2011.06.16

Először hagyja el a Vatikáni Múzeumot Raffaello Folignói Madonna című alkotása, amely a reneszánsz mester egy másik munkájával, a Sixtusi Madonna című festményével együtt Németországba utazik.

A madonnák szeptember 6-tól 2012. január 12-ig lesznek láthatók Drezdában az Égi ragyogás: Raffaello, Dürer és Grünewald megfesti a Szüzet című kiállításon. A tárlat idején, szeptember végén látogat Németországba XVI. Benedek pápa - húzta alá Giovanni Lajolo bíboros, a Pápai Bizottság elnöke.

A kiállítás az újjászületés gondolatának egyik legfontosabb jelképét, a Szűz ábrázolását, Raffaello munkásságának egyik központi témáját járja körül. Szűz Mária alakja a kor összes jelentős festőjét megihlette, ez rendkívüli művek születését tette lehetővé - emelték ki a szervezők.

http://www.mult-kor.hu/20110616_eloszor_hagyja_el_a_vatikant_raffaello_folignoi_madonnaja

------------------------------------------------------------------------------------------

http://www.youtube.com/user/romereportsesp#p/u/21/cFCjB9ur5LQ

Raffaello Folignói Madonnáját szeptember 6-tól a művész Sixtusi Madonnájával együtt tekinthetnek meg a drezdai Staatliche Kunstsammlungenben a látogatók.

Raffaello a Folignói Madonnát 1511–12-ben, a híresebb Sixtusi Madonnát pedig 1513–14-ben festette. A Folignói Madonna állandó kiállítási helye a Vatikáni Múzeumoknak az a terme, amelyben Raffaello: Krisztus Színeváltozása című festménye is látható. A döntéshez, hogy a múzeum néhány hónapig nélkülözze a híres reneszánsz műalkotást, a pápa jóváhagyására volt szükség. A különleges kiállításra abból az alkalomból kerül sor, hogy XVI. Benedek szeptember 22. és 25. között szülőhazájába látogat – írja a L'Osservatore Romano

http://www.magyarkurir.hu/hirek/matol-drezdaban-lathato-raffaello-folignoi-madonnaja

-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

2012-ben 500 éves Raffaello Sixtusi Madonnája

2012. május 2.

Húsz év után ismét költözik a drezdai Alte Meister galériában a Sixtusi Madonna, Raffaello híres festménye.

 A költözés oka, hogy az intézmény nagy időszaki kiállítást rendez abból az alkalomból, hogy Raffello világhíres festménye idén 500 éves - mondta el Andreas Henning, a galéria olasz festészetért felelős munkatársa.

Az eredetileg az első emeleten helyet foglaló mestermű központi kiállítási tárgyként a földszinti Gobelin-teremben fogadja majd a látogatókat három hónapon át.

A súlyos kerettel és biztonsági üveggel ellátott, a fallal összekapcsolt képet legutóbb a Semper-galéria felújításakor mozdították el helyéről, és 1988 és 1992 között az Albertinumba helyezték.

-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- http://www.mult-kor.hu/20120502_koltozik_a_sixtusi_madonna

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Raffaelló Cordobában?

2014.04.07.

Általános vélekedés szerint Raffaello Santi reneszánsz olasz festő nem készített másolatokat saját alkotásairól, egy córdobai magángyűjteményben azonban rábukkantak A folignói madonna című festményének spanyol szakemberek által autentikusnak tartott, kisebb másolatára.

Az eredeti festményt, amely a vatikáni képtárban látható, fatáblára festette az olasz művész 1511-1512-ben. Sigismondo de' Conti, II. Gyula pápa titkára rendelte meg a képet hálaadásként Szűz Máriának az után, hogy a nemes ember folignói házát villámcsapás érte, mégsem okozott benne kárt. 

    Először a római Capitolium dombján levő Santa Maria in Aracoeli-templomban állították ki, ahova de' Contit eltemették. 1566-ben a Raffaello-festmény az umbriai Folignóban lévő Szent Anna-templomba került, innen 1797-ben a francia csapatok vitték el Párizsba, ahol a fatáblára festett olajképet vászonra helyezték át.

    Luis Rodríguez Simón, a Granadai Egyetem szakembere közölte, hogy a córdobai magángyűjteményben felbukkant kép tudományos vizsgálata és archív kutatások nyomán nyilvánvaló a kapcsolat a spanyolországi és a vatikáni festmény között, és előbbi akár a Vatikánban őrzött fő festményhez készült tanulmány is lehet - olvasható a The Art Newspaper művészeti folyóirat honlapján.

    "A kisebb madonna-festmény jelenlegi tulajdonosának őse egy üzletember volt Franciaországban, és ő hozta Córdobába a képet" - mondta. Azt azonban nem tudják a szakemberek, hogy ez mikor történt, mint ahogy arról sem tudni semmit, miként került a kép Párizsba.

    Ez a kisebb festmény is fatáblára készült, és a 19. század végén tették át vászonra Franciaországban. Erről tanúskodnak a vászonra ragasztott könyvlapok, amelyeket 1872-ben nyomtak. 

    Olasz művészettörténészek vegyesen fogadták a felfedezést. Stefano Alessandrini, az olasz kulturális tárca tanácsadója szerint "a festmény lehet egy jó másolat is, amelyet akkor készítettek, amikor a Louvre 1797 és 1816 között kiállította a képet". Hangoztatta, hogy megfigyelt rajta olyan repedezéseket, amelyek a 19. századi műalkotások jellemzői, és nem olyan festményekéé, amelyeket fatábláról vittek át vászonra. 

------------------------------------------------------------------------------------------

http://www.mixonline.hu/Cikk.aspx?id=97614

----------------------------------------------------------------------------------------------

 ---------------------------------------------------------------------------------------

 --------------------------------------------------------------------------------------

Debreceni Balázs: „Mézédes” Raffaello 2024

2024.09.19.

A Mozartkugelek és a Raffaello-golyók töretlen népszerűsége sokat köszönhet Mozart és Raffaello hatalmas hírnevének, másrészt szerves kapcsolatot tételez fel az igényes édességek és az alkotók dolce (édes) stílusa közt, ami aligha működne Michelangelóval és Beethovennel.

Korán felszínre törő univerzális tehetsége és kiváló szervezőkészsége révén pályája csúcsán a szemtelenül fiatal Raffaello már harminc-negyven főből álló műhelyt irányított, és gáláns modorú vérbeli reneszánsz udvari ember lévén a Vatikán kedvenc festője volt.

Ám jámborság dolgában bajosan lehetett volna a szintén angyali nevet viselő és dolce stílusú nagy elődjéhez, Fra Angelicóhoz mérni: Vasary szerint ugyanis Raffaello kifejezetten élvhajhász, kicsapongó életet élt, s korai halálát is egy pattanásig túlfeszített mámoros éjszaka során lelte. Csakhogy Raffaello nem csupán a hölgyeket falta, hanem a könyveket is: hatalmas szellemi étvágya volt. Intellektuális érettségéről leginkább Az athéni iskola című monumentális freskója tanúskodik, melyen Raffaello a leghíresebb ókori filozófusokat ábrázolta, de nem kronologikusan, hanem krono-logikusan: azaz: szellemi eredményeiknek megfelelő hierarchia szerint elrendezve. Ezen az egyedülálló szellemi tablón nyoma sincs „édességnek”, alakjai olyanok, mintha márványból faragták volna őket. Ám világraszóló hírnevét Raffaello mégsem ennek a páratlan remekműnek, hanem a Madonnát ábrázoló csodás olajképeknek köszönhette. Ha egy uralkodó vagy módosabb polgár gyönyörű aktot, egy „Vénuszt” szeretett volna, akkor Tizianóhoz fordult; ellenben, ha a Madonnák áhítatára vágyott, akkor Raffaellónak címezte sorait.    

Nehéz lenne szavakba önteni, pontosan mivel magyarázható Raffaello Madonnáinak „édessége”, mivel a ciklus meglehetősen heterogén. Van azonban bennük néhány közös vonás. Michelangelo Doni Tondójától eltérően Raffaello sohasem ábrázolta Szent Józsefet, kizárólag a Madonna és a Kisded kapcsolatára fókuszált, inkább „realista”, mint „spirituális” felfogásban, és ebbe a hermetikusan zárt világba rendszerint csupán a gyermek Keresztelő Szent Jánost vagy más szenteket és a természet szereplőit: növényeit és állatait engedte be. Másrészt: Raffaello tónusai és textúrái sokkal lágyabbak, hamvasabbak a Doni Tondo acélos opálszíneihez képest.

Az Alba Madonna kiválóan példázza Raffaello érett Madonna-felfogását. A színperspektíva maximális kihasználása folytán tökéletesen érzékeljük a térmélységet: az előtér csoportja meghitt családi légkört áraszt, ami alapvetően a meleg színeknek köszönhető, míg a háttérben látható ember nélküli táj hamvas, de hideg színekben oldódik fel. A fokozatosan mélyülő térmélységet még tovább fokozza a tondóforma, s mindez az időperspektívára is hatással van: a gyermek Keresztelő Szent János szőrcsuhája és keresztje nyilvánvaló anakronizmus. Szerepük az, hogy a gyermek János ezekkel az érdekes „játékszerekkel” igyekszik kivonni Krisztust Mária bűvköréből. Tehát Raffaello ismét krono-logikusan ábrázolja a későbbi közismert történetet.

Nehéz lenne szavakba önteni, pontosan mivel magyarázható Raffaello Madonnáinak „édessége”, mivel a ciklus meglehetősen heterogén. Van azonban bennük néhány közös vonás. Michelangelo Doni Tondójától eltérően Raffaello sohasem ábrázolta Szent Józsefet, kizárólag a Madonna és a Kisded kapcsolatára fókuszált, inkább „realista”, mint „spirituális” felfogásban, és ebbe a hermetikusan zárt világba rendszerint csupán a gyermek Keresztelő Szent Jánost vagy más szenteket és a természet szereplőit: növényeit és állatait engedte be. Másrészt: Raffaello tónusai és textúrái sokkal lágyabbak, hamvasabbak a Doni Tondo acélos opálszíneihez képest.

Az Alba Madonna kiválóan példázza Raffaello érett Madonna-felfogását. A színperspektíva maximális kihasználása folytán tökéletesen érzékeljük a térmélységet: az előtér csoportja meghitt családi légkört áraszt, ami alapvetően a meleg színeknek köszönhető, míg a háttérben látható ember nélküli táj hamvas, de hideg színekben oldódik fel. A fokozatosan mélyülő térmélységet még tovább fokozza a tondóforma, s mindez az időperspektívára is hatással van: a gyermek Keresztelő Szent János szőrcsuhája és keresztje nyilvánvaló anakronizmus. Szerepük az, hogy a gyermek János ezekkel az érdekes „játékszerekkel” igyekszik kivonni Krisztust Mária bűvköréből. Tehát Raffaello ismét krono-logikusan ábrázolja a későbbi közismert történetet.

Ám Raffaello Madonnái igazán „édessé” a puttók megjelenésével válnak. Ebből a szempontból a Folignói Madonna különösen érdekes és rejtélyes kép. Raffaello ezúttal teljesen feláldozta a realizmust, és olyan spirituális szentképet festett, melyen a Madonna a felhők felett lebegve egy felhőből formált trónuson ül, szentek gyűrűjében, immár a felnőtt Keresztelő Szent János, Assisi Szent Ferenc és Szent Jeromos mellett. S amin legszebbek azok a szürkéskék, vihar utáni felhőkből fokozatosan kibontakozó puttófejek, melyek hasonlatosak a formálódó, még képlékeny emberi embriókhoz. A képet egyébként a 3 óránál térdeplő donátor rendelte meg, állítólag azt követően és annak emlékeként, hogy csodával határos módon sikerült túlélnie egy bombatámadást Foligno ostromakor. Ennek megfelelően dicsfény övezi Foligno városkáját, sőt, még e dicsfénybe becsapódó bombát is felfedezhetjük hosszú lángcsóvájával a képen. Mindez pedig nem csupán a teológusok, de a konteológusok képzeletét is alaposan felcsigázta, mivel az ufóhívők szerint nem „lángcsóvát” látunk a képen, hanem repülő csészealjat. A rejtélyt csak még tovább fokozza, hogy a középen álló puttó kezében látható táblán nem szerepel semmilyen felírás, így lényegét tekintve „néma” és „értelmetlen”.   

Raffaello Madonnáinak édessége és érdekessége a Sixtusi Madonnában éri el tetőfokát. A Madonna itt is többedmagával lebeg a felhők felett, azonban a felhők és a bennük szunnyadó bájos puttók ezúttal tejfehérek, olyanok, mint megannyi „habcsókfelhő”. Cseppet sem lennék meglepve, ha Raffaello bőséges mennyiségű tejet kevert volna az ecsetjébe, mert szinte harapni lehet őket; sem azon, ha e mézédes felhők inspirálták volna – tudatosan vagy tudattalanul – a Raffaello-golyók készítőit, hiszen azok is hófehérek, vastagon megszórva kókuszreszelékkel. Csakhogy e nagyszerű dolce életérzésbe némi üröm vegyül. Sokak szerint ugyanis a Kisded arcán félelem tükröződik, így e festmény lényegesen különbözik minden más Madonna-képtől. A legismertebb magyarázat szerint eredetileg egy feszület függött szemben az oltárképpel, erre a feszületre mutat a képen látható Sixtus pápa, és ettől retten meg Jézus. Ebben az esetben Raffaello olajképe kilépett volna saját keretéből az őt a körülvevő térbe, ami a Sixtus-kápolna egyes megoldásaival mutatna közeli rokonságot, amelyen egyébként a Sixtusi Madonnával párhuzamosan dolgozott Michelangelo. Mindez nem lenne ellentétes a Raffaellót jellemző krono-logikus felfogással, ám nem világos, hogy a pápa miért akarná (és merné-e?) megijeszteni Jézust? Lehetséges, hogy erre a rejtélyre nem is létezik logikus magyarázat, és talán ezen törik a fejüket a kép legédesebb és legérdekesebb szereplői, a bájos arkangyalok.

https://orszagut.com/kepzomuveszet/mezedes-raffaello-6714

-----------------------------------------------------------------------------------------

 -------------------------------------------------------------------------------------

 -------------------------------------------------------------------------------------

 -----------------------------------------------------------------------------------