Szeretettel köszöntelek a Róma Közösségi Oldal nyitólapján!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Huszákné Vigh Gabriella
Róma Közösségi Oldala vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Róma Közösségi Oldal nyitólapján!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Huszákné Vigh Gabriella
Róma Közösségi Oldala vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Róma Közösségi Oldal nyitólapján!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Huszákné Vigh Gabriella
Róma Közösségi Oldala vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Róma Közösségi Oldal nyitólapján!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Huszákné Vigh Gabriella
Róma Közösségi Oldala vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
1 éve | Huszákné Vigh Gabriella | 0 hozzászólás
2023.08.19.
„Lászai János, pannóniai születésű erdélyi főesperes, pápai magyar gyóntató, élt 75 évet, meghalt 1523. augusztus 17-én” - P. Vértesaljai László SJ jegyzete
A római Penitenciáriusok, az egykori pápai gyóntatók utcájából, ahol lakom – magam is mint „penitenciárius” – igyekszem csütörtök délelőtt a nagy „elődhöz”, a napra pontosan 500 évvel ezelőtt elhunyt Lászai János kanonok síremlékéhez a Santo Stefano Rotondo bazilikába.
Ötszáz éven át e mívesen faragott márványlap alatt nyugodott annak a teste, aki maga is a „jeges Duna mellől” érkezett zarándokként az Örök Városba. A sírlap keretén fut a latin írás és római számok tudatják, hogy 1523. augusztus 17-én „obiit”, hunyt el az Úrban.
A Gondviselés bravúros csodája, hogy a ferragosto „lakatos csendjében” mégiscsak feltárult a kapu és megállhattunk Vertse Márta rádiós munkatársammal együtt a kanonok úr sírjánál.
Üres és csendes a kerektemplom, évezredes béke lakja töretlenül és így kezdődik a rózsafüzéres köszönetünk a nagy Viator, a Szentföldet kétszer is megjárt erdélyi kanonok emlékére. Noha csak ketten vagyunk, mégis magunk mellé vesszük a kanonok úr szűkebb hazáját, Transilvania-Erdélyt és a tágabb Pannónia-Magyarországot, ahogy sírfeliratában egészen pontosan megadja hovatartozását: Erdélyföld és Magyarhon, majd végül a mindenki otthona Róma.
Ez a rózsafüzér igazán tágra sikeredik, belefoglalja ötszáz év magyarjait, akik ide zarándokoltak, e római magyar szentélybe, hogy megmerítkezzenek a kerektemplom lelkületében, mely máig frissen és hitelesen idézi Róma első keresztény századainak a hitét.
Bennem személyes emlék is fölbukkan, hiszen az 1982. július 4-én Mátraverebély-Szentkúton történt papszentelésem után első diák-kápláni szolgálatom ideköt: visszatérve a római Német-Magyar kollégiumba tanulmányaim befejezésére, ősztől kezdve egy éven ide jártam naponta misézni a bazilika kolostorában lakó nővéreknek. Naponta elhaladtam a Santa Maria Maggiore bazilika és a Lateráni székesegyház mellett, hogy aztán a Coelius-dombon álló Szent István kerettemplomban mondjam „végtelenített újmiséimet”. A reggel hét órai szentmise után gyalog indultam útnak a Colosseum mellett, át a Forum Romanum-on, egészen a Gergely egyetemig. Nem csoda, hogy hexameteres epitáfium nélkül e Városban úgy otthon voltam benne – s vagyok most is –, mint ötszáz évvel ezelőtt Lászai kanonok úr.
Az imában külön fölemlítjük Tiszteletreméltó Mindszenty József bíboros nevét, aki a kerektemplom évszázados és sokszoros magyar vonatkozásai miatt választotta 1946-ban római címtemplomául a Santo Stefano Rotondo bazilikát. De ő is inkább csak hazajött oda, ahol egyébként is otthon volt.
Nemzeti színű szalaggal díszített virágot helyezünk a márványlap fejéhez, melyen Lászai prelátus lehunyt szemű arcát szemlélhetjük.
Vánkosra hajtja fejét, melyen jobbról és balról a Sánkfalviak címerét három nyílvesszőt markoló páncélos kéz jelzi. Gyönyörű redős talárisa így fektében is súlyosan zuhan és mutatja emberi méltóságát. Két kezét a testén összefogja, hasonlít nekem a Torinói Lepel Krisztusához, akit egész életében szolgált.
Minthogy életrajz nem maradt fenn róla, így csak töredékekből lehet összerakni élete főbb mozzanatait. 1448-ban született az erdélyi „Lazo” nevű faluban. Ahogy a vánkos-címere mutatja, a Gömör-megyei Sánkfalviakkal állt rokoni kapcsolatban és rajtuk keresztül a Vitéz és Geréb családokkal is. Az atyafi Sánkfalvi Antal nyitrai püspök a Mátyás király és Vitéz János esztergomi érsek által 1465-ben alapított pozsonyi Academia Istropolitana egyik vezetője volt, így vélhető, hogy az erdélyi rokon kispap a pozsonyi „Dunaváros Egyetem” hallgatója volt. Egyik barátja, egy német domonkos szerzetes írásaiból arra is következtethetünk, hogy Lászai Bolognában is tanult, melynek ősi egyeteme a magyar diákok hagyományos Alma Matere volt. A szintén rokon Geréb László erdélyi püspök hívta a fiatal Lászait Gyulafehérvárra tanítani majd kanonokká nevezte ki. Itáliában szerzett német barátja szentföldi zarándokútra hívta őt, aki az 1500-as években Rómába zarándokolt, innét hazatérve Gyulafehérvárra az ottani székesegyház egyik bejárati oszlopos kapuelőterét alakíttatta át kápolnává saját pénzén.
Lazo, Gyulafehérvár, Pozsony, Bologna, Róma, Szentföld és végül marad mindennek a foglalataként ismét Róma. Nem is csodálkozhatunk ezen, hiszen a XV. század másik felének Hunyadi Magyarországa szoros lépésben követi a humanista és reneszánsz Itáliát. Lászai prelátus egyszerre teológus, spirituális és művelt literátus, aki maga is versel. Ismeri az antik szerzőket és tudja, hogy mit tartottak az idők folyamán az Urbs-ról. Róma társadalmi-jogi-kulturális univerzalitását Ciceró, Tacitus és Seneca nyomán a III. század így összegezte: „Roma communis nostra patria est” – „Róma mindnyájunk közös hazája”. Ehhez a politikai univerzalitáshoz társul később Róma „katolikus”, vagyis „egész szerint való spirituális univerzalizmusa”. A kettőt már együtt tanították Bolognában és Pozsonyban is és mindezt a világjáró Lászai prelátus a helyszínen, az Örök Városban meg is tapasztalta.
Kései földije, Tamási Áron vallja: azért teremtettünk itt a földön, hogy valahol „otthon legyünk benne” és ez a Pátria, a Haza. Éli és tartja ezt a kanonok úr, csak éppen kibővíti egy csodálatos latin sorban: Roma est patria omnium fuitque – Róma mindnyájunk hazája.
Maga szerkesztette veretes sírversében a Dunát Janus Pannonius nyomán Isternek szólítja, és kabátként ráölti gyulafehérvári gelidus-jeges szelű tapasztalatát, mi magyarok pedig vele együtt valljuk: mindannyian a jeges Duna mellől jöttünk ide, hogy otthonra leljünk, akár zarándokként csak pár napra, vagy – teszem azt – penitenciáriusként akár évtizedekre is.
Végül hadd szólaljon meg a többször is felemlített sírvers latinul:
„Natum quod gelidum vides ad Istrum / Romana tegier viator urna / Non mirabere si extimabis illud / Quod Roma est patria omnium fuitque.”
Ennek legismertebb magyar fordítása így hangzik:
„Vándor, ha látod, hogy az, ki a fagyos Dunánál született, most római sírban pihen, ne csodálkozz: Róma mindannyiunk hazája”.
Csekefalvi (Cs.) Szabó László a Római muzsika kötetében így magyarítja pontosabban és kereken:
„Vándor, ha meglátod, hogy római sír / Födi azt, aki a hideg Dunánál született / Nem fogsz csodálkozni, ha meggondolod, / Hogy közös hazánk volt Róma, és az is marad.”
Ez a fordítás pontosan visszaadja a sírvers tegier archaikus latin befedni igéjét, melynek származéka a tectum, a tető.
Ez a szó ragadja meg 1911-ben az ide látogató Ady Endrét, amint a Santo Stefano Rotondóban megáll a transilvániai Lászai síremlék előtt és megütött élménye visszhangot vet a Nyárdélutáni Hold Rómában című versében.
Sanditva száll Rómára
Fecske-raj-követséggel
Vigyorog vigan széjjel
Nyárdélutáni Hold.
Nagy kékség és pirosság
Most ujból-ujból hozzák
Régből azt, ami volt.
Szent mezők pára-fátylat,
Hegyek álom-szint váltnak
Diadalok s romok,
Nap s Hold közé beszőve,
Hanyattan az Időbe
Róma sürög-forog.
Óh, gyönyörü örökség,
Változó, ős, szent község,
Urbs, te feledtető,
Az én-élet poklából
Lelkem-testem kilábol,
Te, szent védő tető.
Ismétlem önkéntelenül is az ihletett szavakat, a sajátjaimba fűzve:
Ott vagyok hon s maradok meg benne,
hol szelíd szent védő tető borul rám melegen.
A bazilika bejáratánál márványtábla emlékeztet a múltra és a jelenre:
A Santo Stefano Rotondo templomot a magyarok a 15. század óta nemzeti templomként tisztelik. 1457-től 1579-ig a magyar pálos rend, 1579-80-ban a Római Magyar Kollégium, 1580-tól a Római Német-Magyar Kollégium templomaként működik. A falai között végső nyughelyet találó Lászai János római magyar gyóntató (†1523) sírkövének epigrammája fél évezrede hirdeti, hogy Róma mindannyiunk közös hazája. 1946 és 1975 között a kommunista diktatúrával bátran szembeszálló Mindszenty József bíboros, esztergomi érsek tituláris temploma volt. E táblát Magyarország kormánya állíttatta 2016-ban Mindszenty József bíboros címtemploma birtokbavételének 70. és a Magyar Forradalom 60. évfordulóján.
--------------------------------------------------------------------------------
https://www.facebook.com/photo?fbid=765781042222673&set=pcb.765798645554246
--------------------------------------------------------------------------------------
A temploman a bejárattól jobbra levő falon látható Emléktábla a Magyar Forradalom és Mindszenty bíboros emlékére.
A körtemplomban két kápolna: Szent Primus és Felicitanus vértanúk kápolnája a VII. századból balra, és Szent István király kápolnája a 18. század végéről pedig mellette jobbra áll.
Szent István király frissen restaurált kápolnájában van a Magyarok Nagyasszonya magyar szentektől körülvéve – oltárkép.
A hétfájdalmű Szűzanya kép alkotója Antonio Tempesta 1582.
Az oltármellvéden belül van Sarolta álma Szent István első vértanúval.
Boldog István (diákónus) megjövendöli a Magyarok Szent István királyának a születését (Pomarancio festménye, 1582)
-----------------------------------------------------------------------------------------
--------------------------------------------------------------------------------------
----------------------------------------------------------------------------------------
-----------------------------------------------------------------------------------
----------------------------------------------------------------------------------------
---------------------------------------------------------------------------------------
---------------------------------------------------------------------------------------
----------------------------------------------------------------------------------------
--------------------------------------------------------------------------------------
---------------------------------------------------------------------------------------
---------------------------------------------------------------------------------------
---------------------------------------------------------------------------------------
--------------------------------------------------------------------------------------
-----------------------------------------------------------------------------------------
---------------------------------------------------------------------------------------
----------------------------------------------------------------------------------------
|
|
Huszákné Vigh Gabriella 4 órája új blogbejegyzést írt: A Vatikánban bemutatták a 2025-ös szentév kabalafiguráját 2024
Huszákné Vigh Gabriella 16 órája új blogbejegyzést írt: Római hihetetlen piac: Piac egy múzeumban Cicero kezénél 2024
Huszákné Vigh Gabriella 1 napja új blogbejegyzést írt: Magyarok megemlékezése a római Veranói temetőben 2024
Huszákné Vigh Gabriella írta 1 napja a(z) magyarok Rómában fórumtémában:
Október 31-én délelőtt a Pápai Magyar Intézet, a Szentszéki ...
Huszákné Vigh Gabriella írta 1 napja a(z) magyarok Rómában fórumtémában:
Megemlékezést tartottunk a római Veranoi temetőben. ...
Huszákné Vigh Gabriella írta 1 napja a(z) Limoncello (talján konyha idehaza) fórumtémában:
http://www.pasticceriaregoli. com/?...
Huszákné Vigh Gabriella írta 1 napja a(z) Limoncello (talján konyha idehaza) fórumtémában:
http://orokvaros.network. hu/blog/roma-kozossegi...
Huszákné Vigh Gabriella írta 1 napja a(z) Limoncello (talján konyha idehaza) fórumtémában:
Csak egy ötlet: a Santa Maria Maggiore bazilikában lévő ...
Huszákné Vigh Gabriella írta 1 napja a(z) Erasmus ösztöndíj fórumtémában:
https://www.facebook. ...
Huszákné Vigh Gabriella 1 napja új blogbejegyzést írt: Kristóf Ágota színdarab Róma színházaiban 2024
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kapcsolódó hírek:
Szentmisét mutattak be Rómában az 500 éve elhunyt Lászai János gyulafehérvári kanonok emlékére 2023
98 éves Édesanyját köszönti Vértesaljai László 2024
P. Vértesaljai László: Telt ház a Szent Péter bazilika magyar kápolnájában a kedd reggeli szentmisén 2023
P.Vértesaljai László: Kétszertermő szőlőtöveim a vatikáni dűlőn…2023