2022.07.14.

Időszámításunk előtt 100. július 13-án született Gaius Julius Caesar római politikus, hadvezér.

Nézzük elsőként Caesar életének legfőbb állomásait:

• Kr.e. 100. július 13.: Caesar megszületett Róma Suburra területén.
• Kr.e. 82: Sulla Róma diktátora lett; Caesar felszólalt ellene, ami miatt kénytelen volt elmenekülni Rómából.
• Kr.e. 78: Sulla meghalt, Caesar pedig nem sokkal ezután visszatért Rómába.
• Kr.e. 75: Caesar Rodoszra ment szónoklatot tanulni, de kalózok fogságába esik.
• Kr.e. 74: Caesar visszatér Rómába, belekóstolt a politikába, majd családi vagyonát felhasználva befolyásra tett szert.
• Kr.e. 69: Caesar első felesége, Cornelia meghalt. Férje beszédet mondott róla, ami növelte a népszerűségét.
• Kr.e. 61-60: Caesar Ibéria kormányzója lett, legyőzte a római uralmat ellenző törzseket.
• Kr.e. 60: Caesar, Crassus és Pompeius triumvirátust alkotva uralták Rómát.
• Kr.e. 59: Caesar lánya, Julia hozzáment Pompeiushoz.
• Kr.e. 58-50: Caesar hadjáratai Galliában és Angliában, amikor hatalmas területeket hódítottak meg.
• Kr.e. 54: Julia meghalt, amikor megszülte gyermekét, aki szintén nem élte túl.
• Kr.e. 53: Crassust megölték a pártusok ellen harcolva.
• Kr.e. 49.: Caesar átkelt a Rubiconon, és Rómába vonult.
• Kr.e 48. augusztus 9.: Caesar legyőzte Pompeiust a görögországi pharsalusi csatában; Pompeius Egyiptomba menekült.
• Kr.e. 48. szeptember: XIII. Ptolemaiosz egyiptomi fáraó megölte Pompeiust; Caesarnak ajándékozta a fejét.
• Kr.e. 48. szeptember – Kr.e. 47. január: Caesar visszaadta a hatalmat VII. Kleopátrának.
• Kr.e. 47. június: megszületett Caesarion, Caesar és VII. Kleopátra fia. Caesar nem ismerte el a gyereket sajátjának.
• Kr.e. 45: Caesar új naptárrendszert vezetett be Rómában, amelyben egy év 365 napból állt, februárban pedig négyévente egy plusz nap került be.
• Kr.e. 44. január: a szenátus élethosszig tartó diktátori címet adott Caesarnak.
• Kr.e. 44. március 15.: Caesart halálra késelték a római szenátusban.

„Politikusként és államférfiként élte életét, aki végül átvette a legfőbb hatalmat a Római Köztársaságban, és minden gyakorlati tekintetben uralkodóvá tette magát, bár soha nem vette fel a király titulust. Ötvenhat évében időnként sok minden volt, köztük szökevény, fogoly, feltörekvő politikus, a hadsereg vezetője, jogvédő, lázadó, diktátor – talán isten is –, valamint férj, apa, szerető és házasságtörő” – írta Adrian Goldsworthy történész Caesar: Life of a Colossus című könyvében, amit a LiveScience online tudományos portál idéz.

A könyv összegyűjtött néhány érdekességet is Caesar életével kapcsolatban. Például, a „császármetszés” kifejezést is róla nevezték el, bár nincs bizonyíték arra, hogy ezt a szülési módszert használták volna a későbbi uralkodó megszületésére. Caesar, mint Róma legrégebbi arisztokrata osztályának tagja, már tinédzserként is aktív volt politikailag és nem átallott kenőpénzt használnia, ha a céljai eléréséről volt szó. Sok időt töltött a kalózok fogságában, ahol verseket és különféle beszédeket írt, amelyeket felolvasott nekik. Caesar gyakran nevetve fenyegetőzött, hogy mindenkit fel fog akasztani, de akkor még senki nem sejtette, hogy mennyire gondolta komolyan. Szabadon bocsátása után kihozatta a rablókat és mindet keresztre feszíttette.
Caesar ékesszóló szónok volt, aki még a személyes tragédiákat is képes volt politikai céljai szolgálatába állítani: így tett akkor is, amikor felesége meghalt, ő pedig kampánybeszédet mondott a temetésén. Ráadásul imádott költekezni: nagy összegeket fizetett saját pénzéből állami projektekre, játékokra vagy egyéb juttatásokra. A feljegyzések szerint Nagy Sándor történetét olvasva egyszer sírva fakadt, bár nem a meghatottságtól; inkább azt fájlalta, hogy míg Nagy Sándor az ő korában már számos népet uralt, úgy érezte, hogy saját maga még nem ért el ilyen fényes sikert. Katonai parancsnokként is hírnevet szerzett, hadjáratát egy könyvsorozatban dokumentálta, amely összefoglalóan De bello Gallico (Feljegyzések a gall háborúról) néven ismert. Uralkodóként azonban nem volt elnyomó, sok korábbi ellenségének megkegyelmezett és taktikai okokból előléptette őket.

Julius Caesar időszámításunk előtt 44. március 15-én hunyt el. A római szenátus a Theatrum Pompeiumban gyűlt össze. Caesart hamarosan megtámadta a szenátorok egy csoportja (akik magukat Liberatores-nek nevezték). Tettüket zsarnokölésnek tartották, a köztársaság zsarnoktól való megszabadításának. A politikus 23 (mások szerint 35) szúrást szenvedett el, és Pompeius szobrának lábánál esett el.

---------------------------------------------------------------------------------------

https://ng.24.hu/kultura/2022/07/14/az-okori-tortenelem-egyik-legbefolyasosabb-alakja/

https://www.amazon.co.uk/dp/0300120486?tag=georiot-trd-21&ascsubtag=livescience-row-1262564558019566800-20&geniuslink=true

https://www.livescience.com/julius-caesar

 ---------------------------------------------------------------------------------------