákné Vigh Gabriella
Róma Közösségi Oldala vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Róma Közösségi Oldal nyitólapján!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Huszákné Vigh Gabriella
Róma Közösségi Oldala vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Róma Közösségi Oldal nyitólapján!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Huszákné Vigh Gabriella
Róma Közösségi Oldala vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
4 éve | Huszákné Vigh Gabriella | 0 hozzászólás
2020.04.25.
Nem először fordul elő a történelemben, hogy ilyen rendkívüli
körülmények között ünnepeljük a húsvétot. A pápák és püspökök az elmúlt
századokban is rendelték már el a lakosság otthoni elkülönítését,
záratták be a templomokat, hogy elkerüljék a fertőzés terjedését.
Milánóban 1576-ban, Rómában pedig 1656-ban dúlt nagy pestisjárvány.
Sajátos módon élte meg az idei húsvétot több millió keresztény szerte a
világon. A Covid-19 vírusfertőzés elkerülése miatt elkülönített hívek
sok országban nem vehettek részt a húsvéti szent három nap nagy
liturgikus szertartásain, az Eucharisztia megalapításának, Jézus
szenvedésének és halálának, Urunk feltámadásának ünnepén. Olaszországban
sem volt egységes az intézkedések fogadtatása, többen vitatták a
püspökök álláspontját, akik követték a kormány döntését, és bezáratták a
templomokat.
Lássuk, mi történt 1656-ban. Javában tombolt a pestis, a rettegett kór,
ami az itáliai félszigeten végül egymillió áldozatot szedett. VII.
Sándor pápa határozottan fellépett a fertőzés visszaszorítása érdekében.
Egy 19. századi szöveg lejegyzi, hogy 1656-ban Nápolyból eljutott a
fertőzés Rómába. Ennek következtében nemcsak a civil, hanem a vallási
csoportosulásokat is betiltották. Törölték a pápai szentmiséket, a
hagyományos körmeneteket, az ájtatos összejöveteleket, a templomi
szentmiséket, olyannyira, hogy a nagyobb ünnepekkor bezárták a
templomokat, mert sok embert vonzottak.
„VII. Sándor pápa 1656. július 21-én egyetemes jubileumi szentévet
hirdetett, hogy így fohászkodjon isteni segítségért a vész idején. A
búcsú elnyerésére nem írt elő körmeneteket, sem bizonyos bazilikák
fölkeresését, hogy ott ne gyűljön össze sok ember, mint ahogy nem írt
elő böjtöt sem, hogy a testet ne tegyék ki a betegségeknek a kevésbé
egészséges étkezéssel” – szól az 1837-es feljegyzés.
Marco Rapetti Arrigoni író, újságíró tollából is olvashatunk néhány
cikket arról, hogy a történelem során hogyan kezelték a vallási
elöljárók a járványhelyzeteket.
De mielőtt belekezdenénk, tisztáznunk kell, mit takar a történelmi
kontextusban az Egészségügyi Kongregáció kifejezés. Az Egészségügyi
Kongregáció volt a Római Kúria illetékes szerve, melyet 1630-ban hozott
létre VIII. Orbán pápa. A kongregáció akkor lépett működésbe, amikor a
Közép-Itália nagyjából három mai régióját magában foglaló pápai államban
súlyosan fertőző járvány ütötte fel a fejét. Abban az időben a pestis
szedte áldozatait Milánóban; Alessandro Manzoni, „az olasz Jókai” A
jegyesek című regénye ezekben az időkben játszódik.
Az Egészségügyi Kongregáció ezt követően a különböző pestisjárványok idején működött újra: 1656-ban Rómában, 1691-ben Nápolyban, 1743-ban a szicíliai Messinában pusztított a ragály – amint arról a Vatikáni Levéltár dokumentumai a mai napig tanúskodnak. A kongregációt 1834-ben XVI. Gergely pápa egy súlyos kolerajárvány idején újraszervezte Különleges Egészségügyi Kongregáció néven.
Hogyan is működött tehát ez a szervezet? Arrigoni leírja, hogy az
Egészségügyi Kongregáció járványkórházakat jelölt ki a város bizonyos
pontjain. Itt szigorúan elkülönítették a betegeket, a megfigyelés alatt
tartott személyeket, illetve a túlélő lábadozókat. A cél az volt, hogy
gyorsan elkülönítsék és elszállítsák a fertőzötteket, s ennek érdekében
karanténba zárták mindazokat, akikkel a betegek kapcsolatba kerültek.
Az Egészségügyi Kongregáció a pápa megbízásából a vallási életet is
szabályozta a városban, számos korlátozó intézkedéssel. Felfüggesztették
az Üdvözítő negyvenórás sírban nyugvásának emlékére hirdetett
negyvenórás szentségimádás közösségi formáját.
Betiltották a
körmeneteket és a köztéri prédikációkat. Az ünnepeket és szertartásokat
zárt ajtók mögött tartották meg. A vallási elöljárók a személyes imát, a
nem nyilvános ájtatossági megnyilvánulásokat részesítették előnyben. A
tiltás ellenére azonban a rómaiak továbbra is fölkeresték a Santa Maria
in Portico-templomot, ahol a pestis ellen óvó Szűzanya kegyképét
őrizték. Ezért a kongregáció, hogy elkerüljék a tömeget és az azzal járó
újabb megbetegedéseket, elrendelte a templom bezárását, sőt, a templom
utcáját is lezáratta. A rendelkezések sikeresnek bizonyultak, amit a
számok is jól mutatnak: Nápolyban 150 ezer ember halálát követelte a
pestis, a 100 ezer lakosú Genovában pedig 70 ezren haltak meg. Ehhez
képest Rómában arányosan kevesebb áldozat volt, 14 500 ember halt meg a
koronavírusnál jóval virulensebb pestisben.
A pápa városa tehát így védekezett a gyilkos kór továbbterjedése ellen.
De ugyancsak óvta az emberek testi-lelki egészségét az ambroziánus
egyház is.
-
Száz évvel korábban, 1576-ban Milánóban pusztított a pestis.
A város spanyol kormányzója, Antonio de Guzman y Zuñiga szigorú
korlátozásokat rendelt el a milánói búcsúra érkező zarándoklatokra
vonatkozóan. Arrigoni leírja, hogy a városba csak kis létszámú, 10-12
fős csoportokat engedtek be, amennyiben fel tudták mutatni a származási
helyükön kiállított egészségi igazolást, miszerint nem mutatnak pestisre
utaló tüneteket.
Borromeo Károly bíboros, az ambroziánus egyházmegye szent érseke arra
buzdította a papokat, hogy lássák el a betegeket, és ő maga is így tett.
Jól ismerte a fertőzésveszélyt – írja Arrigoni –, ezért hogy ne kapja
el a kórt, beszélgetőpartnereitől tisztes távolságot tartott, nagyon
gyakran cserélte ruháit, és mindig magával hordott egy ecetes szivacsot.
Amikor Milánót járta, az alamizsnára szánt pénzérméket ecettel teli
korsóban tartotta.
Hogy kiesdje Istentől a járvány megszűnését, a milánói érsek három
körmenetet hirdetett egymás után, melyeken csak egészséges felnőtt
férfiak vehettek részt, két sorba osztva, egymástól mintegy három méter
távolságban. Borromeo Szent Károly mezítláb, bűnbánó kötéllel a nyakában
vezette az első körmenetet a dómtól a Szent Ambrus-bazilikáig. Az ő
nevéhez fűződik az általános karantén elrendelése, amelynek értelmében
minden milánói lakosnak negyven napra be kellett zárkóznia otthonába. A
bíboros meggyőződése volt, hogy mindent meg kell tennie a betegek és a
szegények gyógyítása érdekében.
1576. október 15-én a milánói Ellátmányozási Hivatal Borromeo Károly
javaslatára általános karantént rendelt el a város valamennyi lakójának.
Három nappal később a bíboros hasonló rendeletet hozott a papság
számára. Az egyházi személyeknek is otthon kellett maradniuk, s az
elkülönítés alól csak azok a papok és szerzetesek kaptak felmentést,
akiket a lakosság lelki és anyagi ellátására rendelt ki. A milánóiak a
karantén idején nem mehettek templomba sem imádkozni, sem szentmisére.
Borromeo Károly az útkereszteződésekbe kereszteket és oltárokat
helyeztetett, ahol szentmiséket celebráltak, amelyeken a hívek távolról,
az ablakokból kihajolva vehettek részt.
Két hónap leforgása alatt, 1576. december közepére csillapodni látszott a
Szent Károly pestisének is nevezett járvány. A javuló helyzet dacára a
vezetők meghosszabbították a karantént, hogy elkerüljék a fertőzés
kiújulását. Az elkülönítés kiterjesztése a bíboros jóváhagyásával
történt, jóllehet Borromeo Szent Károly fájlalta, hogy a nép nem
mehetett templomba még szent karácsony napján sem – tudjuk meg Marco
Rapetti Arrigoni történelmi visszatekintéséből.
----------------------------------------------------------------------------------------
https://www.magyarkurir.hu/kultura/jarvanyok-karanten-es-ures-templomok-tortenelemben
-----------------------------------------------------------------------------------------
|
|
Huszákné Vigh Gabriella írta 18 órája a(z) gyűjtő fórumtémában:
https://www.google. ...
Huszákné Vigh Gabriella 20 órája új blogbejegyzést írt: Magyar és nemzetközi egyházi iskolák és öregdiákok találkoztak Rómában 2024
Huszákné Vigh Gabriella 1 napja új blogbejegyzést írt: Ötven éve halt meg Vittorio De Sica olasz színész, neorealista filmrendező 2024
Huszákné Vigh Gabriella 1 napja új blogbejegyzést írt: A római start után a levegőben kigyulladt a hajtóműve egy 249 utast szállító Boeingnek 2024
Huszákné Vigh Gabriella 1 napja új blogbejegyzést írt: Petényi Katalin, Kabay Barna: Fénytörés c. dokumentumfilmjének római bemutatója 2024
Huszákné Vigh Gabriella 1 napja új blogbejegyzést írt: A római Diocletianus fürdőben Tony Cragg angol művész kanyargós szobrai 2024
Huszákné Vigh Gabriella 1 napja új blogbejegyzést írt: Nem turistabarát restaurálások Rómában a jövő évi Szentévre 2024
Huszákné Vigh Gabriella 1 napja új blogbejegyzést írt: Emlékkötet jelent meg Fraknói Vilmos halálának centenáriumi évében és interjú Sági György történésszel 2024
Huszákné Vigh Gabriella 3 napja új blogbejegyzést írt: Rómában minden út az Umbilicus Urbistól indult ki a Forum Romanumon 2024
Huszákné Vigh Gabriella 4 napja új blogbejegyzést írt: Trevi kút víz nélkül, ideiglenesen beleépített sétahíddal 2024
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kapcsolódó hírek:
Az 1656-os római pestis és a jezsuita polihisztor Kircher
Jusztinianuszt elkapta a világjárvány, koponyákkal gyógyította magát
Oltás Rómában 2021
Ferenc pápa gyalog keresett fel két római templomot, s a járvány végéért imádkozott