Gian Lorenzo Bernini (1598-1680) egy elveszettnek hitt remekművét, egy carrarai fehér márványból faragott életnagyságú és meghökkentően élethű emberi koponyát fedeztek fel a Drezdai Szoborgyűjteményben, írta az MTI.

Az úgynevezett halotti koponyát Fabio Chigi (1599-1667) műgyűjtő VII. Sándor pápaként, 1655-ben rendelte meg az itáliai barokk szobrásztól az íróasztalára. A kiállítás ismertetőjében az szerepel, hogy a pápát a koponya az emberi élet törékenységére emlékeztette.

Nem Donald Trump az első meghatározó politikai vezető, aki megbetegedett egy világjárványban. Jusztinianusz újra naggyá akarta tenni a Római Birodalmat, de a grandiózus álomba a pestis verte be az utolsó koporsószöget. Ő maga is elkapta a kórt, ereklyékkel védekezett, de valószínűleg inkább a jó táplálkozás mentette meg.

Rossz idők jártak a Római Birodalomra az időszámításunk szerinti V. század végén. A birodalom nyugati fele a migránsok évszázadok óta folyó szervezett betelepítése miatt elveszett, a határok porózussá váltak, a valaha egymilliós Rómát menetrendszerűen fosztották ki a barbárok.

2020.05.16.
Mai szemmel különösen érdekes utánaolvasni, milyen intézkedéseket tett a pápai állam 1656 tavaszán Rómában. A város már hetek óta figyelemmel kísérte a nápolyi borzalmas eseményeket, a pestis ottani kegyetlen pusztítását. A járvány csúcs időszakában Nápolyban heteken keresztül naponta több ezren haltak meg, a kétségbeesett lakosság a templomokba csődült imádkozni, de ma már tudjuk, hogy ez mekkora hiba volt, hiszen ezzel csak újabb gócpontokat hoztak létre.

2020.04.25.

Nem először fordul elő a történelemben, hogy ilyen rendkívüli körülmények között ünnepeljük a húsvétot. A pápák és püspökök az elmúlt századokban is rendelték már el a lakosság otthoni elkülönítését, záratták be a templomokat, hogy elkerüljék a fertőzés terjedését. Milánóban 1576-ban, Rómában pedig 1656-ban dúlt nagy pestisjárvány.

Sajátos módon élte meg az idei húsvétot több millió keresztény szerte a világon.