2019.09.24.
Gilberto Martinelli és Nagy Anna dokumentumfilmet készített a Szépművészeti Múzeumban 1983-ban elkövetett nagy képrablásról. A filmet Rómában a Nuovo Cinema Aquilában mutatták be Operazione Budapest (Budapest művelet) címmel, szeptember 11-én nagy sikerrel. A filmhez bevezetésképp Puskás István, a Római Magyar Akadémia igazgatója az olasz közönségnek beszélt arról, hogy mit jelentett nekünk akkor ez a megdöbbentő történet.

Akik a nyolcvanas években fiatalok voltak, jól emlékeznek a világszerte az évszázad műkincsrablásaként számontartott esetre, amikor 1983. november 5.-én éjjel, a felújítás alatt álló, felállványozott budapesti Szépművészeti Múzeum Régi Képtárából egy öt fős olasz banda és két magyar segítőjük hét nagyértékű olasz reneszánsz festményt lopott el.
A film alkotói 2017. január elején kutatási munkába kezdtek,- tanulmányozták a rablást, hogy megértsék az indítékokat és az okok mechanizmusait is. A levéltári kutatásból és annak dokumentációjából készült el 2019-ben a Rómában bemutatott dokumentumfilm.

Érdekes egybeesés, hogy három nappal a budapesti betörés után, 1983. november 9.-én nyitott meg Olaszországban a magyar hét. Az esemény fővédnöke Lázár György és Bettino Craxi volt. Rátkai Ferenc művelődési miniszterhelyettes ezen alkalomból nem csak egy Rippl-Rónai kiállítást nyitott meg a Capitoliumi Múzeumban, hanem a Palazzo Braschiban egy magyar műemlékvédelmi kiállítást is.

Az 1983 novembet 5.-én történt betörést követően a magyar hatóságok az Interpolon keresztül a világ minden tájára eljuttatták a lopott festmények hírét. Mivel Olaszország nem csak festményekben bővelkedett, hanem műkincslopási esetekben is, az olasz csendőrség alakulata, a már megszerzett know-how birtokában látott neki az eset megvizsgálásának.

"Mondták az olaszok, hogy balhé lesz. Milyen balhé? Hát nagy balhé!"

Ez a szállóigévé vált "Totya mondta"-poén az évszázad képrablását figurázta ki a Markos-Nádas kabaréjelenetben. A tréfa persze inkább a szocialista Magyarországról szólt. Az ország történetének legnagyobb műkincsrablását az újságok gúnyos poénjai és döbbenet kísérte.

Az ellopott képek - így az Esterházy-Madonna is - az Interpol segítségével végül 1984. januárjában kerültek elő Görögországból. Itt egy kolostor kertjében találtak rá a festményekre, egy bőröndben hajították át a kerítésen a bokrok közé. Mint kiderült, az értékes festményeket az olaszok egy Ladával és egy Fiattal vitték ki az országból, a Jugoszláv határnál. Egy görög milliárdos olajbogyógyárosra - mint vélt felbujtóra - nem sikerült rábizonyítani semmit, a bűnbanda tagjait pedig lecsukták.
Az Esterházy-Madonna mind közül talán a legrosszabb állapotban, kettéhasadva került elő és így jutott vissza a Szépművészeti Múzeumba. A viszontagságok nyomait küzdelmes munkával tudták csak eltüntetni a restaurátorok.

Egyébként a rómaiak tavaly februárban megcsodálhatták a Szépművészeti Múzeumból kölcsönkapott remekművet, az Esterházy-Madonnát. Raffaello gyönyörű alkotásának útja izgalmas állomásokkal volt teli, Rómából indult (1508-ban festette az isteni Raffaello Rómában) az Esterházy hercegek képtárán és a hírhedt rabláson át vissza a Szépművészeti Múzeumba, s onnan került újra Rómába a Barberini képtár kiállítására tavaly februárban, ahol áprilisig maradt.

-----------------------------------------------------------------------

https://www.cinemaaquila.it/evento/anteprima-di-operazione-budapest-il-furto-del-secolo/?fbclid=IwAR1rQTee8K2vHuYNkcMRo8_dDDKpZdwsTqyrtWbOMO1yyGyLVAFX5KVLERY
https://www.facebook.com/operazionebudapest/

https://online-filmek-magyarul.hu/a-budapest-muvelet-dokumentumfilm-teaser/
https://elmenynektek.blog.hu/2018/02/23/a_festmeny_ami_tulelte_a_legnagyobb_mukincsrablast
https://librarius.hu/2018/02/16/roma-tavaszi-latvanyossaga-szepmuveszetibol-kolcsonzott-esterhazy-madonna/

-----------------------------------------------------------------------

 --------------------------------------------------------------------

 ---------------------------------------------------------------------

 ------------------------------------------------------------------------

 ----------------------------------------------------------------------

 ----------------------------------------------------------------------

 -----------------------------------------------------------------------

 ----------------------------------------------------------------------

Az évszázad bűnügye: így rabolták ki a Szépművészeti Múzeumot

2021.11.05.

Az évszázad magyar bűnügyeként is elterjedt képrablást 38 éve hajtotta végre egy magyar és olasz tagokból álló banda. A rablás során hét nagy értékű festményt loptak el a Szépművészeti Múzeumból. A magyar rendőrség 78 nap alatt sikeresen felgöngyölítette az esetet. A megsérült festményeket restaurálás után ismét kiállították.

A rablás 1983. november 5-én történt, a tettesek betörtek a budapesti Szépművészeti Múzeumba, ahonnan hét felbecsülhetetlen értékű festményt loptak el. „Az évszázad bűnügyeként” elhíresült eset végül szerencsésen végződött, a tetteseket elfogták, s a képek is visszakerültek a helyükre.

A lopás éjszakáján három őr este 9 órakor befejezte a szokásos esti őrjáratát. A következő átvizsgálást éjfélkor kezdték meg, ekkorra azonban a hét festménynek már csak a hűlt helyét találták.

A két időpont között a rablók egyszerűen felmásztak az éppen tatarozás alatt álló múzeum állványzatán az első emeleti olasz terem ablakához, amit üvegvágóval kivágtak, leakasztották a falról a festményeket, és ugyanazon az útvonalon távoztak. A múzeumban volt ugyan riasztó, de az november 1-jén meghibásodott, és még nem volt idő a megjavítására.
A helyszínelés során találtak három üres képkeretet, zsákokat, egy Olaszországban gyártott csavarhúzót, borotvapengét, és néhány elmosódott ujjlenyomatot is.

A közvélemény másnap értesült az esetről, rengeteg bejelentés érkezett a nyomozókhoz, ám egyik sem vezetett nyomra. November 10-én Százhalombattánál, a Dunából kivezető csatornában találtak egy zsákot, ami az ellopott képek vakkereteit tartalmazta.

A helyszínen talált olasz tárgyak miatt már akkor felmerült a gyanú, hogy olasz állampolgárságú tagjai is voltak tagjai is volt a rablóbandának. Ezt a feltevést tovább erősítette egy aggódó apa bejelentése arról, hogy a lánya eltűnt. A 17 éves Jónás Katalin évek óta tanult olaszul, s feltett szándéka volt, hogy Olaszországba megy férjhez. A lányt december 6-án már gyanúsítottként tartóztatták le, kilenc nappal később az ügy másik két magyar szereplőjét, Kovács Gusztávot és Raffai Józsefet is elfogták, mindketten vallomást tettek, így előkerült Raffaello Ifjú képmása című festménye, amelyet a rendőrök saját kezükkel ásták ki, nehogy baja essék. A kép biztosítékként szolgált, hogy az olasz bűnözők visszajöjjenek és kifizessék a magyar bűntársaknak ígért pénzt.

Az olasz bűntársak elfogásával a szálak végül egy milliárdos görög étolajgyároshoz vezettek. Efthimiosz Moszkoklaidesz és testvére mindent tagadott.

A képeket egy Fiat és egy Lada csomagtartójában szállították Görögországig, végül telefonbejelentés alapján találták meg 1984. január 20-án. A műkincsek egy zöld bőröndben hevertek egy kolostor kertjében A rablás során súlyosan sérült képeket három nappal később a Malév külön biztosított gépével szállították haza, s rögtön megkezdődött a restaurálásuk.

A hazakerült festményeket újból kiállították, immár jóval komolyabb biztonsági intézkedések mellett.

A műkincstolvajok pere 1984. április 16-án kezdődött meg. Kovács Gusztávot 12 év fegyházra, Raffai Józsefet hét év börtönre, Jónás Katalint 6 hónap felfüggesztettre ítélték. Olaszországban Morinit és Sciantit 4 év és 6 hónap, a banda másik három tagját 4 év és 9 hónapos elzárásra ítélték. Görögországban a megrendelőként gyanúsított személyeket bizonyítékok hiányában nem vonhatták felelősségre.

Az esetről egy olasz-magyar dokumentumfilm is készült Budapest-művelet címmel, melyben az egykori résztvevők is megszólalnak.

Az első hírek szerint Raffaello Esterházy Madonnája és Ifjú képmása, Tiepolo Mária hat szenttel és a Pihenő szent család Egyiptomba menekülés közben című alkotásai, Tintoretto Női mellképe és Férfi mellképe, illetve Palma Vecchio Szent családja tűnt el a múzeumból. A tüzetesebb vizsgálat során kiderült: nem Vecchio Szent családja, hanem egy ismeretlen festő Giorgione képmása című alkotása jutott a tolvajok kezére. A műkincsek értékét – 1983-ban – 1436 milliárd forintra becsülték.

Az első fotón Raffai József és Kovács Gusztáv, a Szépművészeti  képrablás magyar elkövetői az elsőfokú ítélethirdetéskor a Fővárosi Bíróság tárgyalótermében, 1984. május 15-én Budapesten

A második fotón Garas Klára, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója mutatta be a sajtó képviselőinek a megkerült műkincseket. A Ferihegyi repülőtérre érkezett a Malév athéni különgépe a Szépművészeti Múzeumból ellopott hat festménnyel. A múzeumban rögtönzött sajtótájékoztatón mutatták be a megkerült műkincseket, melyeket azonnal megfelelő körülmények közé, úgynevezett temperált szobába helyeztek el.

-------------------------------------------------------------------------------------

https://hirado.hu/belfold/cikk/2021/11/05/az-evszazad-bunugye-igy-raboltak-ki-a-szepmuveszeti-muzeumot

---------------------------------------------------------------------------------------

 --------------------------------------------------------------------------------------

 ----------------------------------------------------------------------------------------

Új részletek derültek ki az igazgatónő fegyelmijéről és távozásáról 2024

2024.08.30.

Több mint negyven éve, 1983 novemberében történt Magyarország legdurvább képlopása, amikor is egy magyar és olasz tagokból álló bűnbanda betört a fővárosi Szépművészeti Múzeumba, és ellopott hét nagy értékű festményt. A MúzeumCafé legújabb, 101. számában Gréczi Emőke Vad múzeumi történet „Mondják meg, konkrétan mit szegtem meg” című tanulmánya vázolja fel a képlopás eddig ismeretlen körülményeit. A szerző a bűncselekmény idején regnáló, a műkincslopás miatt súlyos fegyelmi megrovásban részesülő főigazgató, Garas Klára hagyatékában fennmaradt dokumentumokat hívja segítségül. Ezekből kiderült, hogy éppen Garas Klára volt az, aki többször felhívta a figyelmet a biztonság hiányosságaira. A főigazgató végül távozott a múzeumból.

Olasz festők műveit, pontosabban Raffaello Esterházy Madonnáját és Ifjú képmását, Giorgione képmását, Tintoretto női és férfi képmásait, valamint Gianbattista Tiepolótól két képet, a  Szűzanya hat szenttel és a Pihenő szent család című alkotásokat vitték el negyvenegy éve a Szépművészeti Múzeumból.

Mi kellett ahhoz, hogy lehetővé váljon a múlt évszázad legnagyobb hazai műkincslopása?  − teszi fel a – nem is annyira – költői kérdést Gréczi Emőke az augusztus közepén a MúzeumCaféban megjelent tanulmányában, amelyre azonnal meg is adja a választ: a múzeum végtelenségig elhúzódó tatarozása, a felújításhoz felállított állványzat, az intézmények, valamint a benne őrzött műkincsek védelmét érintő joghézag, és persze a nyolcvanas évek első felében a múzeumi rendszerben fennálló anomália.

https://index.hu/kultur/2024/08/30/szepmuveszeti-muzeum-rablas-greczi-emoke-garas-klara/

---------------------------------------------------------------------------------------