A XX. század derekáig nyomós ok kellett, hogy a Szentatya elhagyja Rómát, a mai értelemben vett pápai utazások VI. Pállal kezdődtek. Magyarországon először 1052-ben járt egyházfő, aki békét közvetített a császárral.

A Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus zárónapján, szeptember 12-én Budapestre látogat Ferenc pápa. Délelőtt szentmisét celebrál a Hősök terén, délután pedig indul tovább Pozsonyba – ezt megelőzően II. János Pál utazott Magyarországra először 1991-ben, majd 1996-ban. Ma már természetesnek vesszük, hogy a Szentatya gyakran elhagyja Rómát, de ez nem volt mindig így: a pápák mai értelemben vett „utazásai” csak az 1960-as években kezdődtek.

Kevesen tudják azt is, hogy:

Csaknem ezer éve, 1052-ben egy alkalommal járt már pápa magyar földön, pontosabban az akkori Magyar Királyság területén, Pozsonyban – mondja a 24.hu-nak Dr. Fejérdy András történész, az Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet igazgatóhelyettese, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Újkori Történeti Tanszékének docense.

Politikai utak

A történelem folyamán az egyházfők nyilván nem rostokoltak végig Róma falai között, elsősorban Itália területét járták, ezeket az alkalmakat történetünk szempontjából nem tekintjük „utazásnak”. Azt sem, amikor az egyház és világi uralkodók hatalmi harcainak egyes állomásaként menekülni kényszerültek, vagy székhelyüket átmeneti időre más városokba kellett áthelyezniük.

Egészen a XX. század derekáig nyomós okra volt szükség, hogy Szent Péter utódja hosszabb időre és nagy távolságra hagyja maga mögött az örök várost. Ezek még korántsem a mai, úgynevezett lelkipásztori utak voltak, hanem fontos ügyekben tett diplomáciai küldetések, ahol az egyház legmagasabb szintű képviseletére volt szükség.

Nagyszabású politikai ügyként említhetünk konstantinápolyi látogatást vagy II. István és Kis Pipin frank király 754-es párizsi találkozóját, ez utóbbi eredménye volt a pápai állam de facto megszületése. A későbbi utak általában császárkoronázásokhoz és az európai nagypolitikához kapcsolódtak. Tipikus példa, amikor IX. Leó 1052-ben Pozsonyba ment, hogy békét szerezzen I. András magyar király és III. Henrik német-római császár között.
A közvetítő szerepében vagy éppen saját hatalmi érdekeik védelmében az évszázadok során a pápák Európa-szerte sok helyen megfordultak, illetve az Itália területén kívül szervezett egyetemes zsinatokon is személyesen megjelentek. A XX. század előtti időkből még egy, részben magyar vonatkozású esetet érdemes kiemelni:

VI. Piusz azért ment Bécsbe 1782-ben, hogy II. Józsefet rávegye az egyházat hátrányosan érintő rendeleteinek visszavonására. Útját fordított Canossa-járásként jegyzi a történelem, és egyébként sikertelen volt – mondja a történész.

Apostoli utazások

A másfél évezredes gyakorlatot az 1963-ban trónra ülő VI. Pál változtatta meg egyik pillanatról a másikra. Ő volt az első pápa, aki repülőre ült azért, mert a már említett lelkipásztori szolgálat fontos részének tekintette, hogy minél több hívővel találkozhasson a világ bármely pontján. Járt a Szentföldön, részt vett a bombay-i eucharisztikus kongresszuson – korábban ezeken az egyházfő csak akkor jelent meg, ha Rómában tartották. A vallásfelekezetek közti párbeszéd elősegítése és a harmadik világ felé történő nyitás érdekében csaknem minden földrészen járt, felszólalt az ENSZ-közgyűlésén, hosszan lehetne sorolni.

Utódja, II. János Pál összesen 104 apostoli utat tett, utazó pápaként is szokás emlegetni, magyarországi látogatásáról még a szocialista érában, 1988-ban döntöttek. Végül aztán csak 1991. augusztus 16-án érkezett, járt Esztergomban, Máriapócson, Pécsett, Debrecenben, augusztus 20-án pedig szentmisét mutatott be a Hősök terén.

Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát kezdeményezésére Göncz Árpád köztársasági elnök 1995-ben ismét meghívta hazánkba a Pannonhalmi Főapátság alapításának ezeréves évfordulójára. 1996. szeptember 6-án érkezett a településre, az apátságban ebédelt a diákokkal és a bencés szerzetesekkel. Püspökökkel, Horn Gyula miniszterelnökkel is találkozott, majd miután az éjszakát a kolostorban töltötte, másnap Győrben szentmisét celebrált a híveknek, utána visszatért a Vatikánba.

További négy, XX. századi pápa is járt hazánkban még a megválasztása előtt. Achille Ratti, a későbbi XI. Piusz pápa a XIX. század végén, mint a milanói Ambrosiana könyvtár könyvtárosa fordult meg Budapesten, Angelo Giuseppe Roncalli, aki utóbb XXIII. János néven foglalta el a trónt előbb 1912-ben, majd 1930-ban a Szent Imre év alkalmából látogatott hazánkba. Az 1938-as budapesti eucharisztikus világkongresszuson pedig két későbbi pápa is jelen volt: Eugenio Pacelli bíboros államtitkár, a későbbi XII. Piusz, pápai legátusként, kíséretében pedig Giovanni Battista Montini, aki VI. Pál pápa néven lépett utóbb Szent Péter trónjára.

---------------------------------------------------------------------------------------

https://24.hu/tudomany/2021/08/29/papa-papalatogatas-magyarorszag-utazas/

--------------------------------------------------------------------------------------